Bugárék és az MKP végre megléphetik, amit annyira akarnak a felvidéki magyarok

Legkésőbb novemberig el kell döntenie a Bugár Béla vezette Hídnak, valamint a Magyar Közösség Pártjának, hogy közösen akarnak-e indulni a 2020-as választáson, és ha igen, pontosan miként tennék azt. Egy kutatás szerint megérné együtt indulniuk, mert így jelentősen mobilizálni tudnák a felvidéki magyar választókat, akiknek jó része leszavazna egy közös listára.

Tovább folytatódnak a július eleje óta tartó tárgyalások a jelenleg a szlovák kormánykoalícióban és a pozsonyi parlamentben is bent lévő Bugár Béla vezette Híd párt, valamint a parlamenten kívüli, de a budapesti Orbán-kormány támogatását élvező Magyar Közösség Pártja között. Szorít az idő, hiszen valószínűleg 2020. február 29-én lesznek a szlovákiai parlamenti választások, ami egyben azt is jelenti, hogy a pártoknak november végéig be kell jelenteniük a listájukat.

Kényszeregyüttműködés

Az MKP és az onnan pont tíz éve kivált, az etnikai politizálás helyett az interetnikus együttműködést hangsúlyozó, a magyar mellett a többi szlovákiai kisebbséget is képviselni igyekvő Híd együttműködése kényszermegoldás: a Híd ugyan korábban magabiztosan megugrotta volna az ötszázalékos bejutási küszöböt a közvélemény-kutatások szerint, az EP-választásokon hozott 2,59 százalékos szereplés óta azonban 4,5 százalék körülire mérik Bugárékat. Jobban az MKP sem áll – most éppen 3,5 százalékra mérik a Menyhárt József vezette pártot –, ám a párt a Hídnál jobban tudja mozgósítani szavazótáborát, ezt mutatja az EP-választáson elért 4,96 százalékos eredménye is.

A pártok nyilatkozatai és Azonnalinak küldött sajtóközleményeik alapján kifejezetten konstruktív hangnemben egyeztet a két párt idén nyáron – korábban nagyjából sajtóbeli üzengetések szintjén vetették fel, majd utasították el az együttműködést. Hétfőn a két párt a lehető legkomolyabb delegációt küldte tárgyalni (az MKP-t Menyhárt József elnök, Őry Péter OT-elnök, Agócs Kőrösi Ildikó alelnök és Bárdos Gyula elnökségi tag képviselte, a Híd részéről Bugár Béla elnök, Ravasz Ábel alelnök, Rudolf Chmel és Jakab Elemér elnökségi tag volt jelen), ide a hidasok már eleve egy megállapodási tervezettel jöttek, amit ma az MKP elnöksége meg is tárgyal.

Koalíció a hét százalékért

Nyár elején az üzengetések szintjén még szó volt arról is, hogy az MKP esetleg felkúszik a Híd listájára, vagy fordítva, ezt azonban mindkét párt kizárta azóta, ahogy azt is, hogy választási pártot hozzanak létre. Így már csak egy lehetőségük van a külön indulást leszámítva: ha választási koalícióként indulnak el jövő február végén.

„Sem a koalíció, sem az önálló indulás nem jelent biztos sikert a választásokon. Jelenleg az öt százalékos küszöböt kell átlépnünk, és mindkét párt öt százalék alatt áll. De ha koalícióra lépnénk, akkor már hét százalékra lenne szükségünk” – tudatosította mindenkiben Ravasz Ábel, a Híd alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján.

A koalíció melletti érv az is Ravasz Ábel szerint, hogy „az MKP etnikai alapú csoport, a Híd inkább interetnikus párt, ezen nem lehet változtatni”. A Híd az MKP-n kívül (hátha mégsem jön össze velük a koalíció) tárgyalásokat folytatott több kisebb, parlamenten kívüli párttal, mint amilyen a Szlovák Konzervatív Párt, a Szlovákiai Roma Kezdeményezés és a ŠANCA (Esély) is.

Mit mondanak a választók?

A felvidéki magyarok 67 százaléka menne el legközelebb is szavazni, ezzel szavazókedvük alacsonyabb a szlovákiai átlagnál, derül ki a Fórum Kisebbségkutató Intézet júniusban végzett reprezentatív közvélemény-kutatásából. Azok, akik biztosan vagy inkább nem mennének el választani, tizennégy lehetséges ok közül ezt leginkább a következő hárommal indokolták a Ma7 portál összefoglalója szerint: a politikusok nem tartják be az ígéreteiket (89 százalék), a Híd és az MKP között nincs összetartás (84 százalék), a politikusok nem a választók érdekeit képviselik (78 százalék). A kutatásból kiderül, hogy a négy felvidéki párt (Híd, MKP, Magyar Fórum, MKDSZ) valamelyikére összesen 57 százalék szavazna, ám a 2018-as kutatáshoz képest most már a szlovákiai magyaroknak nem csupán 5 százaléka, hanem 14 százaléka szavazna szlovák pártra – ez annak köszönhető, hogy létrejöttek olyan alakulatok is, mint a magyarokat is képviselni akaró, Szlovákia elnökét is adó Progresszív Szlovákia.

Az viszont jó hír Bugárék és az MKP számára, hogy

(összefogás nélkül ez az arány ugye 67 százalék), és 70 százalékuk egyben erre a képviseletre szavazna. A Hidat választók 83 százaléka, az MKP-t választók 87 százaléka szavazna egy ilyen közös listára.

A Ma7 által ismertetett fórumos kutatásnak érdekes része az is, hogy a felvidéki magyarok 67 százaléka a magyarság politikai érdekképviseletének legmegfelelőbb formájának azt tartja, ha egy pártjuk van, 21 százalékuk pedig azt, ha van ugyan több párt, de ezek együttműködnek. A külön utat járó több magyar pártot (ami lényegében eddig volt) mindössze 2 százalék tartja megfelelőnek, a szlovák párton belül működő magyar politikusokat 4 százalékuk, a magyarok érdekeit felvállaló szlovák pártot pedig 3 százalékuk. 3 százalék szerint pedig eleve nincs is szükség külön magyar érdekképviseletre Szlovákiában.

A felvidéki Körkép hírportál a héten nézte meg, hány szavazója volt a Hídnak és az MKP-nak együtt az elmúlt években. Ebből kiderül: 2010-ben, a pártszakadás után a két párt együttvéve ugyan növelte szavazatai számát 2006-hoz képest, de a 2002-es fénykorához viszonyítva így is harmincezerrel kevesebbet kaptak. Tizennégy év alatt 85 ezer választópolgár fordult el a két párttól összesen csak a 16 magyarlakta járásban. Ők vagy szlovák pártokra szavaztak inkább, vagy távol maradtak a választásoktól. A magyarok által is lakott déli járásokban 2016-ra 41 százalékkal járultak kevesebben az urnákhoz, mint 2002-ben.

Ha képet akarsz kapni, hogyan látják a felvidéki politikát maguk az ott élő magyarok, itt egy videó az idei év elejéről: