Kapják-e meg a határon túliak is a magyarországi családtámogatásokat? Íme, a pártok véleménye

Perverz újraelosztás, árnyékharc, pótcselekvés, kormányzati korrupció, szaporodó cigányság és Gyurcsány Ferenc – ilyen és ehhez hasonló dolgok jutnak az ellenzéki pártok eszébe, ha arról van szó, jó ötlet lenne-e az itthoni családtámogaási rendszert a határon túlra kiterjeszteni. Orbán Viktor szerint ennek még nincs itt az ideje, de a választási eredményektől függően ez is eljöhet.

Ma még nincsenek meg a feltételei annak, hogy a rossz demográfiai trendek megfordítását célzó családvédelmi intézkedéseket kiterjessze a magyar kormány a határon túlra – erről még maga Orbán Viktor beszélt július végén a Tusványoson évente szokásos előadását követően. (Bár Székelyföldön éppen nem olyan rosszak a trendek.)

Emlékezetes: a kormány idén jelentette be: hétpontos akciótervet hirdetnek a családok megsegítéséért, hogy több magyar gyerek szülessen. A hét pont az alábbi volt:

1. tízmilliós kedvezményes kölcsön fiatal házasoknak,

2. a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) használt lakásra is igénybe vehető lesz,

3. második gyerek születése után egymillió, harmadik esetén négymillió forint elengedése a jelzáloghitelből,

4. élethosszig tartó SZJA-mentesség négy vagy több gyereket nevelő édesanyáknak,

5. autóvásárlási támogatás a nagycsaládosoknak,

6. nagyszülői GYED bevezetése,

7. huszonegy ezer új bölcsődei férőhely.

Az intézkedések bevezetését célzó törvénymódosításokat több ellenzéki párt ha fenntartásokkal is, de megszavazta. Igennel voksolt az MSZP, LMP és a Jobbik frakciója, illetve a parlamentben függetlenként ülő, amúgy a Mi Hazánk színeiben tevékenykedő képviselők. A Párbeszéd politikusai tartózkodtak, míg a DK-sok nemet nyomtak.

Ha a jövőben is jól szerepel a Fidesz, lehet szó a támogatások exportjáról

A támogatások határon túlra való kitejresztésének lehetőségéről Orbán Vikort a tusványosi szabadegyetemen tartott beszéde után kérdezték. A miniszterelnök szerint a kérdés indokolt, hiszen a „nemzetegyesítés után a nemzetépítés korszakában vagyunk”, majd arra is kitért: „(…) csak akkor lehet valamit a határon túlra kiterjeszteni, hogyha az ahhoz szükséges anyaországbeli politikai és gazdasági támogatás is megvan.

Orbán Viktor később azért megnyugtatta a hallgatóságot: „a választások eredményétől függően el is jön majd az a pillanat, amikor erre (a támogatások kiterjesztésére – a szerk.) képesek leszünk”.

Na de vajon mit szólna az ellenzék ahhoz, ha a határon túliak is részesülhetnének az anyaországi kedvezményekben? Az Azonnali körbekérdezett.

Momentum: Pótcselekvést nem támogatunk

„A családvédelmi akcióterv legtöbb intézkedése pont azokon az embereken nem képes segíteni, akik erre leginkább rászorulnának” – vélekedik a Momentum, szerintük ugyanis az intézkedések többsége a tehetősebb családokat támogatja, és így nemcsak feleslegesen terheli a költségvetést, de a célját sem éri el. Úgy gondolják, a valódi családbarát lépések azok lennének, amelyek a nehezebb sorsú gyerekek felzárkózatására koncentrálnának, illetve a család és a karrier összeegyeztethetőségét segítenék elő.

Meglátásuk szerint ugyanis akik ezt javasolják, nem látják, hogy a határon túli magyarok azt szeretnék első sorban, ha biztosítva lenne a kulturális hagyományaik megőrzése, az anyanyelvi oktatáshoz és ügyintézéshez való minél szélesebb körű hozzáférésük, és ha nem kellene a mindennapjaikat a román és magyar nacionalista összecsapások kereszttüzében élniük.

Végezetül arra is kitértek: a magyar társadalom is látja, hogy a határon túli magyaroknak nem a magyar kormány politikai árnyékharcaira van szüksége, így nehéz lenne velük elfogadtatni, hogy egy itthon drágán és rossz hatékonysággal működő rendszert a határon túlra is megpróbáljunk kiterjeszteni.

LMP: Mi inkább csak ne exportáljuk a családpolitikánkat

– kerülte meg a választ az LMP.

Mint írták, fenntartásokkal bár, de támogatták a családvédelmi akciótervet, mivel nemzeti ügyről volt/van szó. Ehhez hasonlóan a nemzet tagjainak tekintik a külhoni magyar honfitársainkat is, „a magyar állampolgárság megszerzését a határon túli magyarok esetében a nemzeti közösség összetartozását erősítő eszköznek tekintjük, és bármiféle jogkorlátozást, jogfosztást elfogadhatatlannak tartunk”. Hozzátették: az Orbán-kormány elhibázott gazdaság- és társadalompolitikájának köszönhetően kivándorolt több százezer magyart is a nemzet tagjainak tekintik, velük szemben is mindenféle diszkriminációt elfogadhatatlannak tartanak.

Párbeszéd: Inkább a lengyel családpolitikát importáljuk!

„Az Orbán-kormány családpolitikája nem annyira jó dolog, amit exportálni kellene” – ezt már a Párbeszéd írta az Azonnalinak. Ezt azzal indokolták: az Európai Bizottság 2015-ös országjelentése szerint a legjobban kereső harminc százalék több állami támogatást kap, mint az alsó három – ezeknek az aránya azóta tovább romlott, és mint a párt írta, ezt hívják „perverz újraelosztásnak” Ferge Zsuzsa nyomán.

Hogy az anyaországbeli társadalom támogatását bírná-e családtámogatás bármilyen formában történő kiterjesztése, arra azt mondták: a Párbeszéd nem ért egyet a diszkriminatív orbáni családpolitikával, viszont van alternatív javaslatcsomagjuk. Utóbbiban többek között olyan javaslatok szerepelnek, mint hogy minden gyermek után havi 30 ezer forint járjon; növeljék a gyermekgondozási segély összegét a mostani 28 500 forintról 60 ezer forintra; vagy hogy vezessék be az alanyi jogon járó, havi 60 ezer forintos alapjövedelmet, illetve a havi nettó 150 ezer forintos minimálbért.

Jobbik: Négy elem oké, ha figyelnek három szempontra

– írta a Jobbik. Hozzátették: ami a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítését illeti, ilyen célra jelenleg is fordítunk költségvetési forrásokat külhoni magyarlakta régiókba, ezt eddig is támogatták, és a jövőben is fogják. Megjegyezték: idehaza a férőhelyek biztosításán túl az óvodapedagógusok bérének drasztikus emelésére is szükség van.

Ugyanakkor a további négy elem kiterjesztését helyeselnék, ehhez azonban három szempontot kell a magyar államnak szem előtt tartania: 

+ az akcióterv harmonizáljon a környező uniós és unión kívüli országok jogrendjével;

+  annak előkészítésébe vonják be a helyi magyar szervezeteket;

+ a feltételrendszer úgy legyen kialakítva, hogy azt csak magyar családok tudják igénybe venni, minél kevesebb kiskaput hagyva a visszaéléseknek.

A Jobbik kitért arra is: 2010-hez képest a külhonba irányuló támogatások mértéke nagyságrendileg megtízszereződött, a 2020-as költségvetésben közel százmilliárd forint van betervezve ilyen célokra. Ez a Jobbik régi követelése volt, ezért természetesen támogatják, hiszen még így is csak az állami kiadások kevesebb, mint fél százalékát fordítjuk minden negyedik megszületett magyar emberre.

A Jobbik ezért tartja fontosnak, hogy határon túlra ne csupán pénzügyi, hanem diplomáciai támogatás is érkezzen annak érdekében, hogy a magyarlakta régiók a különböző önrendelkezési formák segítségével minél hamarabb gazdaságilag is a saját lábukra tudjanak állni.

Mi Hazánk: Szaporodó cigányság, na és persze Gyurcsány

„A magyarság megmaradása nemzeti érdek határon innen és túl egyaránt. Így a családtámogatások fontosak minden magyar számára, és az eddigiek elégtelennek bizonyultak, hiszen a népesség változatlanul fogy, pusztán a cigányság szaporodik, ezért a támogatások (például családi pótlék) munkához kötését szorgalmazzuk harmadik gyermektől” – válaszolta a Mi Hazánk Mozgalom.

„Gyurcsány és csatlósai pedig folytatják a magyarellenes kampányt, de Trianon 100. évfordulójához közeledve különös felelősségünk van, akár a szükséges társadalomformálás terén is” – írta az Azonnali megkeresésére Toroczkai László pártja.

Az Azonnali kereste az MSZP-t és a DK-t is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali