Ittasan tartott ünnepi beszédet a horvát államfő?

Szerző: Techet Péter

2019.08.07. 20:30

Augusztus ötödikén ünnepli Horvátország a szerbek által megszállt Krajina visszafoglalását. Kolinda Grabar-Kitarović elnök Kninben sokak szerint ittas állapotban mondott beszédet. Az USA-nak hálálkodott, de sajnálta, hogy a horvát-szerb háború idején még nem tudott nekik a NATO segíteni. És bejelentette: újraindul az idei államfőválasztáson. Mutatjuk az esélyeit.

1995. augusztus ötödikén foglalta vissza a Vihar (Oluja) nevű hadművelet keretében Franjo Tudjman a szerb szakadárok által 1991-ben elfoglalt Krajinát. Az akkor még szerb többségű terület önálló köztársasággá nyilvánította magát. Zágráb először tűrt, és erőt gyűjtött. Majd huszonkilenc évvel ezelőtt – az akció nevéhez méltóan – viharos gyorsasággal (gyakorlatilag egy nap alatt) csapott le, és foglalta vissza a területeket az Ante Gotovina vezette horvát haderő.

TUDJMAN BEVESZI 1995. AUGUSZTUS 5-ÉN KNIN VÁROSÁT. TÖBB TÍZEZER SZERBNEK KELLETT EZUTÁN MENEKÜLNIE.

Szerb részről mindez több tízezer szerb család elűzését jelentette: több mint kétszázezer szerbnek kellett menekülnie. Hiába biztosított a tudjmani Horvátország is széles jogokat a szerb kisebbségnek, a közhangulat nem volt olyan, hogy a szerbek többsége vissza mert volna térni. Nem véletlen:

miközben 1991-ben a lakosság tizenkét százaléka még szerb volt, mára négy százalékra csökkent az arányuk.

Az idei évben is természetesen a hivatalos Zágráb és a hivatalos Belgrád a saját olvasatában emlékezett: Horvátország „a Honvédő Háború győzelméről”, Szerbia az „Emlékezés Napjáról”.

A tavalyi csörte, amikor Aleksandar Vučić Hitler zsidóellenességéhez hasonlította a horvátok vélt szerbellenességét, idén meglepő módon elmaradt.

Szokatlan beszéd

Inkább a horvát belpolitikában volt hír a knini megemlékezés – mégpedig Kolinda Grabar-Kitarović jobboldali államfőnek a szokásosnál kissé könnyedebbre, lazábbra vett beszéde miatt. Egyes újságok szerint a horvát államfő ittasan állt ki az ünneplők elé. Még Ivo Josipović, egykori szocdem államfő is kissé álszenten jegyezte meg:

„sokan kérdezik, hogy nem ivott-e alkoholt a beszéd előtt Grabar-Kitarović”.

A horvátul és angolul elmondott beszédben (itt nézhető meg) Grabar-Kitarović kiemelte az USA-val való szövetség, a NATO-tagság fontosságát. Azt mondta, hogy Horvátországra az USA mindig, mindenhol számíthat, és megígérte:

ahogy a horvát katonák védték Knint, ugyanúgy fogják a transzatlanti érdekeket védeni Afganisztában is,

vagy a világ bármely más helyén.

Ki mond jövőre beszédet?

A beszéd másik fontossága az volt, hogy

Grabar-Kitarović bejelentette: indul az idei évvégi elnökválasztáson.

Eddig már több biztos ellenfele is van. A két legesélyesebb induló a jelenlegi államfő mellett Zoran Milanović, egykori szocdem kormányfő, illetve Miroslav Škoro, énekes-borász-üzletember, aki független jelöltként főleg a jobboldali rendszerkritikus szavazókra hajtana rá.

MIROSLAV ŠKORO SZLAVÓN HAZAFIAS ÉS SZERELMES DALAIRÓL HÍRES HORVÁTORSZÁGBAN, DE TERMEL BORT IS, ÉS ÖVÉ A LEGNAGYOBB HORVÁT LEMEZKIADÓ VÁLLALAT. MOST AZ EGÉSZ ORSZÁG ELNÖKE IS LENNE.

Ezen csoportot szólítaná meg Mislav Kolakušić, egykori bíró, jelenlegi független EP-képviselő is. A széljobb, amely ugyan több listával is indult a májusi EP-választáson, de együttesen a szavazatok negyedével az első helyre futott be (ha összeadjuk őket), még nem döntötte el: beáll-e a Škoro vagy Kolakušić mögé, esetleg önálló jelölteket indít.

Szintén indulni fog az elnöki székért az Élő Falból a pártelnök korrupciós ügyei miatt kilépett, majd saját magáról elnevezett új pártot (Ivan Pernar Pártját) alapító Ivan Pernar, aki korábban a balpopulista párt frakcióvezetője volt.

Valamint Dalija Orešković is bejelentkezett, ő tavasszal hozta létre balliberális, korrupcióellenes pártját, a Startot. Ő főleg Milanovićtól vehet el voksokat. Az összeférhetetlenséget vizsgáló hivatal egykori elnöke, aki több politikus összeférhetetlen gazdasági tevékenységét is felgöngyölítette, főleg a városi, fiatal szavazók között népszerű, pártja amolyan horvát Momentumként írható le.

Hiába feszült a viszony a HDZ-n belül Andrej Plenković kormányfő és Grabar-Kitarović államfő között, a HDZ mérsékelt szárnya is a mostani elnök mögé áll be,

az államfő így vezeti a közvélemény-kutatási listákat. De éppen a bejelentkező populista jelöltek miatt csökkenő népszerűséggel.

Milanovićot mindenki verné

Ha ma lennének a választások, Grabar-Kitarović harminckét százalékkal futna be az első helyre. Utána jönne növekvő tendenciával a szocdem Milanović hiuszonhárom százalékkal. Škorot tizenkilenc százalékra, Kolakušićot hét százalékra, Pernart öt százalékra és Oreškovićot két százalék alá mérik.

Ez azt jelenti:

nagy meccs lehet Milanović és Škoro között, ki kerül be a második fordulóba. De ha a jelenlegi államfőtől egyre többen mennek át Škoróhoz, akkor egy Škoro-Milanović-párharc se elképzelhetetlen a második fordulóban.

A jelenlegi femérések szerint a második fordulóban nincs esélye Milanovićnak győznie: akár Grabar-Kitarović-tyal, akár az énekes-borász Škoróval kerül össze, vesztene.

Igaz, Milanović hónapról hónapra növeli népszerűségét, és amint a Globus zágrábi hetilap e heti száma írja: a szocdem politikus, hasonlóan 2015-höz, most is kész nacionalista hangokat is megütni, ezzel sikeresen halászhat akár a jobboldalon is. A haza és haladás jelszavára akarja a kampányát felfuttatni.

FOTÓ: Bakó Bea, Zágráb / Azonnali

Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől