+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Kulcsár Árpád
2019. augusztus 2. péntek, 07:17
Évi több, mint egymilliárd forintból gazdálkodik a Nemzetstratégiai Kutatóintézet: ebből futná saját kutatókra is, azonban a Szász Jenő-féle NSKI százmilliókat költ különböző kutatások kiszervezésére, amint az az intézet 2018-as szerződéseinek az Azonnali birtokába került teljes listájából látszik. Volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel, csináltak negyvenmillióért alig használható adatbázist, és felbukkan Kósa Lajos feleségének barátnője is.

2012-es megalapítása óta sokkal több a kérdés, mint a potenciális válasz a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) működésével kapcsolatban. Az NSKI-t a kormánykritikus sajtóban gyakran fantomintézetként szokták jelölni, de részleteiben nem igazán lehetett tudni, hogy mire is költik ott az évente több, mint egymilliárd forintnyi rájuk bízott közpénzt. Az intézet 2018-as szerződéseit az LMP-s országgyűlési képviselő, Ungár Péter (az Azonnali többségi tulajdonosa) kérte ki egy közérdekű adatigénylés keretében.

 

Az NSKI pedig el is küldte a 2018-as szerződéseinek listáját, amit az Azonnali is  átnézhetett: elmondjuk, mit találtunk.

 

Nemzetstratégiai micsoda?

 

Az intézetet 2012-ben hozta létre az Orbán-kormány, az erdélyi közbeszédben akkor az volt benne, hogy az intézet elnökévé kinevezett Szász Jenő volt székelyudvarhelyi polgármester számára kellett valami parkolópálya, miután a Fidesz által jócskán támogatott pártja, az erdélyi politikai teret már akkor is magabiztosan uraló RMDSZ ellenében létrehozott Magyar Polgári Párt csúfosan elbukott. Belülől jövő híresztelések szerint a pártot Szász autokratikus stílusa vezette az összeomlás szélére.  

 

A Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek az évek során többször rótták fel, hogy nem működik átláthatóan, egy adott ponton Szász Jenő azt is kinyilatkoztatta, hogy jó lenne egy olyan törvény, amely nem engedné, hogy csak úgy kérdezgessék őt az újságírók.

 

Az NSKI-nek a feladata az alapító okirat szerint „a magyarság kiemelkedő szellemi, kulturális és tudományos eredményeinek, hagyományainak, valamint társadalmi és gazdasági helyzetének elemzése, kutatása, azok koordinációja; a társadalmi és gazdasági tér fejlesztése és a határokon átnyúló nemzeti összetartozás erősítése érdekében a magyarság nemzeti erőforrásainak kutatása, elemzése, azok koordinációja”.

 

Ha már kutatóintézet, kérdés, hogy mennyire szakmai az a kutatómunka, amit ott végeznek?

 

A kisebbségkutató szakemberek általában nem működnek együtt az intézménnyel, és nem is kapnak erre felkérést, az intézet ugyanis olyan eseményeket szervez, amelyek nemzetstratégiai és nemzetkutatói szempontból értelmezhetetlenek: például találkozót a mangalicatenyésztőknek.

 

Az NSKI évekig titkolta, hogy milyen szerződéseket köt, mígnem 2016-ban az Átlátszó adatigényléssel kérte ki az ötmillió forint feletti  szerződéseket. Miután ezt Szász Jenőék megtagadták, az Átlátszó panaszt tett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, amely nekik adott igazat. Azóta azokat a szerződéseket közzétette az intézet, amiket különböző cégekkel kötött. Ungár Péternek most kiadták a 2018-as szerződések teljes listáját: az NSKI szerződött partnerei közt ebben a listában nem csak cégeket, de alapítványokat, egyesületeket és magánszemélyeket is találni.

 

Egy kutatóintézet, amelyik jó sok pénzért kiszervezi a kutatást

 

Azt gondolná az ember, hogy ha már Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek hívják a szóban forgó intézményt, akkor az végez is valami kutatási tevékenységet. Azonban a honlapon a szakmai tartalmat akkora titokban tartják, hogy az csak bejelentkezett felhasználók számára elérhető.

 

Pár kattintással persze könnyedén bárki regisztrálhat, és elétárulhat a számos műhelykonferenciáról készült kiadvány és beszámoló, ezek teljes sorozata a „Kárpát-Hazáról” elnevezve (erről majd később). Látszatja tehát a különböző kiadványok formájában van a kutatásnak, bár ez elég változó intenzitású: az olyan rendszeres kiadványok, mint a Kárpát-Haza Szemle vagy a Kárpát-Haza Napló csak 2016-ig jelentek meg. 2017-ben két, 2018-ban csak egy kutatási jelentés jött ki: ezek témája a fiatalok kivándorlásról szóló lebeszélése (az egyik, a Menjek vagy maradjak című kiadvány a sajtóban is elhíresült egyoldalú és torzító megállapításai miatt), illetve a vallás szerepe a székely falvakban.

 

A nem túl acélosnak mondható listához még az is hozzájön, hogy egyrészt nem egyértelmű – mivel az NSKI honlapján feltüntetett szervezeti adatokból nem látható –, hogy mennyi kutatót foglalkoztat az NSKI, csak azt lehet tudni, hogy 2017-ben (frissebb költségvetést ugyanis nem töltöttek fel) 650 millió forintot költöttek személyi juttatásokra. Eközben viszont az Ungár Péternek kiadott adatok szerint

 

az NSKI, miközben saját maga elvileg egy kutatóintézet, súlyos forintmilliókat költött arra is, hogy kiszervezze másoknak a kutatási tevékenységet.

 

Az Azonnali összesítése alapján 2018-ban mintegy 212 millió forintot költöttek az NSKI-nál arra, hogy kutatási tevékenységeket szervezzenek ki külsős cégeknek, egyesületeknek, alapítványoknak. (Persze ez a 212 millió sem annyira sok a szervezet több, mint egymilliárdos éves költségvetéséhez viszonyítva, főleg úgy, hogy ezen kiadások egy részét az adatsorok szerint uniós finanszírozású EFOP-forrásokból fizették.)

 

Kik és mit kutatnak Szász Jenőéknek?

 

Az intézet idei szerződéses költései között van pár, legalább céljában indokoltnak tűnő megrendelés is, például a Központi Statisztikai Hivataltól megrendendelték a Kárpát-medencei magyar lakosság korosztályos előrebecslését (14 és fél millió forintért).

 

A költések között szép számmal akadnak egészen érdekesek is.

 

ÍGY OSZLOTTAK MEG AZ NSKI 2018-AS SZERZŐDÉSEI. AZ OKTATÁS, ISMERETTERJESZTÉS KÖRÉBE A KÖNYVKIADÁST IS BELEVETTÜK, AZ EGYÉB KÖZÖTT PEDIG A LAPTOPVÁSÁRLÁSTÓL AZ UTAZÁSON ÁT A TANÁCSADÁSIG SZEREPELNEK KIADÁSOK. A TELJES, SZERZŐDÉSEK ALAPJÁN ELKÖLTÖTT ÖSSZEG 618 147 262‬ FORINT. FORRÁS: AZ NSKI ADATKÖZLÉSE.

 

Például tízmillió forintot kapott az NSKI-től a békéscsabai Oriens 2000 alapítvány egy kutatási vállalkozási szerződés keretében. A projekt címe: kulturális intézmények és civil szervezetek szakembereinek együttműködése a fiatalok közéleti szerepvállalásáért. A projektre amúgy az alapítvány lehívott még majdnem 50 millió forint EU-s támogatást is az EFOP keretében. Az alapítvány weboldalán található szakmai beszámoló szerint több workshopra és konferenciára költik a pénzt a 2017 decemberével kezdődő kétéves keretidőszak alatt. Eddig azt lehet tudni, hogy 2018-ban elutaztak Keszthelyre, illetve Sopronba, úgyhogy idén novemberig elég sok minden maradt hátra a kirótt 12 műhelymunkából, 8 tanulmányútból, két tréningből és két konferenciából. Írtunk az alapítványnak, és telefonon is próbáltunk érdeklődni arról, hogy áll most a projekt, de senkit nem sikerült utolérni.

 

Az alapítvány azért is érdekes, mert annak elnöke az a Szegedi Balázs, akit Simonka György, a vesztegetéssel és adócsalással gyanúsított Békés megyei fideszes országgyűlési képviselő jobbkezének szoktak tekinteni.

 

Szegedi a Békés Megyei Közgyűlés fejlesztési bizottságának is tagja volt. Korábban a hvg.hu arról írt, hogy egy Szegedi által alapított szociális szövetkezet egy TÁMOP-pályázaton nyert ötvenmillió forintot, a szövetkezet azonban kényszertörlésre került. 

 

Szász Jenő városában az iskolások focipályáját újították fel a papíron kutatásra szánt pénzből

 

Az NSKI-elnök Szász Jenő székelyföldi lakhelyére is ment egy kutatási megbízás: a Székelyudvarhelyi Iskolás Sportklub hatmillió forintot kapott rá, hogy kikutassa, hogyan hat a sport a nemzeti összetartozástudatra. Érdeklődésünkre az iskolától elmondták: azt akarták megfigyelni, hogy „hogyan befolyásolja a sportolás és az elért eredmények a diákok tanulási eredményeit, a közösség összetartó erejét és ezek által a nemzeti összetartozás erősödését”. Ehhez pedig az első lépés nem más volt, mint

 

egy kisméretű műgyepes labdarúgópálya korszerűsítése, amely új borítást, biztonsági kerítést, valamint esti megvilágítást kapott.

 

Önmagában persze egyáltalán nem baj, hogy felújítottak egy focipályát a gyerekeknek, de az azért érdekes, hogy valamiért Szász Jenőék ezt kutatásnak szerették volna nevezni. A focin kívül kézilabda, atlétika, tenisz és birkózás sportágakkal is foglalkoznak a támogatott sportklubban, ehhez vettek felszereléseket, és raktárhelyiséget is kialakítottak nekik a kutatási pénzből. Végül a „kutatás” arra is kiterjed, hogy a nemzeti identitás megerősítése szempontjából jelentős sporteseményeket megszervezzenek (ezt már el is kezdték az iskola közlése szerint) és az eredményeket dokumentálják.

 

Tizenhárommillió ment el amúgy a 44 csapat részvételével zajlott IX. Székelyföldi Teremlabdarúgó Torna lebonyolítására is az NSKI által kiadott táblázat szerint.

 

A nemzeti összetartozástudat persze nem merül ki a sportban. A Kárpát-medencei magyar közösségek összetartozástudatának kutatására kétszer ennyit, 12 millió forintot kapott az Euroterv 2002 Kft, ennek eddigi látható eredménye egy pódiumbeszélgetés a tavalyi Tusványoson. Meg akartuk kérdezni a cégtől, hogy volt-e valami más eredmény is ennyi pénzből, de a cég honlapján található telefonszámot felhívva (e-mailcímük nincs) az derült ki, hogy a telefonszám tulajdonosa nem Folberth Péter ügyvezető igazgató, amint az a honlapon fel van tüntetve, és akinél kicsöngött, még csak nem is hallott erről a cégről.

 

Csaknem tízmilliót fizettek a Károli Gáspár Református Egyetemnek kérdőíves terepkutatásra a III. Kós Károly Honismereti és Szülőföldkutató Tábor kapcsán: ezt Zeteváralján rendezték meg, és ötven fiatal kutató részvételével tizenhat településen mintegy ezer székelyt kérdeztek meg kérdőíves kutatásban a valláshoz, az abortuszhoz és a gyermekvállaláshoz kapcsolódó témákban. Ez kivételesen egy olyan projekt, amiről az NSKI honlapján is lehet találni némi információt.

 

Az oktatás kutatása az egyik kedvenc téma, erre a HÖOK is kapott pénzt

 

Szász Jenőék a szinte kizárólag önkormányzatokat és minisztériumokat referenciaként szerepeltető budapesti Hétfa Kutatóintézetnek 12 és fél millió forintot fizettek ki a Kárpát-medencei magyar oktatásra ható eszmeáramlatok kutatására. Az Azonnalinak ezzel kapcsolatban Csite András ügyvezető hangsúlyozta, hogy ez az áfával növelt bruttó összeg, a kutatásról pedig azt írta: módszertant dolgoztak ki és adatbázist készítettek a magyar közoktatási struktúrák intézményeiről, valamint egy tíz ív hosszúságú (ívenként negyvenezer karakterrel számolva kb. 100 oldalas) átfogó tanulmányban tárták fel a külhoni magyar oktatási intézményekre ható geopolitikai és oktatáspolitikai tényezőket, úgymint a felsőoktatási rendszer változásai. Javaslatokat is tettek a bel- és külhoni magyar felsőoktatási rendszer összehangolt fejlesztésére. A projektet idén januárban fejezték be, az NSKI a teljesítést el is fogadta – közölte az Azonnalival Csite, hozzátéve, hogy a köztük lévő szerződés értelmében nem adhatják ki a teljes tanulmányt.  

 

Szintén oktatási téma kutatására kapott pénzt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is, összesen több mint 13 millió forintot: az összeget a felsőoktatásra és köznevelésre hatást gyakorló tényezők kikutatására és hallgatói, tanulói életutak feltárására adták. Az Azonnali érdeklődésére Murai László HÖOK-elnök szintén azt közölte:

 

a projekt keretében elkészült tanulmányokat nem adhatja ki, mert azok az NSKI mint megrendelő tulajdonát képezik,

 

de azért ő is adott egy általános tájékoztatást a kutatásról.

 

Eszerint bő 350 oldalnyi elemzést, valamint mérőeszközöket, kutatási terveket és adatbázisokat adtak át az NSKI-nek. Az elemzésben szakirodalom-összefoglaló, interjúk, kérdőíves felmérés és adminisztratív adatforrások másodelemzése szerepel. Az oktatás társadalmi mobilitásban való szerepének feltérképezéséhez kérdőíveztek különböző településtípusokon a határon túl tömbben és szórványban, ezeket adatbázisba rendezték, és harminc dokumentált esettanulmányt készítettek, és hasonló tevékenységeket végeztek a hallgatói pályák feltérképezése terén is. Murai szerint egyébként a kutatás eredményeit a hallgatói érdekképviseleti munkában is hasznosítani tudják a külhoni programjukban. 

 

Olyan, igencsak tágan behatárolható témákra is ment pénz, mint a „Kárpát-medencei makroregionális kutatások a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”: erre a Market Insight nevű piackutató cég 16 milliót kapott az NSKI-től, maga az intézet pedig összesen 440 milliós EU-s támogatást nyert el az ezen a címen futó projektre. A Market Insight ezen kívül még 5,7 milliót kapott arra is, hogy az országhatáron átnyúló tanulmányutak hatásait vizsgálja. Rákérdeztünk a cégnél, hogy kicsit konkrétabban mi volt a tárgya ezeknek a tágan meghatározott kutatásoknak, de Tóth Bence ügyvezető még ennyit se volt hajlandó elárulni, mondván: az NSKI a tulajdonosa az eredményeknek, őket kérdezzük. 

 

Szintén említésre méltó még az OKT-Full Kft-nek oktatáspolitikával összefüggő kutatásokra adott 8,5 millió forint, bár ez potom összeg ahhoz képest, hogy a cég tavaly tavasszal (miközben a nettó árbevétele párszázezres) 84 millió forintnyi EU-s pénzt hívott le azért, hogy megkérdezze a Csongrád megyei kormányhivatal ügyfeleitől, hogy mennyire elégedettek. A céget azért időközben utolérte a siker: míg tavalyelőtt a 24.hu erről szóló cikke szerint csak 290 ezer forint volt a nettó árbevétele, addig ez az összeg a tavalyi évre hirtelen háromszázmillióra nőtt

 

A cég az Azonnali kérdésére csak annyit írt, hogy valóban kötöttek erre vonatkozó szerződést az NSKI-vel, és azt teljesítették is, de mivel az „eredménytermék felhasználása a megrendelő NSKI hatáskörébe tartozik”, így bővebb tájékoztatást nem nyújthatnak a kutatás tartalmáról.

 

Az NSKI tízmillióért ír meg egy 25-30 oldalas tanulmányt

 

Az egyik legmeglepő kutatási költségnél duplán is meglepődtünk: egy tízmilliós tételnél a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete van feltüntetve, a tárgy pedig egy mindössze 120 ezer karakteres (nagyjából 25-30 oldalas) kutatási zárójelentés. Mikor azonban megkérdeztük a falugondnok-egyesületet, hogy mégis miért ilyen drágán dolgoznak,

 

kiderült, hogy ők nem a kedvezményezettjei, hanem a kifizetői voltak ennek a tranzakciónak: ők rendelték meg a tízmilliós tanulmányt az NSKI-től

 

egy uniós pályázat lezárásához, tehát az NSKI-nak nem csak a kiadások, de a bevételek terén is vastagon fog a ceruzája.

 

Visszakérdésünkre, hogy elégedettek voltak-e az NSKI által elkészített tanulmánnyal, és megért-e az nekik tízmilliós forintot, az egyesülettől azt a választ kaptuk, hogy még folyamatban van a kutatás, így még a zárójelentés sem készült el.

 

SZÁSZ JENŐ NSKI-ELNÖK TUSVÁNYOSON. AZ NSKI SÁTORRAL VALÓ JELENLÉTE A KIADOTT TÁBLÁZAT SZERINT ÖTMILLIÓ FORINTBA KERÜLT. FOTÓ: NSKI

 

Egy jól beágyazott, közbeszerzéseket lebonyolító cég

 

De persze nem csak kutatási célú kifizetések vannak a táblázatsorokban, sőt. Az egyik legnagyobb összeg, amit az NSKI egyben egy kedvezményezettnek kifizetett, a Dr. EMKÁ Consulting nevű cégnek ment, méghozzá közbeszerzési szaktanácsadásért két uniós pályázat kapcsán. Az egyik a Széchenyi Terv 2020-ban meghirdetett Emberi Erőforrás Fejlesztési Program (EFOP) 3 pályázat, „tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence szomszédos országaival” néven. A másikat, az EFOP 1-est („tematikus együttműködés erősítése az ifjúságügy, egészségügy, közösségfejlesztés és társadalmi felzárkózás terén a Kárpát-medence EU-tagállamaival”) is ők menedzselték le.

 

A közbeszerzési tanácsokat adó Dr. EMKÁ-nak, mióta a cikk megírásával foglalkozunk, elérhetetlen a honlapja. Ez nem is lenne baj, csakhogy ez egy olyan vállalat, amely közbeszerzéseket bonyolít le, így nem ártana, ha elérhető és átlátható lenne, például azért, hogy a közbeszerzési dokumentációk a honlapjáról elérhetők legyenek, pláne, hogy egyes közbeszerzések honlapjain kifejezetten a lebonyolító honlapjaira hivatkoznak.

 

Az NSKI-tól csak a tavalyi évben 25 millió forint fölött volt a cég által lehívható, keretszerződésben foglalt összeg, de a Dr. EMKÁ más állami intézményeken még jobban keres:

 

2017-ben például a Boross Péter-féle Nemzeti Örökség Intézete is 160 millió forintot költött el a cégnél közbeszerzési tanácsadásra.

 

A céget 2014-ben jegyezték be, és a főtevékenységét a cégjegyzék szerint 2018 áprilisában változtatták meg üzletviteli, vezetési szaktanácsadásra. Más tevékenységet a cégjegyzék szerint nem végez. A Dr. EMKÁ amúgy mondhatni szárnyal: míg 2015-ben csak 15 millió forintos nettó árbevétele volt, 2017-ben 169 milliót, 2018-ban pedig 138 milliót kerestek.

 

Különösen érdekes, hogy a cég egyik ügyvezetője Soós Bálint: az ő édesanyja az a Halmi Ibolya, aki a nemrég megalakult, Kopp Máriáról elnevezett Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) gazdasági igazgatója, korábban pedig más állami szerveknél volt hasonló pozíciókban. Ez az intézet egyébként elvileg az EMMI-t segíti a népesedéspolitikai döntéseinek meghozatalában kutatással és stratégiaalkotással, és az intézet a minisztérium költségvetési fejezetéből is működik.

 

Hogy a fent említett két EFOP-os programból mi lett végül, az nem derül ki az NSKI honlapjáról. Ott ugyanis egy másik elnevezésű és kódszámú, az „oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatásokról” szóló, összesen 399 milliós projektről található számos beszámoló.

 

E-mailben érdeklődtünk a Dr. EMKÁ-nál a kérdéses közbeszerzésekről és arról, hogy egy közbeszerzéseket bonyolító cégnek hogy lehet tartósan elérhetetlen a honlapja, de telefonon csak annyit közölt velünk Baucsek Katalin ügyvezető, hogy a részletekről a szerződése értelmében nem nyilatkozhat.

 

Csúnya és átláthatatlan gyógynövényadatbázis negyvenmillióért

 

Az is nagy kérdés, hogy mennyiben bír nemzetstratégiai jelleggel az, hogy az NSKI elég sok pénzt ölt bele a Herbaland projektbe: ennek egy gyógynövényipari hálózat létrehozása volt a célja, plusz elkészítettek egy online oktatási felületet és az észak-magyarországi határtérségre vonatkozó szakmai adatbázist. Az NSKI szerint a gyógynövényiparnak a határmenti térségekben helyi gazdaságfejlesztési jelentősége van, és elősegíti a szülőföldön maradást.

 

Az adatbázis kreatív tervezésére 15 millió forintot kapott a békéscsabai High-Invest Kft. Maga az adatbázis kiépülése 25 és fél millióba került, ezt a Gyógynövénytúrák Kft. végezhette el. Az összegek eléggé büszkének tűnnek ahhoz képest, hogy az adatbázisban böngészni nem lehet, csak kulcsszóra keresni, de a kulcsszavak rendszere is elég furcsán lett kialakítva, mert ha egy olyan alapvető gyógynövényt beír az ember, hogy mondjuk kakukkfű vagy kamilla, akkor nem jön ki semmi.

 

Ha meg nagy nehezen ki is jön egy lista végre (mondjuk a levendula varázsszóra), akkor a listázott találatok rondák, átláthatatlanok, és szűrni sem lehet köztük.

 

ÍGY NÉZ KI AZ AZ ADATBÁZIS, AMINEK A FELÁLLÍTÁSA 25, A KREATÍV TERVEZÉSE PEDIG BÜSZKE 15 MILLIÓ FORINTNYI MAGYAR ADÓFIZETŐI PÉNZBE KERÜLT.

 

Kérdésünkre az adatbázis felállításáért 25 milliót kapó Gyógynövénytúrák Kft. ügyvezetője, Takács Tamás azt közölte, hogy a weboldalt nem ők készítik, a funkcionális és formai elemekre nem volt ráhatásuk. Ők csak az adatgyűjtést végezték a projekthez, ami azt jelenti, hogy személyes interjúkat készítettek az adatbázisban szereplő termelőkkel: róluk az adatbázisban néhány, a termelést illető alapvető adat is fellelhető. Összesen kétszáz helyi gyógynövénytermelő szerepel az adatbázisban,

 

tehát ha leosztjuk erre a 25 millió forintot, akkor egy interjú elkészítésére 125 ezer forint jön ki.

 

Ez elég szép összeg azt tekintve, hogy az egyes termelőkről az elérhetőségi adatokon kívül 18 rövid kérdésre adott néhányszavas válasz szerepel: például olyanok, hogy milyen növényeket termeszt, saját maga kapál, vagy felvesz erre valakit, és milyen talajon termel.

 

A High Investnek egyébként nem ez az egyetlen megbízása, kaptak még 13 462 000 forintot egy olyan „élményvideó” készítésére, amely az EFOP 1 keretében elvégzett foglalkoztatási modelleket és mintaprogramokat mutatja be. 

 

Ha tizenhárommillió forintért készül egy videó, azt nézni valóban bizonyára élmény lehet,

 

úgyhogy írtunk mind a High Investnek, mind az NSKI-nek, hogy mutassák meg nekünk a művet, de egyiküktől sem kaptunk választ, a High Investnek pedig még honlapja sincs, ahol a videót (vagy legalább egy telefonszámot) keresni lehetne. Az ön PR-ra amúgy sem sajnálják a pénzt az NSKI-nél: Mészáros Péter egyéni vállalkozónak hétmillió forintot fizettek ki az NSKI rendezvényeiről szóló videók és egy Kárpát-Haza Őrei című videósorozat elkészítésére, ezek legalább elérhetők az intézet Youtube-csatornáján

 

Van a listában még egy rejtélyes adatbázis: MEGÉRTI Kft-nek (a furcsa név a Magyar Energetikai Gazdaságtervező és Értékelő Tanácsadó Iroda rövidítéséből származik) csaknem kilencmillió forintot fizettek ki egy, eléggé tágan meghatározott, „a Kárpát-medence magyarlakta térsége gazdasági-társadalmi helyzetének elemzéséhez szükséges” adatbázis létrehozására. Hogy pontosan mi szerepelt ebben az adatbázisban, azt megpróbáltuk megtudni a cégtől, de telefonon nem voltak hajlandók semmit mondani, csak azt ígérték, hogy az NSKI majd válaszolni fog a kérdéseinkre. De nem válaszolt.

 

Határon átnyúló foglalkoztatás és felkészítés a román érettségire

 

Az NSKI a „makroregionális kutatások a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében” címen futó EFOP-pályázaton összesen 440 millió forintos támogatást nyert, és ebből az összegből jelentősnek számító mennyiséget kap a kecskeméti HROD Kft: 

 

majdnem 43 millió forintot határon átnyúló foglalkoztatási modellek kidolgozására. Egy mintaprogram kísérleti kidolgozása lenne a feladat, de egyelőre a cég honlapján a szociális, foglalkoztatási fejlesztések fül alatt nincs semmi.

 

A HROD igazgatója, Ditzendy Károly Arisztid egyébként korábban a Nemzeti Művelődési Intézet egyik fősztályvezetője volt, és bár echte kecskeméti, valahogyan tavalyi év szeptemberében az erdélyi, nagy múltú Civitas Alapítvány képviseletében tartott előadást a projekt nyitókonferenciáján Martonvásáron, de a közösségfejlesztéssel foglakozó szakember az ELTE Tanító- és Óvóképző karán is óraadó tanár. 

 

A projekt kifutási ideje 2019 végére esik, egyelőre a már említett konferencián kívül nem sok minden látszik abból, hogy pontosan milyen eredményekre is jutottak. E-mailben Ditzendy annyit válaszolt az Azonnali érdeklődésére, hogy nem adhatnak tájékoztatást külső megbízásból folyó, futó projektekről, mert titoktartást vállaltak a szerződésben, úgyhogy érdeklődjünk az NSKI-nál.

 

Ezt természetesen meg is tettük: meg akartuk tudni, hogy pontosan melyik térségben hány embert vontak be ebbe a foglalkoztatási projekbe és milyen szektorban dolgoztak, de e-mailünkre a megadott határidőig nem kaptunk választ, a telefont pedig nem veszik fel az NSKI-nál. A HROD-nak juttatott 43 milliós összeg mellett eltörpül az Agrártudományi Kutatóintézettől hétmillió forintért rendelt kutatás a Kárpát-medence határon átnyúló foglalkoztatási kapcsolatainak és ezek etnikai vetületeinek vizsgálatáról.

 

Az NSKI ezenfelül több határon túli szervezetnek ad pénzt, hogy az oktatás fejlesztésére költsék. Öt szervezet kapott pénzt arra, hogy román és matematika tárgyból készítse fel az érettségiző diákokat, így a Pro Lyceum alapítvány (1,7 millió forint), a Magok Egyesület (5,7 millió forint), a Fidelitas Ifjúsági Egyesület, ami nem az itthoni fideszes ifiszervezet, hanem egy Csíkszeredában bejegyzett egyesület, de az elnöke a CÖF-ös Csizmadia László (5,7 millió forint), az Amőba Alapítvány (5,7 millió forint) és az Orbán Balázs Intézet (6,4 millió forint) is.

 

Szórványoktatási projektek a tömbmagyar Székelyföldön

 

Ugyanakkor 7 és fél milliót kapott a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium keretében működő Hébe Alapítvány és nyolcmilliót az Eötvös József Alapítvány egy szórványoktatási mintaprojekt megvalósítására. (Utóbbi néven több, oktatási intézményhez kötődő alapítvány is létezik Magyarországon is, de itt a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola alapítványáról van szó). Ugyanerre három és fél millió forintot kapott a romániai evangélikus-lutheránus egyház is.

 

Az erdélyi iskolák támogatásának a múltban voltak azért hátulütői. Például 2015-ben a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumnak juttatott pénzből Szász Jenő kislányának osztályát újították fel.

 

Kérdésekkel fordultunk a Hébe és az Eötvös József Alapítványokhoz és a romániai evangélikus egyházhoz is (bár nekik egyik honlapjukon sincs e-mail cím vagy telefonszám, így csak Facebookon lehet nekik írni), hogy pontosan miféle szórványoktatási mintaprojekteket is valósítanak meg, sem a Hébétől, sem az evangélikusoktól nem kaptunk választ. Telefonon röviden sikerült beszélnünk az Eötvös József Alapítvány illetékesével, aki viszont ingerülten csak annyit közölt, hogy az NSKI sajtóosztályán érdeklődjünk.

 

Felvetésünkre, hogy ők ott helyben Székelyudvarhelyen talán konkrétabban tudják, hogyan nézett ki ez a projekt, illetve, hogy

 

ha szórványoktatási projektről van szó, akkor miért a tömbmagyar Székelyföldön folytatnak le ilyet, megismételte, hogy forduljunk az NSKI sajtóosztályához, majd ránk csapta a telefont.

 

Természetesen az NSKI-nak is feltettük ezt a kérdést, és azt is meg akartuk tudni, hogy hány diák részvételével, milyen időtávon valósult meg a három oktatási projekt, és koncentráltak-e valamilyen specifikus tananyagra, de az ezt firtató e-mailünkre nem jött válasz.

 

Mennyi könyvet adott ki Bayer Zsolt könyveinek kiadója negyvenmillió forintból?

 

Az NSKI sorozatának, a Kárpát Haza Könyvek részei bejelentkezés után láthatók is az NSKI honlapján, bár elég foghíjasan: a legutóbbi, Márton Áron erdélyi püspökről szóló kiadvány, ami a honlapon elérhető, 2016-os. 

 

Az NSKI 2018-ben közbeszerzést írt ki könyvkiadásra, amelyben becsült értékként 150 millió forintot jelölt meg, és az egyetlen jelentkező a szlovákiai hátterű, de budapesti irodát is fenntartó Méry Ratio kiadó volt. A kifizetésnek két éves a futamideje, azonban bár tavaly 36 és fél millió forintot hívott le a kiadó, az NSKI honlapján egyetlen 2018-ban kiadott kiadvány sem szerepel a Kárpát-Haza sorozatban. Legalábbis a honlapjukon nem dicsekszenek vele, pedig az OSZK adatbázisa szerint amúgy megjelent a sorozatban tavaly is egy könyv az NSKI és a Méry Ratio gondozásában a 150 éves Székely Dalegyletről. 

 

Ezen sorozaton kívül az OSZK adatbázisában (azért erre támaszkodtunk, mert az Országos Széchenyi Könyvtárnak mindenből le kell adni kötelespéldányt) még két könyv szerepel, amit 2018-ban a Méry Ratio és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet közösen adott ki: ez Felvidék és Kárpátalja erődített helyeiről szól, a másik pedig egy magyar-szlovák kétnyelvű kiadvány a gyógynövényekről, de ennek a kétezer példányban való kiadására külön ötmillió forintot kapott a Méry Ratio az NSKI-től. 

 

Felhívtuk a kiadó ügyvezetőjét, Méry Gábort, hogy megkérdezzük, több könyvet nem adtak-e ki ebből a pénzből, mire azt felelte, hogy szabadságon van, és nem tud pontos számokat mondani. Arra biztosan emlékszik, hogy az ötmillió forintért kétezer példányban kiadott gyógynövényes könyv nagyalakú, A4-es, színes fotókkal, és a fotózással együtt került ennyibe.

 

 

ÍGY NÉZ KI AZ ÖTMILLIÓS GYÓGYNÖVÉNYES KÖNYV CÍMLAPJA, A TELJES KIADVÁNY ELÉRHETŐ EGYÉBKÉNT ONLINE IS.

 

Azzal kapcsolatban, hogy a maradék 36 millióból csak az OSZK-s adatbázisban talált két könyvet adták-e ki, Méry azt mondta: biztos benne, hogy ennél jóval több volt, tíz-húsz is, de fejből nem tudja megmondani.

 

Kérdésünkre viszont elmondta: az ebből a forrásból készült kiadványoknál az NSKI és a Méry Ratio közösen szerepel, az NSKI kiadóként, a Méry Ratio a kiadvány gondozójaként. Akárhogy is kerestük viszont az OSZK-s adatbázisban, ott csak a fenti két, felvidéki erődökről és a székely dalegyletről szóló könyv szerepelt, mint ilyen.

 

A Méry Ratio többek között egyébként Bayer Zsolt könyveit is kiadja, illetve itt jelent meg a most épp az Alapjogokért Központot szakértő CÖF-ös Fricz Tamás nyugati demokráciák hanyatlásáról írt értekezése is

 

A Méry Ratio-n kívül is voltak érdekes könyvkiadásai az NSKI-nek: a székelyudvarhelyen megtalált, Nyújtódi kódex nevű ferences szöveggyűjtemény faximile-kiadására és ezeknek díszdobozok készítésére is kiadtak összesen tízmilliót: hetet a Schöck Artprintnek, hármat MPB Hungary Kft-nek.

 

Utazás Toszkánába, székely bálozás a Vigadóban és egy Fidesz-közeli moderátorcég

 

Bár nem tudni, pontosan hányan és milyen időtávra vesznek részt azokon a tanulmányutakon, amelyeket az NSKI rendel, de 2018-ban három ízben is igénybe vették a Bookers Kft. szolgáltatásait, először 9,9 millió forintért utaztak szakmai útra Észak-Erdélybe és Máramarosba az NSKI munkatársai, másrészt a Herbaland munkatársai mentek szakmai útra Olaszországba és Toszkánába, ez csak 2,1 millió forintba került. További 5,4 és 1,5 milliós kifizetések is szerepelnek a Bookersnek, de azt már nem részletezték a táblázatban, hogy ebből kik és hová utaztak.

 

Mind az NSKI-t, mind az utazásszervező céget megkérdeztük, hogy hányan és milyen időtávra utaztak el ebből a pénzből (illetve az utóbbi két tételből hová), de az NSKI-tól semmilyen visszajelzést nem kaptunk, a Bookers részéről pedig vezetői szabadságra hivatkozva nem tudtak egyelőre tájékoztatást adni.

 

Elég gyakran szokták kritikával illetni azt is, hogy egy stratégiai kutatóintézet miért rendez székely bált: miért pont székelyt és miért pont Budapesten? A Vigadóban tartott illusztris eseményen Tarlós Istvántól kezdve Kásler Miklóson és Semjén Zsolton át Kövér Lászlóig sok kormánypárti politikus is tiszteletét szokta tenni. Amikor a (mandátumáról azóta lemondott) jobbikos Szávay István az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságában erről a rendezvényről faggatta az NSKI-elnököt, akkor Szász Jenő válasza annyi volt, hogy az esemény nemzetmarketing jelleggel bír.

 

Most az is kiderült, mennyibe kerül ez a budapesti nemzetmarketing-esemény: a megküldött adatok szerint 17 millió forintot fizettek ki Szászék a Magyar Művészeti Akadémia tulajdonában lévő Pesti Vigadó Nonprofit Kft-nek a bál megrendezésért.

 

SZÁSZ JENŐ NSKI-ELNÖK ÉS SEMJÉN ZSOLT NEMZETPOLITIKÁÉRT FELELŐS MINISZTERELNÖK-HELYETTES AZ IDEI BUDAPESTI SZÉKELY BÁLON. FOTÓ: BUDAPESTI SZÉKELY BÁL / FACEBOOK.

 

A rendezvények kapcsán érdemes még megemlíteni a Freecons Global Kft-t is, amely több rendezvényre (az nem derül ki a listából, hogy melyekre) biztosított szakértői és moderátori szolgáltotásokat összesen 4 és fél millió forintért.

 

A cég korábban azzal került a sajtóba, hogy hétmillió forintért tartott négyalkalmas tréninget a Fidesz-frakció munkatársainak, a hvg.hu pedig a tréningeket tartó coach-ról kiderítette, hogy a fideszes Kósa Lajos feleségének egyik barátnője.

 

A Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek számos kérdést elküldtünk a fent részletezett kiadásokkal kapcsolatban. A konkrét kiadásokon, kutatási eredményeken és a mintaprojektek részletein kívül azt is meg akartuk tudni, hogy hány állandó, illetve megbízási szerződéssel foglalkoztatott kutatója van az intézetnek, miért nem jelennek meg 2016 óta az NSKI olyan, rendszeres kiadványai, mint a Kárpát-Haza Szemle és a Kárpát-Haza Napló, és miért szükséges, hogy ilyen sok kutatást külsős cégeknek, alapítványoknak szervezzenek ki. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mire költik az uniós pályázatok keretében lehívott többszázmillió forint fennmaradó részét.

 

Kérdéseinkre a megadott csütörtök esti határidőig semmilyen választ nem kaptunk. Amennyiben cikkünk megjelenése után az NSKI bármilyen információt közöl velünk, beszámolunk róla.

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mi volt a sikeres az ellenzéki stratégiában az önkormányzati választáson, és mit kellene csinálnia az ellenzéknek, ha 2022-ben győzni akar?

A védelmi miniszterré előlépett AKK nemzetközi biztonsági zónáról szóló javaslatáról a szocdem külügyminiszter utólag, SMS-ben értesült.

A liberálisok nagy reménysége túlélte az elmúlt hónapok botrányait, de második ciklusában már sokkal kisebb mozgástere lesz, mint eddig.

Az amerikai újság szerint a Fehér Házban többen is kézzel-lábbal tiltakoztak az Orbán-Trump találkozó ellen, és épp az történt, amitől féltek.

A tavalyi Győrkőcfesztivál meghívója illusztrálja, miért hozhat majd érdekes helyzeteket, ha Borkai Zsolt marad Győr polgármestere.

„Kompromittáló felvételek” kerültek róla elő, „botrányba keveredett” – ennyit tudhatnak csak a Kisalföld olvasói a győri polgármester ügyéről.

Orosz kémek kibertámadásokat hajtottak végre cseh célpontok és a környező országok ellen, lekapcsolták őket.

A hét kérdése

A ló néz, a csikó lát? Mi a legjobb kontextus Orbánhoz? Ez a hét kérdése az Azonnalin, szavazz!

Azért ide elnéznénk

Szakértők magyarázzák el, mi folyik Rozsavában. Október 22-én a Corvinuson.

Tényleg mindenki ugyanazt akarja, amit a zöldek? Létezik zöld kapitalizmus? Tanácstalan Köztársaság október 25-én.

Bécsben, október 28-án!

Huszonnégy skandináv filmet vetítenek, közülük néhányat premier előtt lehet megnézni október 31-től november 6-ig.

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Az olasz büszkeség napján ezen kívül a legfontosabb kérdést is feltettük, amit Rómában érdemes. Videó, felirattal!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Bernie visszatért – zengte a több, mint húszezres tömeg. Helyszíni képriport a Queensbridge Parkból!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás