+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Illés Gergő
2019. július 25. csütörtök, 07:19
Csupán négyszázötven kilométerre van Budapesttől, de mintha ötven évvel előrébb járna: valamit Ljubljana nagyon jól csinál, és bizony a magyar fővárosnak sem ártana tőle ellesni egy s mást. Szinte ingyenes közbringarendszer, emberközpontúság, autómentes sétálóbelváros és rendszerszintű gondolkodás – ez jellemzi a legjobban Ljubljanát, ahová nemcsak urbanistáknak érdemes mielőbb ellátogatnia.

Ez a cikk arról fog szólni, hogy miért is ennyire jó hely Szlovénia. Az a Szlovénia, amely nekem például a kedvenc Magyarországgal szomszédos országom, mert minden benne van, amit Az Ideális Országtól elvárhatsz, csak kicsiben. 

 

Van nekik tengerpartjuk, no nem 7600 kilométernyi, mint a szomszédos olaszoknak, hanem csak 46. Jutott nekik egy csücsök az Alpokból, nem annyi, mint a bércekkel bőven megáldott osztrákoknak, de a Júliai-Alpok akkor is legendásan jó hely. A szlovén borról sem hallasz annyit, mint a franciáról, pedig Bukovics Martin szerint érdemes lenne. Sőt, Szlovéniában olyat is találni, amiről sok európai populista csak nedves álmaiban mer vágyakozni, van a szlovéneknek ugyanis saját mini-Orbán Viktoruk, minifidesszel a háta mögött: az illető neve Janez Janša, a pártja neve pedig SDS (ejtsd: SZDSZ). És hát ott van a 280 ezres Ljubljana, amit sosem emlegetnek egy lapon a vízfejű Béccsel vagy Budapesttel, pedig a magyar főváros – miután eleget tett Szakács András kívánalmainak, és példát vett Prágáról – tanulhatna Ljubljanától is egy s mást.

 

Ljubljana ugyanis elképesztően jó hely, és a tény, hogy ez így van, elsősorban hozzáállás kérdése:

 

van-e politikai akarat egy autómentes sétálóbelváros létrehozására, akar-e a városháza működő közbiciklirendszert, olyan emberek ülnek-e kulcspozícióban, akik emberre és nem autóra szabják-e a fővárost. Ezek elsősorban olyan dolgok, melyekhez nem temérdek pénzre lenne szükség, hanem leginkább elhatározásra és vízióra. Ez pedig a szlovén fővárosban adott volt.

 

 

Sétáló Ljubljana

 

Tizenhárom éve választották meg polgármesterré azt Zoran Jankovićot, aki a Mercator nevű szlovén szupermarketlánc igazgatója volt sokáig, majd annyira jó érzékkel nyergelt át a politikára, hogy függetlenként indulva a 2006-os önkormányzati választásokon szépen be is zsebelte a szavazatok 63 százalékát. Szép ugrás ez a 2000 fős szerbiai faluban született (és félig szerb, félig szlovén) üzletember-politikustól, mindenesetre

 

népszerűsége jelenleg annak ellenére is töretlen, hogy Janković már negyedik ciklusát kezdte el a főváros élén (minden esetben a szavazatok több, mint 55 százalékát egymaga szerezte meg),

 

és a polgármester a szlovén politikai botrányok folyamatos szereplője. 

 

Például Janković-tyal kapcsolatban időről időre felmerül, hogy visszaél hatalmával, és a fiait juttatja anyagi előnyökhöz hatalmát használva. 2010-es újraválasztási bulijában fiatalabb fia halálosan meg is fenyegetett egy, az üggyel foglalkozó oknyomozó újságírót, amiért a polgármesternek kellett magyarázkodnia. Janković egyébként az országos politikában is kipróbálta magát, polgármesteri sikerein felbuzdulva csinált egy pártot, és meg is nyerte a 2011-es választásokat. Kormányt alakítania ennek ellenére sem sikerült, az establishment pártjai inkább összeálltak ellene, és a fentebb is említett Janša vezetésével alakulhatott kormány. 

 

 

De vissza a polgármesteri ténykedéshez. Janković már legelső ciklusa első évében kitiltotta a városközpontból az autókat. Azóta a pici sétálóbelváros a gyalogosoké, a biciklistáké, és a virágzó privátszféráé: rengeteg kiváló étterem, kávézó és bár nyílt a városközpontban, azok a félelmek pedig, hogy az autóközlekedés hiánya majd jól kinyírja a vállalkozókat, nem igazolódtak be, sőt.

 

Ha valaki ma ellátogat a ljubljanai városközpontba, csordulásig megtelt vendéglátóhelyeket lát,

 

a fő csapásirány pedig nem a Váci utcai recept alapján Budapesten kiválóan működő turistaszopatás,

 

hanem a színvonalas szolgáltatás; a célközönség pedig nem az olcsón bebaszni vágyó nyugat-európaiak, hanem a mérföldekkel igényesebb törzsközönség lettek. Nem csoda, hogy Ljubljana el is nyerte az Európa Zöld Fővárosa címet 2016-ban, ezt büszkén hirdetik is a városházán.

 

És mi történt a közlekedéssel a városközpontban azóta? Semmi fájdalmas. A belvárosi lakosoknak és az oda tartóknak egy mélygarázst hoztak létre az autómentes övezeten kívül. Aki pedig nem szeretne gyalogolni, annak pedig ott a bicikli, a belvárosban cirkáló elektromos taxik, vagy a kiválóan működő buszhálózat. Apropó tömegközlekedés! Budapesttől alig ötszáz kilométerre sikerült az, amit bár itthon már megpróbáltak a BKK-val, Vitézy Dávid elküldésével úgy döntöttek, jó lesz inkább az átláthatatlan káosz a budapesti közlekedésszervezésben.

 

 

Integráció, integráció, integráció

 

Ez talán mostanában az urbanisztikában és a közlekedésszervezésben a legjobban menő kulcsszó, akik pedig mondják, azok abban hisznek, hogy minél több feladatot hangol össze a város egy könnyen átlátható platform alá, annál könnyebb a városlakók élete is. Ezt a platformot hívják úgy Ljubljanában, hogy Urbana, egy egységes kártya, mely alá tartozik a tömegközlekedés (a buszok nem állnak dugóban, mert Ljubljanában kis túlzással nincsenek ilyenek), a parkolás, a közbiciklirendszer és a városi könyvtár is. Mihelyst van kártyád, a dolog remekül működik, és ha A-ból B-be jutásról, vagy parkolásról van szó, az Urbanával el lehet intézni a városon belül.

 

Hasonlítsuk össze, mi a helyzet Ljubljanától négyszázötven kilométerre északkeletre. Budapesten a tömegközlekedés szervezése a BKK feladata, Vitézy álomprojektje, a Rigo elektronikus jegyrendszer viszont sok-sok pénzköltés után befuccsolt. Ekkor az állam kezdte el csinálni az országos egységes elektronikus jegyrendszert tavaly, ami majd valamikor kész lesz, a reptéri buszra például már lehet vele jegyet venni, de másra nem. Ezután rövidesen a MÁV is beszállt konkurenciaként a saját jegyrendszerével (ez már a harmadik, követitek a fonalat?), mellyel viszont csak a HÉV városhatáron kívüli szakaszára lehet jegyet venni, miközben a normál (nem HÉV) vonatokon még akkor sem érvényesek a BKK-bérletek, ha azok teljesen a városon belül haladnak (szerk.: egyik olvasónk jelezte: a városhatárokon belül a BKK-bérletek érvényesek a vasúton is, ezt azért jó tudni, szóval köszönöm az észrevételt!). És akkor még nem is beszéltünk a szétlopott kerületi parkolási rendszerről, meg a teljesen működésképtelen, és – láss csodát – megintcsak egy külön rendszer részeként létező Bubi-biciklikről.

 

Úgy értem, hogy ténylegesen is használná őket valaki. Csak erre remény sincsen, amíg a főváros újra nem gondolja a kerékpárosokról és a bringautakról alkotott világképét.

 

A kerékpáros ugyanis egy élhető nagyvárosban nem a forgalom megtűrt tagja, aki örüljön, ha el nem ütik; a bicikiút pedig nem két sárga csík az egyébként is szűk járdán, pláne nem buszsáv.

 

Ja, és közbiciklik: a turisták sem fogják kipengetni az amúgy jutányos árú, 500 forintos napijegyet sem a Bubiért, amíg amellé 25 ezer forintot zárolnak a számlájukon, s amíg a hivatalos Bubi-alkalmazás öt éve frissült utoljára.

 

Erre is van Ljubljanának egy megoldása, a BicikeLJ. Azon túl, hogy Szlovéniában baromi fejlett a bringás kultúra és öröm szlovének között biciklizni, a bringarendszer igazi selling pointja az, hogy lényegében ingyen van. Egy hétre jelképesen egy euró a közbringarendszer használata, s minden biciklizés egy órán belül ingyenes. Egy évre hét euróért kapunk közbringát, hasonló konstrukcióban. Szóval

 

ha szeretünk bringázni, 2300 forintért egy évre meg van oldva a közlekedésünk Ljubljanában.

 

De miért éri ez meg a városnak? Nyilván egy olyan dolog miatt, amit rendszerszintű gondolkodásnak hívunk, és amit Magyarországon nem szeretünk. Ha valakit ezzel sikerül meggyőzni, hogy autó helyett bringázzon, már csökkentettük egy dugó esélyét. Ha a dugók megszűnnek, és javul a levegőminőség, máris jobb lesz az egészségügyi helyzet is, s kevesebb embert kell ellátnia a (hipermodern) ljubljanai kórháznak. Ha egy turistának így nem fél óra besétálni a belvárosba, hanem tíz perc, máris valószínűbb, hogy ott sok pénzt fog majd elkölteni.

 

 

Meghoztam a kedvedet Ljubljanához?

 

Nagyon remélem. Budapestről 4800 forint vonattal a szlovén főváros, visszafelé is ugyanennyi. Az út nyolc óra, a táj gyönyörű. Autóval négy és fél óra és 460 kilométer az út, végig autópálya vezet oda. 

 

És ha már ott vagy, mit csinálj, ha...

 

+ alterbalos vagy? Menj a központ melletti Rog-bicikligyárba, ahol 1991-ben megszűnt a termelés, de azóta helyi balos squatterek és fiatalok a birtokukba vették az elhanyagolt épületet, s csomó művészeti projektet, kulturális rendezvényt futtatnak ott. Többször is próbálták őket onnan kitúrni, mindeddig sikertelenül.

 

rajongsz a brutalizmusért? Irány a Trg Republike, vagyis a Köztársaság tér a jugoszláv brutalizmus remekműveiért, ott van a szlovén parlament, meg pár elég menő toronyház. 

 

örök vágyad volt, hogy egy középkori várban hallgass jazzt? Hát persze, hogy a ljubljanai vár alatti jazzbár a te helyed. Az egész vár kitűnően fel van újítva, gyönyörű a kilátás a tetőről, a vármúzeum is érdekes. Itt raboskodott 1849-ben három hónapig Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke is.

 

a Bükkben akarod érezni magad? A Tivoli parkba érdemes kibiciklizni, ami tíz percre van a városközponttól. Annyira nyugodt hely, hogy tényleg semmi nem utal rá, hogy ilyen közel vagy egy nagyvároshoz. És tele van mókussal. Rengeteg mókussal.

 

valami menőbbre vágysz, mint a pesti skybarok? Menj a Nebotičnik-be, Ljubljana felhőkarcolójába (maga a szó is ezt jelenti). Az, hogy felhőkarcoló, költői túlzás, de mikor 1933-ban felépült, Jugoszlávia legmagasabb épülete volt hetven méterével. Art deco-rajongóknak kötelező, most kávézó és étterem működik a tetőn (a kilátásért lásd: nyitóképünk).

 

Szentendrét akarod látni, csak távol Szentendrétől? A belváros és a várhegy melletti Gornji Trg utcácskája és környéke tökéletes helyszín erre.

 

FÉNYKÉPEK: Illés Gergő / Azonnali

 

Újdonság volt, amit olvastál? Ez egyrészt jó, másrészt meg azért fordulhatott elő, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali ingyenes hírlevele. Akinek ugyanis jár, már szerdán elolvashatta ezt a cikket. Kérj te is Reggeli feketét!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az FPÖ kutyás szelfik helyett Strache régi riválisáról szóló posztokkal árasztja el a bukott pártelnök rajongói oldalát.

A jövőben a felhasználók beállíthatják, hogy ha a weboldalakon böngésznek, az onnan származó adatokat ne lehessen összekötni a
Facebook-profiljukkal.

Depresszió, bipoláris zavar és skizoférnia: ezek a betegségek is gyakoribbak voltak ott, ahol rosszabb a levegő minősége – állítja egy új tanulmány.

Azt követelik, hogy a középkor óta megtartott Ducasse D'Ath felvonulást távolítsák el az UNESCO világörökségi listájáról a feketére mázolt vadember figurája miatt.

Annyira felpörgött az ír határ kérdése, hogy még a német kancellár is elmondta, szerinte mik az esélyei Johnsonnak.

A hét kérdése

Egy 34 millió forintos adakozás még bőven nem elég, de nekünk van pár ötletünk arra, hogy mivel lágyíthatná meg Tiborcz szeretett nemzetünk szívét!

Azért ide elnéznénk

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás