+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. július 22. hétfő, 15:30
Lakhatás először, a többi meg jöhet utána: Finnországban így oldják meg a hajléktalanságot.

Míg Magyarországon a hajléktalanság betiltásával próbálkozott a hatalom „megoldani” a hajléktalanok helyzetét, addig

 

Finnországban egészen más úton indultak el tíz éve: bezárták a szállókat, és minden egyéb feltétel nékül először normális lakhatást biztosítottak a hajláktalanoknak.

 

A helsinki polgármester és egykori lakhatási miniszter, Jan Vapaavuori szerint korábban rosszul gondolták: nem először kell kijózanodni, és utána lakást adni, hanem éppen fordítva. A szállók csapdák, ezért a valódi rehabilitációhoz először lakhatást kell biztosítani a hajlák nélküli embereknek, aztán erőteljesen ráfeküdni a rehabilitálásra. A Lakhatás Elsőként-modellről a Politico számolt be részletesen.

 

A nagyjából egy évtizede indult program eredményeit már mérni is lehet: 1345 embert hoztak be az utcáról, amivel több mint harmadával csökkentették a finn főváros hajléktaljainak számát 2008 és 2015 között, más városokban a hosszútávon hajlék nélkül élők száma megfeleződött.

 

A 2007-ben egy négytagú bizottság által javasolt megoldás következtében az akkori hatszáz, szállón meglévő férőhely helyett ma csak 52 átmeneti férőhely van. A szállók egy részét a Lakhatás Elsőként-programban kiadott lakásokká alakították át, ezeket közösségi döntéshozatallal működtetik, és személyzet (nővérek, fizikoterapeuták, stb.) dolgoznak benne.

 

Az első tíz évben az átállás erre a rendszerre 300 millió eurójába (95 milliárd forintjába) került a finn államnak (ezt a költséget főleg a lakások kialakítása hozta magával), de a szakértők szerint hosszú távon olcsóbb lesz a hajléktalanság kérdésének kezelése ezen a módon, mint a korábbi szisztémában: a Lakhatás Elsőként-projekten dolgozó civil szervezet szerint személyenként közel hárommillió forintnyi eurót spórolnak meg a szociális rendszernek.

 

Nemzetközi felmérések szerint egyébként

 

Finnországot leszámítva az elmúlt években minden országban nőtt a hajléktalanok száma Európában.

 

A program sikere nem száz százalékos, a finn környezetvédelmi minisztérium kutatása szerint nem biztos, hogy mindenkinél sikerül teljesen megszüntetni a drog- vagy alkoholfüggőséget, csak egyfajta rendezettebb mederbe terelődik az addikció.

 

FOTÓ: Y-Alapítvány

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mármint németországi német, nem bánáti sváb vagy erdélyi szász, nincs is román állampolgársága. De hogyan került Fritz Temesvárra?

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

Egy borvidék, ami azt bizonyítja: megfelelő tudással, akaraterővel és szorgalommal semmi sem lehetetlen, még a legzordabb körülmények között sem.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás