+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. augusztus 12. hétfő, 08:31
Milyen jegyeket kapnak a választóiktól az osztrák pártok csupán egy hónappal az Ibiza-botrány miatt kiírt előrehozott választások előtt?

Érdekes felmérést készített a Der Standard osztrák lap számára a Market Institut osztrák közvélemény-kutató cég, mely csupán másfél hónappal az osztrák előrehozott választások előtt részletesen szondázta a szavazópolgárok preferenciáit és elégedettségüket az egyes pártokkal.

 

Iskolai jegyeket kaptak az osztrák pártok

 

Az első – és talán leginkább rendhagyó kérdés, hogy ha iskolai jegyekkel kéne osztályozni a fontosabb pártok munkáját az elmúlt két évben, azok milyen jegyet kapnának (német nyelvterületen az egyes számít a legjobb, az ötös pedig a legrosszabb, vagyis a „nem megfelelt” jegynek, de a cikkben a magyar értékelési rendszerre „fordítjuk” át az egyes jegyeket).

 

A legtöbben a Sebastian Kurz-féle ÖVP munkáját ítélik meg példásként:

 

az osztrákok 15 százaléka ötöst, 27 százalékuk pedig négyest adott a Néppárt elmúlt kétéves tevékenységére, vagyis a szavazók több, mint 40 százaléka többnyire elégedett velük.

 

Kurzék ugyanakkor jó sok kettest és egyest is bezsebeltek: kettest 18 százalék adna az előző kormánykoalíció nagyobbik pártjának, 17 százalék pedig megbuktatná őket.

 

Nagy a kontraszt a szebb napokat is megélt SPÖ-höz képest: a szociáldemokratáknak csak 2 százalék adna ötöst, tehát még saját szavazóik sem feltétlenül elégedettek velük, a négyest is csak 13 százalék szerint érdemlik meg. A választók fele ugyanakkor nagyon lepontozta a gyengélkedő szocdemeket: 23 százalék kettest, 26 százalék pedig egyest húzna be a jelenleg második legerősebb pártnak.

 

A Strache-botránynak volt egy egyértelmű hozadéka a szélsőjobboldali FPÖ számára, ugyanis a szabadságpártiak a leginkább elutasítottak az osztrák pártok között, 39 százalék megbuktatná őket, további 18 szerint pedig csak kettest érdemelnek. Viszont a pártnak az állandó rajongótábora is stabilabb: az FPÖ-nek 10 százalék adna ötöst, további 9 százalék pedig négyest.

 

A másik, különösen népszerűtlen alakulat az osztrák Schiffer András, Peter Pilz minipártja.

 

A Jetzt, amely két éve kiütötte a parlamentből az osztrák Zöldeket, szintén csak 2 százaléknyi ötöst kapna, de négyessel is csak 7 százalék honorálná a munkájukat. 21 százalék még épp átengedné a közvélemény-kutatásokban szenvedő kispártot, de 36 megbuktatná azt. A Zöldek már egy fokkal jobban teljesítettek, jelest ugyan itt is csak 2 százalék írna be nekik, de négyest már 19 százaléktól kapnának. A Momentum osztrák testvérpártja, a jobbliberális Neos 5 százaléknyi jelest és 25 százaléknyi jó jegyet kapna.

 

ILYEN JEGYEKET KAPTAK AZ OSZTRÁK PÁRTOK. BALRÓL JOBBRA HALADUNK AZ OSZTRÁK/ NÉMET PONTOZÁS SZERINTI JELES EGYESTŐL A BUKÁST JELENTŐ ÖTÖS FELÉ.

 

Balosak az osztrákok, de jobbra szavaznak

 

A felmérés következő pontja azt vizsgálta, hogy az osztrák társadalom inkább jobb-, vagy inkább baloldalinak ítéli meg magát. Ehhez a megkérdezettek egy százfokú jobb-bal skálán jelölték be magukat, ugyanakkor érdekes eredmények jöttek ki: a jobboldali szavazók kevésbé helyezik magukat egyértelműen jobbra, mint a baloldaliak, így hiába van jobboldali többség Ausztriában az ÖVP-vel és az FPÖ-vel együtt, a statisztikák szerint az osztrákok inkább balra hajlanak:

 

bár a férfiak pont középen helyezkedtek el 50,14 ponttal, a nők már inkább a skála bal oldalán voltak 45,93-mal. Így az össznépesség 47,98 pontos átlagával inkább balra néz.

 

A leginkább jobboldalinak a szabadságpártiak tartották magukat 62,98 ponttal, őket a Néppárt követte: 53,24 pontjukkal Kurzék még épp a jobboldalon helyezkednek el. A gazdaságilag jobboldali Neos szavazói ugyanakkor már inkább balra állnak 44,35 ponttal, őket a szocdemek követik 37,83 ponttal a százas skálán. Saját bevallásuk szerint a Zöldek is valahol ugyanitt állnak 37,49-es értékkel.

 

Ausztriában szeptember 29-én tartanak előrehozott parlamenti választásokat, miután májusban feloszlott a Kurz-féle ÖVP és a Strache-féle Szabadságpárt közötti koalíció. A fő szakítási ok Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellár ibizai videója volt, melyben a politikus egy állítólagos orosz oligarcha lányával bevodkázva arról beszélget, hogy az oroszok megvennék az FPÖ-nek a nagy példányszámú, népszerű osztrák napilapot, a Kronen Zeitungot.

 

Tartják magukat az exkoalíció pártjai

 

A botrányba belebukott a koalíció, de a közvélemény-kutatások szerint érdekes módon ez a pártokra nem terjedt át. Az ÖVP magasan a legnépszerűbb maradt – bár júniusban álltak már 38 százalékon is,

 

mostani, 35 százalékos támogatottságuk is újra a kancellári székbe repítheti Sebastian Kurzot.

 

Érdekes módon az Ibiza-botrány sem ártott annyit a pártjukhoz hűséges szabadságpártiaknak, mint azt korábban gondolni lehetett: 20 százalékon állnak, ez kevesebb, mint amennyit két éve kaptak, de a botrány volumenéhez képest kisebb csoda, hogy itt megállt az FPÖ zuhanása.

 

Az SPÖ csupán 22 százalékon áll, így pedig nehezen fog menni Kurz leváltása. De, ami még ennél is érdekesebb, hogy a szocdemek még saját vezetőjüket sem látnák annyira szívesen kancellárként: jelöltjüket, Pamela Rendi-Wagnert még az SPÖ-szavazóknak is alig több, mint a fele támogatná a csúcspozícióra. Ennek oka Brigitte Bierlein ügyvivő osztrák kancellár relatív népszerűsége a szocdemek körében.

 

Az első három pártot a kisebbek követik: a Neos 10 százalékot kapna, ahogy a Zöldek is, ezzel utóbbi alakulat visszatérhetne az osztrák törvényhozásba, ahonnan Peter Pilz pártja ütötte ki őket még két éve. Pilzék azonban nem tudták megtartani népszerűségüket, sőt, teljesen bezuhantak: most már csak 1 százalékot kapna a Jetzt.

 

MONTÁZS: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás