+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. július 30. kedd, 09:58
Legkésőbb novemberig el kell döntenie a Bugár Béla vezette Hídnak, valamint a Magyar Közösség Pártjának, hogy közösen akarnak-e indulni a 2020-as választáson, és ha igen, pontosan miként tennék azt. Egy kutatás szerint megérné együtt indulniuk, mert így jelentősen mobilizálni tudnák a felvidéki magyar választókat, akiknek jó része leszavazna egy közös listára.

Tovább folytatódnak a július eleje óta tartó tárgyalások a jelenleg a szlovák kormánykoalícióban és a pozsonyi parlamentben is bent lévő Bugár Béla vezette Híd párt, valamint a parlamenten kívüli, de a budapesti Orbán-kormány támogatását élvező Magyar Közösség Pártja között. Szorít az idő, hiszen valószínűleg 2020. február 29-én lesznek a szlovákiai parlamenti választások, ami egyben azt is jelenti, hogy a pártoknak november végéig be kell jelenteniük a listájukat.

 

Kényszeregyüttműködés

 

Az MKP és az onnan pont tíz éve kivált, az etnikai politizálás helyett az interetnikus együttműködést hangsúlyozó, a magyar mellett a többi szlovákiai kisebbséget is képviselni igyekvő Híd együttműködése kényszermegoldás: a Híd ugyan korábban magabiztosan megugrotta volna az ötszázalékos bejutási küszöböt a közvélemény-kutatások szerint, az EP-választásokon hozott 2,59 százalékos szereplés óta azonban 4,5 százalék körülire mérik Bugárékat. Jobban az MKP sem áll – most éppen 3,5 százalékra mérik a Menyhárt József vezette pártot –, ám a párt a Hídnál jobban tudja mozgósítani szavazótáborát, ezt mutatja az EP-választáson elért 4,96 százalékos eredménye is.

 

A pártok nyilatkozatai és Azonnalinak küldött sajtóközleményeik alapján kifejezetten konstruktív hangnemben egyeztet a két párt idén nyáron – korábban nagyjából sajtóbeli üzengetések szintjén vetették fel, majd utasították el az együttműködést. Hétfőn a két párt a lehető legkomolyabb delegációt küldte tárgyalni (az MKP-t Menyhárt József elnök, Őry Péter OT-elnök, Agócs Kőrösi Ildikó alelnök és Bárdos Gyula elnökségi tag képviselte, a Híd részéről Bugár Béla elnök, Ravasz Ábel alelnök, Rudolf Chmel és Jakab Elemér elnökségi tag volt jelen), ide a hidasok már eleve egy megállapodási tervezettel jöttek, amit ma az MKP elnöksége meg is tárgyal.

 

Koalíció a hét százalékért

 

Nyár elején az üzengetések szintjén még szó volt arról is, hogy az MKP esetleg felkúszik a Híd listájára, vagy fordítva, ezt azonban mindkét párt kizárta azóta, ahogy azt is, hogy választási pártot hozzanak létre. Így már csak egy lehetőségük van a külön indulást leszámítva: ha választási koalícióként indulnak el jövő február végén.

 

Koalíció esetén azonban már nem 5, hanem 7 százalékos bejutási küszöböt kell megugraniuk.

 

„Sem a koalíció, sem az önálló indulás nem jelent biztos sikert a választásokon. Jelenleg az öt százalékos küszöböt kell átlépnünk, és mindkét párt öt százalék alatt áll. De ha koalícióra lépnénk, akkor már hét százalékra lenne szükségünk” – tudatosította mindenkiben Ravasz Ábel, a Híd alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján.

 

BUGÁR BÉLA AZ IDEI ELNÖKVÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN. ELHALKULTAK A HÍD ÉLÉRŐL VALÓ TÁVOZÁSÁT KÖVETELŐ HANGOK A TÖBBI MAGYAR PÁRTBAN. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN

 

A koalíció melletti érv az is Ravasz Ábel szerint, hogy „az MKP etnikai alapú csoport, a Híd inkább interetnikus párt, ezen nem lehet változtatni”. A Híd az MKP-n kívül (hátha mégsem jön össze velük a koalíció) tárgyalásokat folytatott több kisebb, parlamenten kívüli párttal, mint amilyen a Szlovák Konzervatív Párt, a Szlovákiai Roma Kezdeményezés és a ŠANCA (Esély) is.

 

Mit mondanak a választók?

 

A felvidéki magyarok 67 százaléka menne el legközelebb is szavazni, ezzel szavazókedvük alacsonyabb a szlovákiai átlagnál, derül ki a Fórum Kisebbségkutató Intézet júniusban végzett reprezentatív közvélemény-kutatásából. Azok, akik biztosan vagy inkább nem mennének el választani, tizennégy lehetséges ok közül ezt leginkább a következő hárommal indokolták a Ma7 portál összefoglalója szerint: a politikusok nem tartják be az ígéreteiket (89 százalék), a Híd és az MKP között nincs összetartás (84 százalék), a politikusok nem a választók érdekeit képviselik (78 százalék). A kutatásból kiderül, hogy a négy felvidéki párt (Híd, MKP, Magyar Fórum, MKDSZ) valamelyikére összesen 57 százalék szavazna, ám a 2018-as kutatáshoz képest most már a szlovákiai magyaroknak nem csupán 5 százaléka, hanem 14 százaléka szavazna szlovák pártra – ez annak köszönhető, hogy létrejöttek olyan alakulatok is, mint a magyarokat is képviselni akaró, Szlovákia elnökét is adó Progresszív Szlovákia.

 

Az viszont jó hír Bugárék és az MKP számára, hogy

 

abban az esetben, ha a parlamenti választások előtt a magyar pártok összefognának, a szlovákiai magyarok 75 százaléka elmenne szavazni

 

(összefogás nélkül ez az arány ugye 67 százalék), és 70 százalékuk egyben erre a képviseletre szavazna. A Hidat választók 83 százaléka, az MKP-t választók 87 százaléka szavazna egy ilyen közös listára.

 

A Ma7 által ismertetett fórumos kutatásnak érdekes része az is, hogy a felvidéki magyarok 67 százaléka a magyarság politikai érdekképviseletének legmegfelelőbb formájának azt tartja, ha egy pártjuk van, 21 százalékuk pedig azt, ha van ugyan több párt, de ezek együttműködnek. A külön utat járó több magyar pártot (ami lényegében eddig volt) mindössze 2 százalék tartja megfelelőnek, a szlovák párton belül működő magyar politikusokat 4 százalékuk, a magyarok érdekeit felvállaló szlovák pártot pedig 3 százalékuk. 3 százalék szerint pedig eleve nincs is szükség külön magyar érdekképviseletre Szlovákiában.

 

A felvidéki Körkép hírportál a héten nézte meg, hány szavazója volt a Hídnak és az MKP-nak együtt az elmúlt években. Ebből kiderül: 2010-ben, a pártszakadás után a két párt együttvéve ugyan növelte szavazatai számát 2006-hoz képest, de a 2002-es fénykorához viszonyítva így is harmincezerrel kevesebbet kaptak. Tizennégy év alatt 85 ezer választópolgár fordult el a két párttól összesen csak a 16 magyarlakta járásban. Ők vagy szlovák pártokra szavaztak inkább, vagy távol maradtak a választásoktól. A magyarok által is lakott déli járásokban 2016-ra 41 százalékkal járultak kevesebben az urnákhoz, mint 2002-ben.

 

Ha képet akarsz kapni, hogyan látják a felvidéki politikát maguk az ott élő magyarok, itt egy videó az idei év elejéről:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Még mindig a miniszterelnök videói és az operatív törzs a sláger a coubereknél.

Miért nem engedik át a román vendégmunkásokat Nyugat-Európa felé? És mik azok a helyek Budapesten, ahol a tiltások ellenére is csoportosulnak az emberek?

Hétfőn vezették be, hogy az élelmiszerboltokba csak szájmaszkkal lehet bemenni. Pénteken egy férfi Bécsben egy bankba ment be így – bankot rabolni és lövöldözni.

Miért pont ehhez a dátumhoz kötődik a felszabadulás, és nem kellene-e inkább megszabadulásnak hívni?

Gulyás Gergely bruttó félmilliós, egyszeri fizetéskiegészítést ígért az egészségügyben dolgozók számára. A költségvetés kiadási oldalát újratervezik.

Mi volt a gondja az akkori román miniszterelnöknek, miközben nem csak Erdélyt kapták meg? Itt a Trianon 100 második része!

A miniszterelnök akciócsoportos videója megihlette persze az online kézműveseket is.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás