+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. augusztus 2. péntek, 18:14
Olcsó szórakozás persze, de nagyon jó érzés állami beruházásokon röhögni, ha senkinek nincs belőle baja. A stadionépítések szerencsére egytől egyig ilyenek, úgyhogy most összeszedtük neked a legjobbakat!

„Ha látni akarod egy kormány működésének minőségét, nézd meg, mennyire hatékony a szívügyeiben” – tartaná a mondás, ha létezne ilyen mondás, de az a helyzet, hogy ezt a bölcsességet én találtam ki most, hogy legyen mivel nyitni a legújabb Azonnali-listát. 

 

Ettől még persze igaz az állítás, hiszen a józan paraszti ész azt diktálja, hogy még a legtrógerebb társaságoknak is van egy olyan kiemelt ügye, amit az érzelmi kötődés miatt megpróbálnak precízen megcsinálni. Ha pedig még a kiemelt ügyben sem sikerül jól produkálni, az azt jelenti, hogy itt tényleg egy nem túl tehetséges társaságról van szó. 

 

A magyar kormány főleg a stadionokat szereti. Nem a focit, a stadionokat: azokra ugyanis nagyon sok pénzt adott eddig. Persze ahol dolgoznak, ott hibáznak is, de mégis voltam olyan aljas,

 

hogy összeszedjem a legröhejesebb stadionépítési problémákat és történeteket, csak hogy bárki érezze, milyen minőségben foglalkoznak a jellemzően kormányközeli cégek a miniszterelnök hóbortjával.

 

1. Székesfehérvár kalandjai a baktériummal

 

A Videoton (ma épp MOL Fehérvár FC) stadionkalandjai különösen fordulatosra sikeredtek: először is azért, mert már elkezdték az építkezést, amikor kiderült, hogy a csak tíz éve épült részeket is le kell bontani melléjük, emiatt a székesfehérvári csapat végül két szezonon keresztül Felcsúton játszotta a hazai meccseit. Amikor végre elkészült a 14 milliárdos aréna, akkor derült ki a nagyobb baj: a stadion csöveiben szuperbaktérium telepedett meg, amit az NB I futó meccsei alatt még úgy, ahogy el tudtak titkolni, de amikor a montenegrói Zeta érkezett volna, már bejelentették, hogy nem merik a sóstóiban fogadni őket az áldatlan állapotok miatt. 

 

2. A balmazújvárosi termálvizes pályafűtés

 

Balmazújváros felkerülése a magyar futball térképére minden elemében hazai történet, de most beszéljük csak a stadionról: 2017-ben adták át a még NB II-ben játszó klub új 2500 fős pályáját, aminek a fűtését a közeli termálvízzel oldották volna meg. Igen ám, de az akkor annyira drága volt, hogy az önkormányzat nem vállalta be az üzemeltetését, így végül nem is lehetett megrendezni a februári meccset rajta. Azóta az is kiderült, hogy az önkormányzatnak úgy általában nincs pénze a balmazi focira: bár egy szezont az első osztályban töltöttek, jövőre még legjobb esetben is csak az NB III-ban indulhatnak. Ez azt jelenti, hogy

 

nem csak az 50 millió forintos pályafűtés, hanem az egész stadion is egyetlen szezonra lett építve.

 

3. Vénaszkenner Ferencvárosban

 

Amikor átadták a Groupama Arénát, mindenki csak ámult, hiszen Kubatov Gábor klubelnök bejelentette, hogy az eddig is kötelező szurkolói kártya mellé vénaszkennereket szereltet fel a bejáratokhoz, ez pedig majd szuperbiztosan azonosítja a nézőtéri rendbontókat. A klub keménymagja ezért tüntetőleg nem járt meccsre, márpedig az esetleges rendbontók is onnan kerültek ki. Kubatov végül a választások előtt kiegyezett a táborral abban, hogy csak az ő nézőtéri részükön nem lesz kötelező a vénaszkenner használata.

 

Tehát sikerült felszerelni a szupermodern technológiát a huligánok miatt azért, hogy az amúgy is csak csendesen üldögélő nézőket nyomasszák vele.

 

Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy Kubatov pár éve nagyon szerette hangoztatni, hogy a vénaszkenner szép lassan az egész világot meghódítja, hiszen nagyon jó szolgáltatás, ehhez képest azóta is a Groupama Aréna az egyetlen ismert hely, ahol alkalmazzák. És ugye ott sem mindenhol.

 

4. Stadionépítés Miskolcon

 

Az omladozó diósgyőri stadion helyére már a Fidesz előtt is szerettek volna újat építeni, de talán a stadionépítési láz miatt lelkesült be annyira a klub, hogy 2014-ben teátrálisan megkezdte a bontást. Két szektor el is tűnt, amire kiderült, hogy nem csak pénz nincs egyelőre sehol, de még bontási engedély sem volt arra a két szektorra sem, ezért 2016-ig egy foghíjas pályán játszott a DVTK, akkor viszont már tényleg lebontották az egészet. Szerencsére azóta felépült az új stadion, 13 milliárd forintért. Ez azért jó, mert az eredeti kormányhatározatban még 4,5 milliárdból kellett volna felépülnie.

 

5. A félbehagyott darabok

 

A Diósgyőr még talán jobban is járt, hogy időben álltak le a nagy rombolással, Szigetszentmiklóson és Budaörsön ugyanis egyszerűen félbehagyták a munkálatokat. Szigetszentmiklós külön is megérdemel pár szót, hiszen úgy kezdték el az építkezést, hogy már nem is volt felnőtt futballcsapata a városnak, 2,5 milliárd forintot így is elnyelt a projekt. Különösen azért furcsa, mert a stadionnal azóta sem nagyon történt semmi.

 

Budaörsön már a lelátó is megépült nagyjából 2017-re, de aztán egy évre félbehagyták, mivel a klub egyszerűen nem tudta lehívni a nekik megítélt taót. A félkész stadion sokáig csak üresen állt, de még idén márciusban is csak arról szóltak a hírek, hogy a finisben vannak a munkálatok. Az biztos, hogy az idei szezont még Tatabányán kezdik.

 

6. A soproni felújítás

 

400 millió forintért intéztek el két dolgot Sopronban: fedett lelátót és a pálya vízelvezetését. A 2016-os felújítás annyira jól sikerült, hogy áprilisban egy nagyobb eső miatt a pályán állt a víz, de a vadiúj tető is úgy beázott, hogy

 

a szurkolóknak ugyanúgy esőkabátban kellett ülniük, mint a felújítás előtt.

 

7. A vadiúj MTK-stadion esete a széllel

 

A szélvihar kemény dolog, meg tud rongálni dolgokat, de azért azon mindenki meglepődött, hogy az Új Hidegkuti Nándor Stadion első teljes szezonjában ki kell cserélni a fedésnek használt ponyvát, mert a szél miatt kiszakadt. Igen, jól olvassa mindenki, a magyar stadionok egy részében az egész jól kinéző, de minden másra teljesen alkalmatlan ponyvával oldják meg a pálya lefedését. 7,2 milliárd forintba került a létesítmény.

 

8. Ahol első körben kifelejtették a pályafűtést

 

A magyar bajnokság annyira színvonalas, hogy nemzetközi meccset még lehet rendezni olyan pályákon, amin magyar bajnokit már nem: az MLSZ évek óta lobogtatja, hogy pályafűtés nélkül nincs elsőosztályú meccs, szóval az ember azt gondolná, hogy ezt minden felújításba betervezik.

 

Ehhez képest a Kaposvár 2017-ben kapott félmilliárd forintért felújítást pályafűtés nélkül, az Újpest pedig 0,8 milliárdért, de ebbe szintén nem fért el a technika.

 

Ezért idén nyáron mindkét stadion kap egy újabb felújítást,  hogy már megfeleljen a szövetség elvárásainak is, bár az nem ismert, erre mennyit költenek. A Kaposvárnál még talán meg lehetne magyarázni azzal, hogy kevesen gondolták azt, hogy az idei szezonra feljut a csapat a másodosztályból, Újpesten viszont azóta sem érti senki, hogy miért hagyták ki az első körből a fűtést, amikor pontosan tudták, hogy az elvárások közt szerepel.

 

9. A felcsúti fű

 

Az új gyep egy stadionba nem olcsó mulatság, ezért is lepődött meg rajta mindenki, amikor alig egy évvel a 3,8 milliárd forintos felcsúti csodastadion átadása után már cserélték is az egészet. Mint kiderült, megint a váratlanul sok csapadék volt a baj, de főleg az, hogy a vízelvezető rendszer egyszerűen felmondta a szolgáltatot, ami miatt azt is ki kellett cserélni 2015-ben. Később sem volt minden tökéletes, olyannyira, hogy

 

a svéd Malmö az UEFA-nál tett panaszt, amiért a Videoton elleni BL-selejtezőjükön gyakorlatilag nem volt fű a gyeptéglákon,

 

de büntetést végül nem szabtak ki emiatt. Arra tippelni sem mernénk, mennyibe kerül egy újrafüvesítés, ugyanis ez már a klubok saját büdzséjéből van elvileg kigazdálkodva, az a pénz pedig már rég elvesztette annyira a közpénzjellegét, hogy ne kelljen beavatnia a magyar kluboknak a világot a részletekbe.


Ezeket olvasva óriási mázli, hogy még mindig nincs stadion minden településen, hiszen ahogy látható, szinte mindegyik egy új történet! A hétvégén kezdődik az NB I, jó szórakozást!

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg a nyolcadik kerületi választási bizottság két, feltételezésen alapuló cikk miatt elmarasztalta Pikó Andrásékat, a Fővárosi Választási Bizottság megváltoztatta a határozatot.

A 2018-ban önmagát feloszlató ETA mai állapotáról sokat elárul, hogy pont azok kötöttek alkut a hatóságokkal, akiknek korábbi feladata ennek a megakadályozása volt.

Migránsozott-e Varga Judit? Megúszhat-e Magyarország bármit is azután, hogy Timmermanstól elveszik a jogállamiság-portfóliót? Nagyon bizalmasak az infók, de elmondjuk, amit tudni lehet.

Még a Wikileaks-alapító Julian Assange adatai is kiszivárogtak, miután korábban menedékjogot kapott a dél-amerikai országtól.

Ha Trócsányi megbukna az EP-meghallgatáson, és a kormány a helyére egy másik fideszes EP-képviselőt jelölne, azt a momentumosok nem szavaznák meg – mondta Fekete-Győr.

A hét kérdése

Megjelent a nyomtatott Mandiner, de mellette van még Magyar Hang, Figyelő, Demokrata, és sok minden más is. Te melyikre rabolsz rá az újságosnál? Ez a hét
kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás