+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 20. szombat, 09:07
A költségvetésük miatt folyamatosan leckéztetett olaszokat sikerült „megelőzni” a teljes adósságállományt tekintve.

Megelőzte Olaszországot Franciaország egy nem túl előkelő mutatóban: péntek óta már nem Romáé, hanem Párizsé az eurozóna legnagyobb adósságállománya, már ha azt nem a GDP arányában nézzük, hanem a teljes összeget vesszük figyelembe, írja a Bloomberg.

 

Márciusban még épp az olaszok mögött maradtak a franciák az adósságversenyben, ekkor 2,32 billió eurónyi külső adósságuk volt, míg az olaszoknak ennél 1,4 milliárd euróval több. Most azonban sikerült az „előzés”, persze ez nem sokat jelent önmagában:

 

Franciaország GDP-arányos államadóssága az olaszokkal ellentétben éppen 100 százalék alatt marad, míg Olaszország esetében ez az arányszám már 134 százalék körül alakul.

 

Ráadásul a francia gazdaság mérete is nagyobb, és az EU előrejelzése szerint a stagnáló olasz gazdasággal szemben a francia, ha mérsékelten is, de növekedni fog.

 

Ennek ellenére Párizs már csak reprezentatív okokból is a háta közepére kívánhatta a nagy előzést: elsősorban azért, mert az eset aláássa Franciaország morális alapját arra, hogy Olaszországot költségvetési tervei miatt leckéztesse.

 

Ugyanis benne van a pakliban, hogy Olaszországot akár kemény szankciók is sújthatják, ha nem tesz lépéseket költekezésének korrigálása felé a következő években, az Európai Bizottság ugyanis nem találta elég meggyőzőnek az olasz kormány érvelését, komolyabb lépéseket szeretne az adósság leszorítása érdekében. Ezen elképzelést támogatta többek között Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter is, aki júniusban azt nyilatkozta, Olaszországnak csak napjai vannak, hogy engedményeket tegyen költségvetésében, és elkerülje az EU-s eljárást.

 

Eközben az olasz kormánykoalíció balpopulista pártja, az Öt Csillag Mozgalom a rossz pénzügyi helyzet, a stagnáló gazdaság és a magas államadósság ellenére

 

tavasszal kezdett kísérletezni egy alapjövedelem-formulával (amely az „állampogári jövedelem” nevet kapta). 

 

A jelentkezőknek bizonyítaniuk kell, hogy a szegénységi küszöb alatt élnek, ezzel az egyedülállók további 780 eurót, a kétgyermekes családok 1300 eurót is kaphatnak. Mindezen intézkedés a bevezetés évében 7,1 milliárd eurójába kerül a kormánynak. Ebből többek között élelmiszereket, gyógyszereket vehetnek, valamint a számláikat is befizethetik. Cserébe a résztvevőknek munkakeresési- és tréningprogramokon kell részt venniük. Még nem tudni, mennyire fog megtérülni az intézkedés, Giuseppe Conte miniszterelnök szerint az fel fogja pörgetni a belső keresletet.

 

BORÍTÓKÉP: Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

Noha többségük már március óta gyűjtötte a lájkokat és osztotta a hülyeséget, az amerikai konszern csak most lépett fel ellenük.

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás