+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. július 30. kedd, 09:58
Legkésőbb novemberig el kell döntenie a Bugár Béla vezette Hídnak, valamint a Magyar Közösség Pártjának, hogy közösen akarnak-e indulni a 2020-as választáson, és ha igen, pontosan miként tennék azt. Egy kutatás szerint megérné együtt indulniuk, mert így jelentősen mobilizálni tudnák a felvidéki magyar választókat, akiknek jó része leszavazna egy közös listára.

Tovább folytatódnak a július eleje óta tartó tárgyalások a jelenleg a szlovák kormánykoalícióban és a pozsonyi parlamentben is bent lévő Bugár Béla vezette Híd párt, valamint a parlamenten kívüli, de a budapesti Orbán-kormány támogatását élvező Magyar Közösség Pártja között. Szorít az idő, hiszen valószínűleg 2020. február 29-én lesznek a szlovákiai parlamenti választások, ami egyben azt is jelenti, hogy a pártoknak november végéig be kell jelenteniük a listájukat.

 

Kényszeregyüttműködés

 

Az MKP és az onnan pont tíz éve kivált, az etnikai politizálás helyett az interetnikus együttműködést hangsúlyozó, a magyar mellett a többi szlovákiai kisebbséget is képviselni igyekvő Híd együttműködése kényszermegoldás: a Híd ugyan korábban magabiztosan megugrotta volna az ötszázalékos bejutási küszöböt a közvélemény-kutatások szerint, az EP-választásokon hozott 2,59 százalékos szereplés óta azonban 4,5 százalék körülire mérik Bugárékat. Jobban az MKP sem áll – most éppen 3,5 százalékra mérik a Menyhárt József vezette pártot –, ám a párt a Hídnál jobban tudja mozgósítani szavazótáborát, ezt mutatja az EP-választáson elért 4,96 százalékos eredménye is.

 

A pártok nyilatkozatai és Azonnalinak küldött sajtóközleményeik alapján kifejezetten konstruktív hangnemben egyeztet a két párt idén nyáron – korábban nagyjából sajtóbeli üzengetések szintjén vetették fel, majd utasították el az együttműködést. Hétfőn a két párt a lehető legkomolyabb delegációt küldte tárgyalni (az MKP-t Menyhárt József elnök, Őry Péter OT-elnök, Agócs Kőrösi Ildikó alelnök és Bárdos Gyula elnökségi tag képviselte, a Híd részéről Bugár Béla elnök, Ravasz Ábel alelnök, Rudolf Chmel és Jakab Elemér elnökségi tag volt jelen), ide a hidasok már eleve egy megállapodási tervezettel jöttek, amit ma az MKP elnöksége meg is tárgyal.

 

Koalíció a hét százalékért

 

Nyár elején az üzengetések szintjén még szó volt arról is, hogy az MKP esetleg felkúszik a Híd listájára, vagy fordítva, ezt azonban mindkét párt kizárta azóta, ahogy azt is, hogy választási pártot hozzanak létre. Így már csak egy lehetőségük van a külön indulást leszámítva: ha választási koalícióként indulnak el jövő február végén.

 

Koalíció esetén azonban már nem 5, hanem 7 százalékos bejutási küszöböt kell megugraniuk.

 

„Sem a koalíció, sem az önálló indulás nem jelent biztos sikert a választásokon. Jelenleg az öt százalékos küszöböt kell átlépnünk, és mindkét párt öt százalék alatt áll. De ha koalícióra lépnénk, akkor már hét százalékra lenne szükségünk” – tudatosította mindenkiben Ravasz Ábel, a Híd alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján.

 

BUGÁR BÉLA AZ IDEI ELNÖKVÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN. ELHALKULTAK A HÍD ÉLÉRŐL VALÓ TÁVOZÁSÁT KÖVETELŐ HANGOK A TÖBBI MAGYAR PÁRTBAN. FOTÓ: BUKOVICS MARTIN

 

A koalíció melletti érv az is Ravasz Ábel szerint, hogy „az MKP etnikai alapú csoport, a Híd inkább interetnikus párt, ezen nem lehet változtatni”. A Híd az MKP-n kívül (hátha mégsem jön össze velük a koalíció) tárgyalásokat folytatott több kisebb, parlamenten kívüli párttal, mint amilyen a Szlovák Konzervatív Párt, a Szlovákiai Roma Kezdeményezés és a ŠANCA (Esély) is.

 

Mit mondanak a választók?

 

A felvidéki magyarok 67 százaléka menne el legközelebb is szavazni, ezzel szavazókedvük alacsonyabb a szlovákiai átlagnál, derül ki a Fórum Kisebbségkutató Intézet júniusban végzett reprezentatív közvélemény-kutatásából. Azok, akik biztosan vagy inkább nem mennének el választani, tizennégy lehetséges ok közül ezt leginkább a következő hárommal indokolták a Ma7 portál összefoglalója szerint: a politikusok nem tartják be az ígéreteiket (89 százalék), a Híd és az MKP között nincs összetartás (84 százalék), a politikusok nem a választók érdekeit képviselik (78 százalék). A kutatásból kiderül, hogy a négy felvidéki párt (Híd, MKP, Magyar Fórum, MKDSZ) valamelyikére összesen 57 százalék szavazna, ám a 2018-as kutatáshoz képest most már a szlovákiai magyaroknak nem csupán 5 százaléka, hanem 14 százaléka szavazna szlovák pártra – ez annak köszönhető, hogy létrejöttek olyan alakulatok is, mint a magyarokat is képviselni akaró, Szlovákia elnökét is adó Progresszív Szlovákia.

 

Az viszont jó hír Bugárék és az MKP számára, hogy

 

abban az esetben, ha a parlamenti választások előtt a magyar pártok összefognának, a szlovákiai magyarok 75 százaléka elmenne szavazni

 

(összefogás nélkül ez az arány ugye 67 százalék), és 70 százalékuk egyben erre a képviseletre szavazna. A Hidat választók 83 százaléka, az MKP-t választók 87 százaléka szavazna egy ilyen közös listára.

 

A Ma7 által ismertetett fórumos kutatásnak érdekes része az is, hogy a felvidéki magyarok 67 százaléka a magyarság politikai érdekképviseletének legmegfelelőbb formájának azt tartja, ha egy pártjuk van, 21 százalékuk pedig azt, ha van ugyan több párt, de ezek együttműködnek. A külön utat járó több magyar pártot (ami lényegében eddig volt) mindössze 2 százalék tartja megfelelőnek, a szlovák párton belül működő magyar politikusokat 4 százalékuk, a magyarok érdekeit felvállaló szlovák pártot pedig 3 százalékuk. 3 százalék szerint pedig eleve nincs is szükség külön magyar érdekképviseletre Szlovákiában.

 

A felvidéki Körkép hírportál a héten nézte meg, hány szavazója volt a Hídnak és az MKP-nak együtt az elmúlt években. Ebből kiderül: 2010-ben, a pártszakadás után a két párt együttvéve ugyan növelte szavazatai számát 2006-hoz képest, de a 2002-es fénykorához viszonyítva így is harmincezerrel kevesebbet kaptak. Tizennégy év alatt 85 ezer választópolgár fordult el a két párttól összesen csak a 16 magyarlakta járásban. Ők vagy szlovák pártokra szavaztak inkább, vagy távol maradtak a választásoktól. A magyarok által is lakott déli járásokban 2016-ra 41 százalékkal járultak kevesebben az urnákhoz, mint 2002-ben.

 

Ha képet akarsz kapni, hogyan látják a felvidéki politikát maguk az ott élő magyarok, itt egy videó az idei év elejéről:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás