+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2019. augusztus 12. hétfő, 20:06
Perverz újraelosztás, árnyékharc, pótcselekvés, kormányzati korrupció, szaporodó cigányság és Gyurcsány Ferenc – ilyen és ehhez hasonló dolgok jutnak az ellenzéki pártok eszébe, ha arról van szó, jó ötlet lenne-e az itthoni családtámogaási rendszert a határon túlra kiterjeszteni. Orbán Viktor szerint ennek még nincs itt az ideje, de a választási eredményektől függően ez is eljöhet.

Ma még nincsenek meg a feltételei annak, hogy a rossz demográfiai trendek megfordítását célzó családvédelmi intézkedéseket kiterjessze a magyar kormány a határon túlra – erről még maga Orbán Viktor beszélt július végén a Tusványoson évente szokásos előadását követően. (Bár Székelyföldön éppen nem olyan rosszak a trendek.)

 

Emlékezetes: a kormány idén jelentette be: hétpontos akciótervet hirdetnek a családok megsegítéséért, hogy több magyar gyerek szülessen. A hét pont az alábbi volt:

 

1. tízmilliós kedvezményes kölcsön fiatal házasoknak,

 

2. a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) használt lakásra is igénybe vehető lesz,

 

3. második gyerek születése után egymillió, harmadik esetén négymillió forint elengedése a jelzáloghitelből,

 

4. élethosszig tartó SZJA-mentesség négy vagy több gyereket nevelő édesanyáknak,

 

5. autóvásárlási támogatás a nagycsaládosoknak,

 

6. nagyszülői GYED bevezetése,

 

7. huszonegy ezer új bölcsődei férőhely.

 

Az intézkedések bevezetését célzó törvénymódosításokat több ellenzéki párt ha fenntartásokkal is, de megszavazta. Igennel voksolt az MSZP, LMP és a Jobbik frakciója, illetve a parlamentben függetlenként ülő, amúgy a Mi Hazánk színeiben tevékenykedő képviselők. A Párbeszéd politikusai tartózkodtak, míg a DK-sok nemet nyomtak.

 

Ha a jövőben is jól szerepel a Fidesz, lehet szó a támogatások exportjáról

 

A támogatások határon túlra való kitejresztésének lehetőségéről Orbán Vikort a tusványosi szabadegyetemen tartott beszéde után kérdezték. A miniszterelnök szerint a kérdés indokolt, hiszen a „nemzetegyesítés után a nemzetépítés korszakában vagyunk”, majd arra is kitért: „(…) csak akkor lehet valamit a határon túlra kiterjeszteni, hogyha az ahhoz szükséges anyaországbeli politikai és gazdasági támogatás is megvan.

 

Ha ritmust tévesztünk, leginkább én eltévesztem a ritmust, ha olyasmivel próbálkozunk, aminek nincsenek meg vagy az anyagi vagy az otthoni politikai előföltételei, az pont a visszájára sül el.”

 

Orbán Viktor később azért megnyugtatta a hallgatóságot: „a választások eredményétől függően el is jön majd az a pillanat, amikor erre (a támogatások kiterjesztésére – a szerk.) képesek leszünk”.

 

Na de vajon mit szólna az ellenzék ahhoz, ha a határon túliak is részesülhetnének az anyaországi kedvezményekben? Az Azonnali körbekérdezett.

 

Momentum: Pótcselekvést nem támogatunk

 

„A családvédelmi akcióterv legtöbb intézkedése pont azokon az embereken nem képes segíteni, akik erre leginkább rászorulnának” – vélekedik a Momentum, szerintük ugyanis az intézkedések többsége a tehetősebb családokat támogatja, és így nemcsak feleslegesen terheli a költségvetést, de a célját sem éri el. Úgy gondolják, a valódi családbarát lépések azok lennének, amelyek a nehezebb sorsú gyerekek felzárkózatására koncentrálnának, illetve a család és a karrier összeegyeztethetőségét segítenék elő.

 

„Hasonló okok miatt nem támogatjuk az akcióterv intézkedéseinek határon túli kiterjesztését, ez csak egy pótcselekvés lenne a magyar kormány részéről.”

 

Meglátásuk szerint ugyanis akik ezt javasolják, nem látják, hogy a határon túli magyarok azt szeretnék első sorban, ha biztosítva lenne a kulturális hagyományaik megőrzése, az anyanyelvi oktatáshoz és ügyintézéshez való minél szélesebb körű hozzáférésük, és ha nem kellene a mindennapjaikat a román és magyar nacionalista összecsapások kereszttüzében élniük.

 

Végezetül arra is kitértek: a magyar társadalom is látja, hogy a határon túli magyaroknak nem a magyar kormány politikai árnyékharcaira van szüksége, így nehéz lenne velük elfogadtatni, hogy egy itthon drágán és rossz hatékonysággal működő rendszert a határon túlra is megpróbáljunk kiterjeszteni.

 

LMP: Mi inkább csak ne exportáljuk a családpolitikánkat

 

A konkrét támogatási magatartásunkat annak függvényében alakítjuk ki, hogy a kormány milyen javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé

 

– kerülte meg a választ az LMP.

 

Mint írták, fenntartásokkal bár, de támogatták a családvédelmi akciótervet, mivel nemzeti ügyről volt/van szó. Ehhez hasonlóan a nemzet tagjainak tekintik a külhoni magyar honfitársainkat is, „a magyar állampolgárság megszerzését a határon túli magyarok esetében a nemzeti közösség összetartozását erősítő eszköznek tekintjük, és bármiféle jogkorlátozást, jogfosztást elfogadhatatlannak tartunk”. Hozzátették: az Orbán-kormány elhibázott gazdaság- és társadalompolitikájának köszönhetően kivándorolt több százezer magyart is a nemzet tagjainak tekintik, velük szemben is mindenféle diszkriminációt elfogadhatatlannak tartanak.

 

Párbeszéd: Inkább a lengyel családpolitikát importáljuk!

 

„Az Orbán-kormány családpolitikája nem annyira jó dolog, amit exportálni kellene” – ezt már a Párbeszéd írta az Azonnalinak. Ezt azzal indokolták: az Európai Bizottság 2015-ös országjelentése szerint a legjobban kereső harminc százalék több állami támogatást kap, mint az alsó három – ezeknek az aránya azóta tovább romlott, és mint a párt írta, ezt hívják „perverz újraelosztásnak” Ferge Zsuzsa nyomán.

 

„Ezt az őrültséget nem lehet és nem is kell exportálni. Sokkal inkább a lengyel családpolitikát kellene importálni hozzánk és ugyanez lenne a javaslatunk Romániának is.”

 

Hogy az anyaországbeli társadalom támogatását bírná-e családtámogatás bármilyen formában történő kiterjesztése, arra azt mondták: a Párbeszéd nem ért egyet a diszkriminatív orbáni családpolitikával, viszont van alternatív javaslatcsomagjuk. Utóbbiban többek között olyan javaslatok szerepelnek, mint hogy minden gyermek után havi 30 ezer forint járjon; növeljék a gyermekgondozási segély összegét a mostani 28 500 forintról 60 ezer forintra; vagy hogy vezessék be az alanyi jogon járó, havi 60 ezer forintos alapjövedelmet, illetve a havi nettó 150 ezer forintos minimálbért.

 

Jobbik: Négy elem oké, ha figyelnek három szempontra

 

„A Családvédelmi Akcióterv hét eleme közül a nagyszülői GYED-et és az SZJA-mentességet véleményünk szerint nem lehet Magyarország határain kívül kiterjeszteni”

 

– írta a Jobbik. Hozzátették: ami a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítését illeti, ilyen célra jelenleg is fordítunk költségvetési forrásokat külhoni magyarlakta régiókba, ezt eddig is támogatták, és a jövőben is fogják. Megjegyezték: idehaza a férőhelyek biztosításán túl az óvodapedagógusok bérének drasztikus emelésére is szükség van.

 

Ugyanakkor a további négy elem kiterjesztését helyeselnék, ehhez azonban három szempontot kell a magyar államnak szem előtt tartania: 

 

+ az akcióterv harmonizáljon a környező uniós és unión kívüli országok jogrendjével;

 

annak előkészítésébe vonják be a helyi magyar szervezeteket;

 

+ a feltételrendszer úgy legyen kialakítva, hogy azt csak magyar családok tudják igénybe venni, minél kevesebb kiskaput hagyva a visszaéléseknek.

 

A Jobbik kitért arra is: 2010-hez képest a külhonba irányuló támogatások mértéke nagyságrendileg megtízszereződött, a 2020-as költségvetésben közel százmilliárd forint van betervezve ilyen célokra. Ez a Jobbik régi követelése volt, ezért természetesen támogatják, hiszen még így is csak az állami kiadások kevesebb, mint fél százalékát fordítjuk minden negyedik megszületett magyar emberre.

 

„Azt is látni kell azonban, hogy a mindent átszövő kormányzati korrupció, valamint az összeomlás szélén álló hazai szociális ellátórendszer miatt a külhoni támogatások sokakban ellenérzéseket szülnek.”

 

A Jobbik ezért tartja fontosnak, hogy határon túlra ne csupán pénzügyi, hanem diplomáciai támogatás is érkezzen annak érdekében, hogy a magyarlakta régiók a különböző önrendelkezési formák segítségével minél hamarabb gazdaságilag is a saját lábukra tudjanak állni.

 

Mi Hazánk: Szaporodó cigányság, na és persze Gyurcsány

 

„A magyarság megmaradása nemzeti érdek határon innen és túl egyaránt. Így a családtámogatások fontosak minden magyar számára, és az eddigiek elégtelennek bizonyultak, hiszen a népesség változatlanul fogy, pusztán a cigányság szaporodik, ezért a támogatások (például családi pótlék) munkához kötését szorgalmazzuk harmadik gyermektől” – válaszolta a Mi Hazánk Mozgalom.

 

Szerintük egyébként a külhoni magyarság magyarországi megítélésében sokat ártott Gyurcsány Ferencnek a 23 millió román munkavállalóval való riogatása az elszakított magyarság kettős állampolgársága kapcsán.

 

„Gyurcsány és csatlósai pedig folytatják a magyarellenes kampányt, de Trianon 100. évfordulójához közeledve különös felelősségünk van, akár a szükséges társadalomformálás terén is” – írta az Azonnali megkeresésére Toroczkai László pártja.

 

Az Azonnali kereste az MSZP-t és a DK-t is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Borkai Zsolt a szexbotránya óta másodszor szólalt meg. Kérdésekre nem válaszolt.

Zelenszkij elnöksége óta az orosz és az ukrán közvélemény is pozitívabban tekint a másik országra, amellyel de facto egyébként háborúban áll.

És azt, hogy egy csomó nagyvárosban tarolt az ellenzék? Pedig ott van, csak keresni kell.

Azzal, hogy két női jelöltet is megbuktatott az Európai Parlament, felborult az új bizottságban a nemi egyensúly. Szerinted ki legyen a magyar női jelölt? Szavazz!

Az Extinction Rebellion-aktivisták forgalmas csomópontokat foglaltak el a klímaváltozás elleni harc jegyében, a tömegközlekedést
is lebénítva ezzel.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A magyar kisebbségek politikai integrációjának lehetőségei és korlátai a két világháború között. Október 15. Izgi lesz!

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás