+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2019. július 24. szerda, 21:12
Tényleg megismerhető lett volna egy 15 dolláros tévé-előfizetésből minden, amit a Mueller-jelentés állít? Mítosz lenne Trump oroszokkal való összejátszása az elnökválasztási kampányban? Tényleg csak a demokraták rendelték meg Robert Mueller jelentését? És egyáltalán: okosabbak lettünk-e a különleges ügyész szerdai meghallgatása után? Mutatjuk a részleteket!

Beszámolt az Egyesült Államok Kongresszusa előtt Robert Mueller különleges ügyész szerdán arról a jelentéséről, amelyet a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozásról és Donald Trump elnök kampányának állítólagos oroszok általi támogatásáról készített. Mint ahogy azt reggeli cikkünkben is leírtuk, Mueller sok kérdésre nem válaszolt, mivel az igazságügy minisztériumtól kért ajánlása szerint nem beszélhet olyan témákról, ami jelenleg is büntetőeljárás alatt áll, az állam számára kényes adat, vagy pedig olyan ügyek, amire felhatalmazása nem szól.

 

Lavírozás a kínos kérdések között

 

Eskütétele után öt perces nyitóbeszédében kiemelte, hogy csapata objektív és kritikus hozzáállással végezte el munkáját. Beszédében kiemelte, hogy nyomozásuk során 30 embert vádoltak meg, 7 embert már el is ítéltek, illetve további 7 ember tárgyalása zajlik jelenleg, majd hangsúlyozta, hogy munkájuk során csak is a tények és a jogszabályok betartása érdekelte őket, illetve arra törekedtek, hogy a nyomozásra csak annyi időt szánjanak, amennyi feltétlenül szükséges.

 

A vallomása során Mueller nagyon ügyelt arra, hogy ne hozza magát kompromittálható helyzetbe. A meghallgatása első felében nagyon sokszor kérdezett vissza a kérdésre, és az ülés folyamán amikor a jelentésre hivatkoztak, mindig kérte, hogy mondják el az oldalszámot neki is, hogy közben ő is olvashassa. Válaszai során, amikor konkrét példákról kérdezték, sokszor elhárította a kérdést, mondván, hogy nem akar spekulálni, vagy visszairányította a képviselőket a jelentés szövegéhez.

 

Innentől kezdve pedig elkezdődött a verseny: vajon kinek a narratívája lesz erősebb, és melyik párt tudja véghezvinni előre megírt forgatókönyvét?

 

Republikánusok: Az egész nyomozás egy hazugságra épült

 

A Republikánus Párt stratégiája a nyomozás, illetve maga Mueller hitelességének a megkérdőjelezése volt, illetve rámutattak, hogy a jelentésnek jogilag nem sikerült bebizonyítani az összejátszást Trump kampánycsapata és az oroszok között. Ennek megfelelően már az első republikánus képviselő, Doug Collins, a bizottság alelnöke is a jelentés jogi pontatlanságaira és a bizonyítékok elégtelenségére hívta fel a figyelmet, aminek a történetét utána a többi republikánus képviselővel szépen kibontottak.

 

A republikánusok a bizonyítékok elégtelensége mellett a közvéleményt is jobban érdeklő orosz összejátszásról, illetve annak jogilag nem kimerítő bizonyításáról kérdeztek, mire

 

Mueller többször is kimondta, hogy jogilag az elnök nem játszott össze az oroszokkal.

 

Több republikánus politikus is felhívta a figyelmet, hogy a nyomozás során 19 ügyvédből 14-et még a demokraták neveztek ki, akik közül többen is nyíltan a Demokrata Párt szavazói, illetve adományozói. A republikánusok szerint emiatt egy előre megtervezett támadás volt a nyomozás Donald Trumppal szemben, egyik legnagyobb érvként azt a Peter Strzok-ot, a nyomozásban egy ideig résztvevő FBI ügynököt hozták fel, aki a nyomozás alatt munkatársával Trumpot kritizáló SMS-eket váltott. 

 

A republikánusok szerint nemcsak a csapat összetételével volt probléma, hanem már magának a nyomozásnak az elindításával: a nyomozást ugyanis a Steele-dosszié robbantotta ki, amit a korábbi MI-6 titkosügynök, Christopher Steele állított össze, benne érzékeny adatokkal az akkor még csak elnökjelölt Donald Trumpról. A titkosügynököt demokrata politikusok kértek még fel, és a 2016-os kampányban Clinton is felhasznált belőle információkat. 

 

Ezen felül Robert Mueller kinevezését és nyitóbeszédében elmondottakat is megkérdőjelezték. A republikánusok ugyanis arról faggatták a különleges ügyészt, hogy a kinevezése előtt több alkalommal találkozott Jeff Sessionnel (akkori igazságügyminiszter), annak helyettesével, Rod Rosensteinnal és magával Donald Trumppal is. Ezekről a találkozókról a republikánusok azt kérdezték Muellertől, hogy felajánlották-e neki az FBI igazgatói címét, amire Mueller kitérően azt választolta, hogy ő csak tanácsot adott.

 

A republikánusok legvégső érve az adófizetők pénzének elpazarlása volt. Debbie Lesko, republikánus képviselőnő ugyanis elmondta, a jelentés a Washington Postra 60, a New York Timesra 75, míg a Fox Newsra 25 alkalommal hivatkozik, azaz szerinte

 

egy 15 dolláros kábeltévé-előfizetésből is meg lehetett volna ismerni a nyomozás anyagát, nem kellett volna több millió dollárt kifizetni Mueller csapatának.

 

Demokraták: Utalgatás az impeachmentre

 

A demokraták taktikája ezzel szemben jóval összetettebb volt. Ugyanis nekik nem volt elegendő hiteltelenné tenni a jelentést, nekik fel kellett építeni az ügyet, és belekényszeríteni Muellert, hogy Trumpra terhelő információkat mondjon élő adásban, és utaljon az impeachmentre.

 

Már az első kérdező, a bizottság elnöke nekiszegezte a kérdést, hogy szerinte Trump hazudik akkor, amikor azt mondja, hogy a jelentés felmentette őt, amire Mueller igennel válaszolt, majd a következő kérdésre, miszerint a bizonyítékok alapján felmentené-e Donald Trumpot, azt mondta nem. Innentől kezdve a demokraták elsősorban az igazságszolgáltatás akadályoztatásának vádját próbálták felépíteni, miszerint

 

az elnök, visszaélve hatalmával, próbálta ellehetetleníteni a nyomozást, illetve csapatának tagjait hamis tanúzásra bíztatta.

 

A demokraták végig a jelentésre hivatkozva hoztak fel példákat, Trump miként akadályozta a nyomozást. Megemlítették a Fehér Ház korábbi jogi képviselőjét, Don McGahnt, akit Trump arra kért, hogy utasítsa a nyomozást felügyelő Rod Rosenstein, igazságügyminiszter-helyettest, hogy rúgja ki Muellert, majd amikor a New York Times beszámolt erről, kérte McGahnt, hogy hivatalos nyilatkozatban ítélje el a cikket és hazudjon Trump érdekében. 

 

Muellertől többször megkérdezték, hogy Trump ilyen jellegű kérései bűncselekménynek számítanak-e, amire az ügyész kitérő választ adott, majd amikor rákérdeztek, hogy ha bárki más buzdít valakit hamis tanúzásra, akkor elítélnék-e a bíróságon, akkor az ügyész igent mondott.

 

A demokraták a republikánusok azon érvét, miszerint Trump nem akadályozhatta a különleges ügyész nyomozását, hiszen Muellert nem rúgták ki, és lefolytathatta nyomozását, azzal cáfolták meg, hogy

 

Mueller kimondta élő adásban, attól, hogy ha nem hajtják végre a parancsokat, attól az még továbbra is bűncselekmény.

 

A legvégén Veronica Esocbar kérdezte meg Muellertől, hogyan értette a jelentésben, hogy „nincs felhatalmazása vádemelésre, mivel az alkotmány ezt nem teszi lehetővé”, akkor az alkotmányos elmozdításra (impeachment) gondolt-e. Mueller erre nem kívánt válaszolni, de amikor a demokrata képviselőnő megkérte, hogy mondjon egy példát, milyen alkotmányos mód van a vádemelésre, Mueller elmondta, hogy a demokrata politikus pont most mondott egyet.

 

De ennél közelebb nem kerültek a demokraták ahhoz, hogy Mueller utaljon az impeachmentre, sőt, bármikor ilyen kérdésre került sor, azzal hárított, hogy a nyomozása és jelentése nem tartalmaz ajánlásokat, csupán tényeket. Innentől kezdve a demokratákon múlik, ők hogyan értelmezik a szavait.

 

FOTÓ: Medill DC / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás