+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 26. péntek, 19:12
Zelenszkij közgazdászokat, bankárokat és outsidereket fontolgat az új ukrán kormány élére. Az elvárások magasak: minimum 3 százalékos, de inkább ennél is nagyobb éves GDP-növekedés.

Miután Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök a Nép Szolgája névre keresztelt pártja óriási győzelmet aratott, és egymagában többséget szerzett a múlt vasárnapi ukrán parlamenti választáson, rögtön megkezdődtek a találgatások, hogy ki is vezet majd a Zelenszkij-párt kormányát.

 

Politikai outsiderek a versenyben

 

A Novoje Vremja ukrán lap jól informált forrásokra hivatkozva péntek esti hírében azt állítja, az egyik befutó a miniszterelnöki posztra Olekszij Honcsaruk, az elnöki adminisztráció gazdasági kérdésekért felelős irodájának csupán két hónapja kinevezett vezetőhelyettese lehet majd. Ahogyan az újságnak az elnöki iroda forrásai elmondták,

 

„nagyon komolyan” vizsgálják Honcsaruk kinevezésének lehetőségét.

 

Ezen kívül még számos jelölt neve forog az ukrán médiában a lehetséges befutók között: Melinda Haring, az Atlantic Council újságírója például rögtön öt nevet is hozott. Ott van Olekszandr Danyiljuk korábbi pénzügyminiszter, aki jelenleg a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, ahogy szóba került a litván származású Aivaras Abromavičius korábbi gazdasági miniszter és befektetési bankár is. Emellett szóba került még Ukrajna IMF-képviselője, Vladiszlav Raskovan, valamint a Naftogaz két vezetője, Andrij Koboljev és Jurij Vitrenko is. Velük, és az ukrán választásokkal a #moszkvater.com hosszabban is foglalkozott ajánljuk is a cikkünket az ukrán politika megszállottjainak. Honcsaruk neve ugyanakkor eddig nem került képbe.

 

Aki egyébként végzettsége szerint jogász, és nem közgazdász. Ezzel alapvetően nem is lenne probléma, ha július 21-jén nem nyilatkozta volna maga Zelenszkij, hogy

 

egy olyan profi közgazdászt szeretne az új kormány élén látni, aki még sosem volt miniszterelnök, és aki nem is vezetett pártfrakciót az ukrán törvényhozásban.

 

Egy viszont az összes jelöltben közös: alapvetően technokraták, az ukrán magaspolitikában nem igazán ismert a nevük, hanem inkább az üzleti szférában vagy közgazdasági területen tevékenykedtek. Persze a 2014 és 2016 között gazdasági miniszteri tisztséget betöltő Abromavičius kivételével, aki viszont az ukrán forradalomig szintén nem vállalt politikai szerepet.

 

Komoly elvárások, komoly felhatalmazás

 

A politikai outsiderekre komoly feladat vár: a szintén politikai kívülálló (színészből elnökké váló) Zelenszkij még egy globális recesszió esetén is három százalékos gazdasági növekedést vár el tőlük, kedvező világgazdasági helyzet mellett viszont ennek a másfél-kétszeresét is. Ambiciózus vállalás ez a több éven át tartó recesszióból épp csak kilábaló Ukrajnával kapcsolatban, de az elnök hozzáállása is érthető: Petro Porosenko előző államfő is csak részben bukott meg politikai okokból,

 

az üzletemberből elnökké avanzsáló politikustól ugyanis szintén joggal várhatta a közvélemény a gazdasági fellendülést, melyet végül nem kapott meg.

 

Zelenszkijnek tehát a megítélése függ attól, hogy sikerül-e kormányának beindítania az ukrán gazdaság motorját.

 

Ehhez pedig a politikai feltételek teljes mértékben adottak: épp pénteken publikálták a vasárnapi elnökválasztás végeredményét, mely Zelenszkij pártjának elsöprő győzelmét hozta: a Nép Szolgája egymaga szerzett meg 254 helyet a 450 tagú ukrán parlamentben, ez huszonnyolccal több az abszolút többséget jelentő 226-nál. Vagyis

 

Ukrajna történetében egyedülálló módon nem kényszerül koalícióra az igencsak sokszínű, politikai irányvonalát tekintve még nem túl letisztult Zelenszkij-párt.

 

Az eredmény persze az elnököt is meglephette: hiába volt várható, hogy a parlamenti helyek felét jelentő listás szavazatokban tarolni fognak Zelenszkijék, inkább arra lehetett számítani, hogy az egyéni körzeteket többnyire a helyben beágyazottabb jelöltek viszik majd el. Ennek ellenére a Nép Szolgája egy sor egyéni körzetet is behúzott, ezzel pedig nem kell azon gondolkodni, hogy kivel is fogjon össze.

 

BORÍTÓKÉP: Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Lukasenka elnök bármit megtesz majd azért, hogy a hatodik ciklusát is megkezdhesse. De érdeke-e a Kremlnek a rezsimváltás a szomszédban? És miért nem fogja Oroszország bekebelezni?

Új heti borajánló sorozat indul az Azonnalin: mostantól minden hétvégén elmondjuk, miből tartalékolj be jövő hétre!

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás