+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2019. július 20. szombat, 17:05
Olyan helyeket szedtünk össze, amelyek egy hétvége alatt simán bejárhatók, és nem fog fölcsendülni a fülünkben, hogy „ott ahol, zúg az a négy folyó”. Hegyek, bulis városok és fantasztikus tavak vannak a listán: helyek, ahová nem feltétlenül indulnak el a zalaegerszegi nyugdíjasklub buszai.

Nem tudom, van-e arról felmérés, hogy a magyarországiak hány százaléka járt már Erdélyben, gyanítom, elég magas lehet a szám, ezért elég nehéz olyan cikket írni, amiben az ember megpróbál új helyeket javasolni. Mégis megkísérlem. 

 

Olyan helyeket javaslok, amelyek nem alkalmasak arra, hogy Trianon miatt bőgjünk, szóval

 

nem azokat a többnyire magyarság által lakott helyeket raktam be, ahol Kárpátia-dalokra isznak az emberek a kiskocsmában, hanem ahová nem indulnak a zalaegerszegi nyugdíjasklub buszai.

 

1. Kolibica-tó

 

Biztosan állíthatom, hogy Kelet-Európa egyik legszebb tava ez, amely kilencszáz méter magasságban fekszik a Kelemen-havasokban. A Kolibica-tó természetes úton jött létre, a Beszterce folyó duzzadt fel, de aztán mesterséges gátat is építettek oda. Télen nem igazán van mit kezdeni egy hegyi tónál, de nyáron lehet rajta kajakozni, lehet úszni benne. És mi lehet jobb, mint a hegyek között úszni?

 

Ez Románia északi részében, Beszterce megyében található, és akkora az egész, hogy amolyan hegyi tengernek is szokták nevezni. A hatóságok tavaly leengedték a tavat, de mostanra más ismét tele van, úgyhogy lehet használni, itt egy videó róla:

 

 

2. Tárnica-tó

 

Ehhez a helyhez még Kolozsvárig sem kell elmenni, és ha már itt vagyunk, akár össze is köthetjük egy kalotaszegi körúttal, persze ezt csak akkor, ha kíváncsiak vagunk a Kárpát-medence egyik legautentikusabb népművészeti régiójára. Mondjuk

 

Kalotaszentkirály például annyi EU-s támogatást hívott le az elmúlt években turizmusra, hogy simán képesek néhány napra programot nyújtani az arra tévedőknek a helyiek.

 

Na, de vissza a tóhoz: Románia így utólag sokat köszönhet annak, hogy a diktatúra idejében duzzasztógátakkal tömték meg az országot a szükséges áram biztosításához, persze nem olyan esetekre értem, amikor akaratuk ellenére űztek el magyar lakókat egy faluból, és ráengedték a templomukra a vizet. A Tárnica-tó azonban nem ártott senkinek ilyen szempontból, sőt, Kolozs megye egyik legpöpecebb turisztikai célpontját hozta létre. Különben van egy másik is a közelben: Aki fennebb menne a hegyek között, annak ott a jóval nagyobb Bélesi-tó, hamarosan meg még lesz egy dzsesszfesztivál is a partján.

 

 

3. Tengerszemek

 

Magyarországon az a baj, hogy hegyet például nem nagyon lehet mászni, és valljuk be, a túrák sem az igaziak, Romániában meg az a jó, hogy a hegyek nem akkorák, hogy ne lehetne általában normális erőnléttel megmászni őket.

 

Persze lehet kellemetlen helyzetbe kerülni viharban, vagy télen, meg vannak medvék és viperák is, de ez benne van a pakliban.

 

A Déli-Kárpátokban rengeteg tengerszem van, főleg a Retyezátban. Ezek tulajdonképpen megolvadt gleccserek, és nincs jobb, mint a kékes-zöldes víz látványa, amikor az ember felmászott föléjük a csúcsra. És persze nem csak a Retyezátot lehet választani, hanem a Paráng-hegységet, vagy éppen a leghíresebb talán a Bâlea-tó, ami a Fogarasi-havasokban van, és ha az ember nekivág Európa egyik legvagányabb útjának, a Transzfogarasnak, akkor már csak egy köpésre van.

 

Nem mellékes, hogy ezek a hegyek mind dél-erdélyiek, gazdag történelmi örökséggel, és mára már kevés magyarsággal bíró megyékből érhetőek el. Meg aztán Brassó vagy Nagyszeben önmagában is nyújt elég szórakozást az arra járóknak, de meg lehet nézni Dévát vagy Fogarast is.

 

ÖSSZEFÜGGŐ TAVAK A PARÁNG-HEGYSÉGBEN, FOTÓ: WIKIMÉDIA

 

4. Máramaros

 

Máramaros nekem leginkább a Bodor Ádám-novellák helyszíne, de kétségtelen, hogy annyira echte autentikus multikulturális vidék, ami kevés van Európában: laknak itt magyarok, románok, ukránok, cigányok, ruszinok, németek, és hát volt egy nagyon jelentős zsidó közösség is, ami mára már semmivé lett.

 

Nem csak a táj nagyon izgalmas itt, hanem mondjuk a román építészet is: egy rakás nagyon látványos fából készült templom van. Aki pedig el akar vonulni, az felmehet a Radnai-havasokba, Borsa városából egy nap alatt is meg lehet mászni a legmagasabb csúcsokat, a Nagy-Pietroszt vagy a Nagy-Bukulyt, elmehettünk a Mosolygó- vagy a Nagy-Bukuly-tóhoz. Aki meg magyarkodna, annak ott van Koltó a kastéllyal, amiben még megvan az az ágy, ahol Petőfi hempergett Szendrey Júliával, és megírta, hogy még nyílnak a völgyben a kerti virágok. Vagy az ember belmehet Nagybányára, ami remélhetőleg a festői miatt, és nem egy bizonyos vitéz nagybányai miatt hoz be pozitív konnotációkat, illetve

 

meg lehet nézni a régió központja, Máramarossziget börtönmúzeumát, aminél kevés hátborzongatóbb hely létezik.

 

A RADNAI-HAVASOK, FOTÓ: MIHAI LUCÎȚI/FLICKR

 

5. Segesvár

 

Segesvárra azért érdemes elmenni, mert Kelet-Európa egyik legjobban megmaradt középkori belvárosa van itt. Nem én mondom, hanem az UNESCO, ami felrakta a világörökségi listájára még 1999-ben. Persze a teljes város bőven megnézhető egy délelőtt alatt, úgy érdemes menni, hogy az ember akkor már bemegy a közeli szász települesekre is, egy-két erődtempolomot vagy egy jobb állapotban levő falut megnézni, például a berethalmit.

 

SEGESVÁRI UTCAKÉP, FOTÓ: WIKIMEDIA

 

6. Na és persze aki csak olcsón bulizni szeretne, annak Temesvár vagy Kolozsvár

 

A két város tökéletes kiruccanás hétvégékre, ráadásul ezekben nem nagyon – vagy csak nehezen – lehet unatkozni, vannak remek (Kolozsváron magyar, Temesváron magyar és német is) színházaik, remek éttermeik, ráadásul olcsók, van látnivaló bőven, és esténként van hol bulizni, legyen szó technóról vagy metálról. A két város nem csak megyék, hanem régiók központja is, és miközben Románia nagy része elnéptelenedik, ezekben évről évre brutálisan nő a lakosságszám, és

 

mivel többnyire fiatal, jól kereső emberek költöznek oda, azért néha furcsa elegyei a dzsentrifikációnak és az olcsóságnak az erdélyi nagyvárosok.

 

MONTÁZS: Kulcsár Árpád / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az biztos, hogy 2020-ban soha nem látott számú embernek kerül be a mindennapi életébe az online piálás a haverokkal. De igazából van ennek bármi értelme? Leteszteltük!

Ugyanazzal a kanállal áldoztattak végig híveket, miközben a koronavírus a nyállal terjed leginkább. Megkérdeztük, hogy csinálják ezt a magyarországi ortodoxok.

A brit egészségügyi rendszernek legalább húszezer ilyen készülékre lenne szüksége, a kényszerűségből nem versenyző csapatok segíthetnek be.

Vlagyimir Putyin szóvivője maga erősítette meg, hogy az elnöki hivatalból is pozitív lett egy ember tesztje. A sajtó tud.

Az érkező magyar kamionosokra 14 nap karantén vár mostantól, akkor is, ha nem mutatják koronavírus gyanúját.

A britek heteken belül házilag is tesztelhetik, megfertőződtek-e a koronavírussal. Elérhető lesz-e ilyen teszt Magyarországon is? Egyáltalán van értelme?

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Március 28-án fél 9-től kapcsolj le mindent otthon: környezetvédelemnek és digitális detoxnak is jó.

Bulizz virtuálisan fél Béccsel március 28-án éjszaka, ingyen!

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás