+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. augusztus 2. péntek, 18:14
Olcsó szórakozás persze, de nagyon jó érzés állami beruházásokon röhögni, ha senkinek nincs belőle baja. A stadionépítések szerencsére egytől egyig ilyenek, úgyhogy most összeszedtük neked a legjobbakat!

„Ha látni akarod egy kormány működésének minőségét, nézd meg, mennyire hatékony a szívügyeiben” – tartaná a mondás, ha létezne ilyen mondás, de az a helyzet, hogy ezt a bölcsességet én találtam ki most, hogy legyen mivel nyitni a legújabb Azonnali-listát. 

 

Ettől még persze igaz az állítás, hiszen a józan paraszti ész azt diktálja, hogy még a legtrógerebb társaságoknak is van egy olyan kiemelt ügye, amit az érzelmi kötődés miatt megpróbálnak precízen megcsinálni. Ha pedig még a kiemelt ügyben sem sikerül jól produkálni, az azt jelenti, hogy itt tényleg egy nem túl tehetséges társaságról van szó. 

 

A magyar kormány főleg a stadionokat szereti. Nem a focit, a stadionokat: azokra ugyanis nagyon sok pénzt adott eddig. Persze ahol dolgoznak, ott hibáznak is, de mégis voltam olyan aljas,

 

hogy összeszedjem a legröhejesebb stadionépítési problémákat és történeteket, csak hogy bárki érezze, milyen minőségben foglalkoznak a jellemzően kormányközeli cégek a miniszterelnök hóbortjával.

 

1. Székesfehérvár kalandjai a baktériummal

 

A Videoton (ma épp MOL Fehérvár FC) stadionkalandjai különösen fordulatosra sikeredtek: először is azért, mert már elkezdték az építkezést, amikor kiderült, hogy a csak tíz éve épült részeket is le kell bontani melléjük, emiatt a székesfehérvári csapat végül két szezonon keresztül Felcsúton játszotta a hazai meccseit. Amikor végre elkészült a 14 milliárdos aréna, akkor derült ki a nagyobb baj: a stadion csöveiben szuperbaktérium telepedett meg, amit az NB I futó meccsei alatt még úgy, ahogy el tudtak titkolni, de amikor a montenegrói Zeta érkezett volna, már bejelentették, hogy nem merik a sóstóiban fogadni őket az áldatlan állapotok miatt. 

 

2. A balmazújvárosi termálvizes pályafűtés

 

Balmazújváros felkerülése a magyar futball térképére minden elemében hazai történet, de most beszéljük csak a stadionról: 2017-ben adták át a még NB II-ben játszó klub új 2500 fős pályáját, aminek a fűtését a közeli termálvízzel oldották volna meg. Igen ám, de az akkor annyira drága volt, hogy az önkormányzat nem vállalta be az üzemeltetését, így végül nem is lehetett megrendezni a februári meccset rajta. Azóta az is kiderült, hogy az önkormányzatnak úgy általában nincs pénze a balmazi focira: bár egy szezont az első osztályban töltöttek, jövőre még legjobb esetben is csak az NB III-ban indulhatnak. Ez azt jelenti, hogy

 

nem csak az 50 millió forintos pályafűtés, hanem az egész stadion is egyetlen szezonra lett építve.

 

3. Vénaszkenner Ferencvárosban

 

Amikor átadták a Groupama Arénát, mindenki csak ámult, hiszen Kubatov Gábor klubelnök bejelentette, hogy az eddig is kötelező szurkolói kártya mellé vénaszkennereket szereltet fel a bejáratokhoz, ez pedig majd szuperbiztosan azonosítja a nézőtéri rendbontókat. A klub keménymagja ezért tüntetőleg nem járt meccsre, márpedig az esetleges rendbontók is onnan kerültek ki. Kubatov végül a választások előtt kiegyezett a táborral abban, hogy csak az ő nézőtéri részükön nem lesz kötelező a vénaszkenner használata.

 

Tehát sikerült felszerelni a szupermodern technológiát a huligánok miatt azért, hogy az amúgy is csak csendesen üldögélő nézőket nyomasszák vele.

 

Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy Kubatov pár éve nagyon szerette hangoztatni, hogy a vénaszkenner szép lassan az egész világot meghódítja, hiszen nagyon jó szolgáltatás, ehhez képest azóta is a Groupama Aréna az egyetlen ismert hely, ahol alkalmazzák. És ugye ott sem mindenhol.

 

4. Stadionépítés Miskolcon

 

Az omladozó diósgyőri stadion helyére már a Fidesz előtt is szerettek volna újat építeni, de talán a stadionépítési láz miatt lelkesült be annyira a klub, hogy 2014-ben teátrálisan megkezdte a bontást. Két szektor el is tűnt, amire kiderült, hogy nem csak pénz nincs egyelőre sehol, de még bontási engedély sem volt arra a két szektorra sem, ezért 2016-ig egy foghíjas pályán játszott a DVTK, akkor viszont már tényleg lebontották az egészet. Szerencsére azóta felépült az új stadion, 13 milliárd forintért. Ez azért jó, mert az eredeti kormányhatározatban még 4,5 milliárdból kellett volna felépülnie.

 

5. A félbehagyott darabok

 

A Diósgyőr még talán jobban is járt, hogy időben álltak le a nagy rombolással, Szigetszentmiklóson és Budaörsön ugyanis egyszerűen félbehagyták a munkálatokat. Szigetszentmiklós külön is megérdemel pár szót, hiszen úgy kezdték el az építkezést, hogy már nem is volt felnőtt futballcsapata a városnak, 2,5 milliárd forintot így is elnyelt a projekt. Különösen azért furcsa, mert a stadionnal azóta sem nagyon történt semmi.

 

Budaörsön már a lelátó is megépült nagyjából 2017-re, de aztán egy évre félbehagyták, mivel a klub egyszerűen nem tudta lehívni a nekik megítélt taót. A félkész stadion sokáig csak üresen állt, de még idén márciusban is csak arról szóltak a hírek, hogy a finisben vannak a munkálatok. Az biztos, hogy az idei szezont még Tatabányán kezdik.

 

6. A soproni felújítás

 

400 millió forintért intéztek el két dolgot Sopronban: fedett lelátót és a pálya vízelvezetését. A 2016-os felújítás annyira jól sikerült, hogy áprilisban egy nagyobb eső miatt a pályán állt a víz, de a vadiúj tető is úgy beázott, hogy

 

a szurkolóknak ugyanúgy esőkabátban kellett ülniük, mint a felújítás előtt.

 

7. A vadiúj MTK-stadion esete a széllel

 

A szélvihar kemény dolog, meg tud rongálni dolgokat, de azért azon mindenki meglepődött, hogy az Új Hidegkuti Nándor Stadion első teljes szezonjában ki kell cserélni a fedésnek használt ponyvát, mert a szél miatt kiszakadt. Igen, jól olvassa mindenki, a magyar stadionok egy részében az egész jól kinéző, de minden másra teljesen alkalmatlan ponyvával oldják meg a pálya lefedését. 7,2 milliárd forintba került a létesítmény.

 

8. Ahol első körben kifelejtették a pályafűtést

 

A magyar bajnokság annyira színvonalas, hogy nemzetközi meccset még lehet rendezni olyan pályákon, amin magyar bajnokit már nem: az MLSZ évek óta lobogtatja, hogy pályafűtés nélkül nincs elsőosztályú meccs, szóval az ember azt gondolná, hogy ezt minden felújításba betervezik.

 

Ehhez képest a Kaposvár 2017-ben kapott félmilliárd forintért felújítást pályafűtés nélkül, az Újpest pedig 0,8 milliárdért, de ebbe szintén nem fért el a technika.

 

Ezért idén nyáron mindkét stadion kap egy újabb felújítást,  hogy már megfeleljen a szövetség elvárásainak is, bár az nem ismert, erre mennyit költenek. A Kaposvárnál még talán meg lehetne magyarázni azzal, hogy kevesen gondolták azt, hogy az idei szezonra feljut a csapat a másodosztályból, Újpesten viszont azóta sem érti senki, hogy miért hagyták ki az első körből a fűtést, amikor pontosan tudták, hogy az elvárások közt szerepel.

 

9. A felcsúti fű

 

Az új gyep egy stadionba nem olcsó mulatság, ezért is lepődött meg rajta mindenki, amikor alig egy évvel a 3,8 milliárd forintos felcsúti csodastadion átadása után már cserélték is az egészet. Mint kiderült, megint a váratlanul sok csapadék volt a baj, de főleg az, hogy a vízelvezető rendszer egyszerűen felmondta a szolgáltatot, ami miatt azt is ki kellett cserélni 2015-ben. Később sem volt minden tökéletes, olyannyira, hogy

 

a svéd Malmö az UEFA-nál tett panaszt, amiért a Videoton elleni BL-selejtezőjükön gyakorlatilag nem volt fű a gyeptéglákon,

 

de büntetést végül nem szabtak ki emiatt. Arra tippelni sem mernénk, mennyibe kerül egy újrafüvesítés, ugyanis ez már a klubok saját büdzséjéből van elvileg kigazdálkodva, az a pénz pedig már rég elvesztette annyira a közpénzjellegét, hogy ne kelljen beavatnia a magyar kluboknak a világot a részletekbe.


Ezeket olvasva óriási mázli, hogy még mindig nincs stadion minden településen, hiszen ahogy látható, szinte mindegyik egy új történet! A hétvégén kezdődik az NB I, jó szórakozást!

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

400 igen és 248 nem mellett az EP elfogadta a spanyol legfelsőbb bíróság kérését: felfüggesztik Carles Puigdemont és két katalán képviselőtársának a mentelmi jogát.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

A Fidesz Néppártból való távozásának sürgetése a jéghegy csúcsa az osztrák sajtó szerint.

Nyilvános bocsánatkérést is követelnek az oroszok azért, mert az EMA egy vezetője az orosz vakcina engedélyezésének elhalasztására szólította
fel az európai országokat.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás