+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. július 22. hétfő, 17:15
Jövőbeli fenyegetéseket tár fel egy sci-fi írókból álló csapat a francia hadsereg megbízásából, miközben a magáncégek is egyre inkább hajlamosak sci-fi írókat felfogadni, hogy segítsenek nekik megálmodni a jövőt. De mégis hogyan tudnak ők segíteni?

Mindenféle futurisztikus dolgok feltűntek idén a párizsi, Bastille-napi katonai parádén: volt drónsemlegesítő puska, olyan, amilyet a nyitóképen Emmanuel Macron francia elnök is fog, meg volt légdeszkás katona is, az pedig így nézett ki:

 

 

Nem csak sci-fi filmekbe illő kütyükkel készül azonban a francia hadsereg a jövőre: a hadsereg tavaly alapított, évente egyelőre 1,2 milliárd euróból (nagyhából 379 milliárd forintból) működő Védelmi Innovációs Ügynöksége bejelentette, hogy

 

sci-fi írókból álló csapatot alkalmaznak, akik jövőbeli fenyegetésekre készítik majd fel a hadsereget.

 

Az egyébként meg nem nevezett négy-öt írótól azt várják, hogy olyan jövőbeli támadási lehetőségekre hívják fel a figyelmet, amire a tradicionális katonai stratégák nem feltétlenül gondolnának, például a mesterséges intelligenciák más államok, vagy terrorcsoportok általi használatának különféle módjaira.

 

Egyre több cég alkalmaz sci-fi írókat

 

A hír talán meglephet egy-két embert, hiszen a sci-fi a köznyelvben gyakran a közel lehetetlen dolgok szinonímája, pedig valójában a tudományos fantasztikum inkább a lehetséges dolgok irodalma; nem véletlen, hogy jó pár sci-fi ötlet inspirált már valódi fejlesztéseket. Ilyen például a fent látható légdeszka is, ami a jetpack egy egész korrektül működő verziójának tűnik, de ilyen dolog például a Holdra szállás is:

 

az első rakétatudósok (köztük az erdélyi szász Hermann Oberth) munkáját Jules Verne és H. G. Wells munkái inspirálták.

 

A műholdakat például Arthur C. Clarke-nak köszönhetjük, aki 1945-ben állt elő az ötlettel, vagy említhetjük azt is, hogy egy sereg sci-fi író volt Ronald Reagan tanácsadója (pl. Jerry Pournelle, Larry Niven, Gregory Benford) a csillagháborús terv kapcsán.

 

Annyira nincs semmi fura abban, hogy a francia hadsereg fiktív jövőket elképzelő írók felé fordul inspirációért, hogy valójában még le is vannak maradva a magáncégekhez képest,

 

ugyanis a versenyszektorban évek óta egyre több sci-fi írót alkalmaznak, akiket vagy általában, vagy egy konkrét, specifikus projekt kapcsán kérnek meg arra, hogy próbálják megfejteni, elképzelni a jövőt – ez a megközelítés némileg eltér attól, mintha egy adatokkal dolgozó futuristát alkalmaznának. Arról egyébként pont a sci-fi író Brandon Hackett, avagy Markovics Botond értekezett egyszer, hogy pontosan hogyan is jósol a sci-fi: szerinte sehogy, hanem, ahogy azt fent is említettük, éppen a sci-fi inspirálja a fejlesztéseket.

 

Magyarországon úgy tűnik, hogy még nem terjedt el annyira ez a trend, mi több, amikor a Jobbik a sci-fi íróként is tevékenykedő Fonyódi Tibort is behúzta a párt „szellemi holdudvarába”, akkor a kormánypárti média „Kilóra megvett, piti sci-fi író az antiszemita Jobbik értelmiségi arca” címmel közölt róla írást.

 

FOTÓ: DroneShield

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás