+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. augusztus 5. hétfő, 16:04
Hogyan lehet az, hogy a feketére festett, egészségtelen cukros ital amerikai gyártója kilenc évvel az Orbán-kormány hatalomra kerülése után a kormány fontos stratégiai partnere ahelyett, hogy a családi vagy szövetkezeti tulajdonú gyümölcslégyártókat hoznák helyzetbe?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Meg is van az idei nyár legsikeresebb reklámkampánya, miután felhördült egy csomó homofób a Coca-Cola csókolózó melegpárokat mutató budapesti metróreklámjain. Az, hogy egy ezek az emberek kiakadtak, egyrészt szívük alkotmányban foglalt joga, másrészt pedig jelzi, hogy a hazai oktatási rendszer nemigen készít fel a kapitalizmusra meg a fogyasztói társadalommal járó olyan dolgokra, mint mondjuk a reklám, annak céljai, módszerei, hatásai.

 

Egy ilyen kampánynak ugyanis az a dolga, hogy felemelje a terméket a versenytársaitól, ugyanezt csinálta tavaly az antirasszista cipőjével a Nike is: a plakátokon lévő #loveislove üzenettel a Coca-Cola több lett, mint egy állandó minőséget kínáló logó vagy épp az ugyanolyan fekete színű, cukros italt kínáló konkurensei – kérdés persze, hogy ha ezt mondjuk nem az amcsi cég, hanem a Péti Nitrogéművek vagy épp a húsárukat gyártó Kométa lépi meg, az milyen visszhangot kelt. De ezekhez a cégekhez képest a Coca-Cola hosszú éveken keresztül rengeteg pénzt ölt bele abba, hogy tisztában legyünk azzal, mi több, alapvetésként fogadjuk el, hogy a Coca-Cola más, Coca-Colát venni jobb emberré tesz. Mostantól egy darabig az egészségtelen termékük fogyasztása egyben kiállás is lesz a plakátokon lévő ügy mellett.

 

Ezt leírni is szomorú, de sajnos igaz: ami húsz éve a hónod alatti Magyar Narancs volt a villamoson, az ma egy kólásdoboz az Instagramon.

 

Mert tényleg az van, hogy viszonylag sok felhasználó ingyen, érzelemvezérelve, egy ügy mellett kiállva reklámozza a cukros levet, noha az ügynökségek simán fizetnének ezért az erre tartott influenszereknek. Ehhez képest az van, hogy az egyik legértékesebb hazai influenszer, Alföldi Róbert ingyen kiposztol egy kólát, és erről külön hír is megjelenik a sajtóban. Hír, nem fizetett hirdetés. A kampány hazai sikerességéről árulkodik majd az is, ha majd a hőbörgés lecsillapodása után kiszámoljuk, a Coca-Cola Magyarországnak listaáron mennyibe került volna megvenni PR-cikként azt a rengeteg médiafelületet – beleértve ezt a cikket is –, amiben pro vagy kontra, vagy akár csak a híradások szintjén a termékükről írtak. Ennél csak a ROM-csoki amerikaira való átmárkázása miatti romániai felháborodáshullám szólt nagyobbat.

 

Mármint itt a környéken. Az északolasz Benetton már 1991-ben, azaz 28 éve egy olyan plakáttal hirdette magát és a ruháit, de elsősorban magát, amin egy fehér és egy fekete nőből álló leszbikus pár egy örökbefogadott ázsiai kisbabával burkolózik bele egy plédbe. Nem véletlen, hogy a Coca-Cola 2019-ben, és nem mondjuk 2005-ben jött ki Magyarországon a #loveislove üzenetével (egyáltalán eszébe jutott volna-e a márkának akkor kirukkolni társadalmi üzenettel): erős a gyanúm, hogy úgy kalkuláltak, ez ma már többet hoz, mint visz.

 

A kormánypárti portálok és megmondóik ugyanúgy mentek bele a Cola stratégiájába, mint néha a magyar ellenzék a Fidesz tematizálásába szokott: van olyan fideszes országgyűlési képviselő, aki még bojkottfelhívást is közzétett, mondván, addig nem issza a terméket, amíg a szerinte provokatív plakátok az utcán lesznek. (Hogy ez mennyire sikeres fegyver, azt a Csíki Sör körüli hírekből tudjuk: a székelyföldi sörgyárral akkor még perben álló Heinekent ugye annyira érzékenyen érintette a bojkott, hogy nem csak ki kellett vonulnia a magyar sörpiacról, de már a nevükre is alig emlékszik bárki. Ahogy az a kérdés is felmerül, hogy amennyiben leveszi a cég a plakátokat, törlődnek-e az érintett fideszes memóriájából a plakátok?)

 

A cég üzenete, vagyis az, hogy a melegekért nem csak cégen belül áll ki (munkavállalóként nem diszkriminálja őket, stb.), így csont nélkül átmegy a sajtón, ahelyett, hogy arról beszélnénk, hogy egyáltalán fontos-e, hogy egy cukros víz politizáljon, illetve hogy miért akkor lesz hír a cukros vízből, amikor politizál?

 

A magát újabban teremtésvédőnek és patriótának nevező jobboldalon kiakadni ugyanis nem ezen meg a képzelt homoszexuális lobbijukon kellene – mert amúgy hiába beszél ellenük a kormánypárti holdudvar egy része, jogi szempontból nézve Magyarország teljesen oké a melegeknek –, hanem inkább azon lenne érdemes elgondolkodni, hogy hogyan lehet az, hogy ennek a tokaji aszúk szintjén lévő cukortartalmú (a kóláé 110 gramm/liter, egy ötputtonyos aszúé minimum 120 gramm/liter), foszforsavval megtámogatott, feketére festett, egészségtelen szénsavas italnak

 

az amerikai multi gyártója 2019-ben, kilenc évvel az Orbán-kormány hatalomra kerülése után a kormány egyik fontos stratégiai partnere ahelyett, hogy a stratégia inkább arra épülne, hogy a hazai kézben lévő, családi vagy szövetkezeti tulajdonú kisüzemi szörp- és gyümölcslégyártókat hoznák helyzetbe?

 

Hogy miért inkább a szőlőültetvények kivágását, újabban éretlenül való leszüretelését, majd kidobását támogatja a magyar állam, ahelyett, hogy vonzó perspektívát kínálnának a mezőgazdaságból élni akaróknak? Hogy miért kapni az összes szomszédos ország tetszőleges boltjában jobb minőségű élelmiszert a boltokban, mint az elvileg agrárnagyhatalom Magyarországon?

 

Igaz, ezek a kérdések már messzire vezetnek, a nyári uborkaszezonba inkább való a coca-colás buzizás. A plakátokon is jobban néz ki egy már lejátszott ügy a környezetvédelem helyett.

 

Képviselő úr, igyunk inkább Fantát?

 

Olvass még több cikket Bukovics Martintól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Volt olyan tüntető, akit legalább húsz rendőr ütött és rugdosott, miközben már rég a földön feküdt. Második estéje tüntetnek Belgrádban és országszerte Vučić és rendszere ellen.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Tucatnyi a sérült. De mi is vezetett ide?

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás