+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. július 22. hétfő, 17:15
Jövőbeli fenyegetéseket tár fel egy sci-fi írókból álló csapat a francia hadsereg megbízásából, miközben a magáncégek is egyre inkább hajlamosak sci-fi írókat felfogadni, hogy segítsenek nekik megálmodni a jövőt. De mégis hogyan tudnak ők segíteni?

Mindenféle futurisztikus dolgok feltűntek idén a párizsi, Bastille-napi katonai parádén: volt drónsemlegesítő puska, olyan, amilyet a nyitóképen Emmanuel Macron francia elnök is fog, meg volt légdeszkás katona is, az pedig így nézett ki:

 

 

Nem csak sci-fi filmekbe illő kütyükkel készül azonban a francia hadsereg a jövőre: a hadsereg tavaly alapított, évente egyelőre 1,2 milliárd euróból (nagyhából 379 milliárd forintból) működő Védelmi Innovációs Ügynöksége bejelentette, hogy

 

sci-fi írókból álló csapatot alkalmaznak, akik jövőbeli fenyegetésekre készítik majd fel a hadsereget.

 

Az egyébként meg nem nevezett négy-öt írótól azt várják, hogy olyan jövőbeli támadási lehetőségekre hívják fel a figyelmet, amire a tradicionális katonai stratégák nem feltétlenül gondolnának, például a mesterséges intelligenciák más államok, vagy terrorcsoportok általi használatának különféle módjaira.

 

Egyre több cég alkalmaz sci-fi írókat

 

A hír talán meglephet egy-két embert, hiszen a sci-fi a köznyelvben gyakran a közel lehetetlen dolgok szinonímája, pedig valójában a tudományos fantasztikum inkább a lehetséges dolgok irodalma; nem véletlen, hogy jó pár sci-fi ötlet inspirált már valódi fejlesztéseket. Ilyen például a fent látható légdeszka is, ami a jetpack egy egész korrektül működő verziójának tűnik, de ilyen dolog például a Holdra szállás is:

 

az első rakétatudósok (köztük az erdélyi szász Hermann Oberth) munkáját Jules Verne és H. G. Wells munkái inspirálták.

 

A műholdakat például Arthur C. Clarke-nak köszönhetjük, aki 1945-ben állt elő az ötlettel, vagy említhetjük azt is, hogy egy sereg sci-fi író volt Ronald Reagan tanácsadója (pl. Jerry Pournelle, Larry Niven, Gregory Benford) a csillagháborús terv kapcsán.

 

Annyira nincs semmi fura abban, hogy a francia hadsereg fiktív jövőket elképzelő írók felé fordul inspirációért, hogy valójában még le is vannak maradva a magáncégekhez képest,

 

ugyanis a versenyszektorban évek óta egyre több sci-fi írót alkalmaznak, akiket vagy általában, vagy egy konkrét, specifikus projekt kapcsán kérnek meg arra, hogy próbálják megfejteni, elképzelni a jövőt – ez a megközelítés némileg eltér attól, mintha egy adatokkal dolgozó futuristát alkalmaznának. Arról egyébként pont a sci-fi író Brandon Hackett, avagy Markovics Botond értekezett egyszer, hogy pontosan hogyan is jósol a sci-fi: szerinte sehogy, hanem, ahogy azt fent is említettük, éppen a sci-fi inspirálja a fejlesztéseket.

 

Magyarországon úgy tűnik, hogy még nem terjedt el annyira ez a trend, mi több, amikor a Jobbik a sci-fi íróként is tevékenykedő Fonyódi Tibort is behúzta a párt „szellemi holdudvarába”, akkor a kormánypárti média „Kilóra megvett, piti sci-fi író az antiszemita Jobbik értelmiségi arca” címmel közölt róla írást.

 

FOTÓ: DroneShield

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Több ellenzéki pártnak sem tetszett, hogy a Fidesz feltételeket szabna a közös uniós hitelfelvétel támogatásához. De miért nem szavazott akkor erről a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sem? Megkérdeztük.

Viktar Babarika és Valerij Capkala mind a belarusz establishmentből kiugorva indult Lukasenka ellen elnökjelöltként, de a hatóságok ott gáncsolják őket, ahol tudják.

Nincsenek szentek, csak kőkemény érdekek a bolgár nagypolitikában. Elmagyarázzuk, mi folyik Bulgáriában.

A Magyarországon is népszerű tévéműsor sztárja, Grant Imahara 49 éves volt.

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy aztán az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg.

Bírja a Fideszt, utálja az ellenzéket, leginkább vidéken él a kormánypárt átlagszavazója. Egy friss kutatásból kiderül az is, hogy a Fidesz-tábor egyötöde magát inkább liberálisnak vallja.

Ha munkaeszközökről van szó, mindenkinek mások a preferenciái. Egy valami azonban mindenkiben közös: a tökéletes választásra való törekvés.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás