+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 20. szombat, 10:02
Egyes kutatások szerint 2060-ra megfeleződhet a német katolikus és protestáns egyházak tagsága.

A Német Katolikus Egyház csak a tavalyi évben 216 078, míg a különböző protestáns egyházak 220 000 tagot vesztettek el – írja a Deutsche Welle a Német Püspöki Konferencia és a Német Evangélikus Egyház pénteken publikált adatai alapján.

 

Ha hiszel benne, támogatod

 

Jelenleg a katolikusoknak Németországban körülbelül 23 millió tagjuk van, míg a protestánsok 21,14 millió taggal rendelkeznek.

 

Ezen két csoport az ország több mint 83 milliós lakosságának 53,2 százalékáért felelős.

 

Bár ez önmagában nem rossz arány, Hans Langendörfer, a püspöki konferencia titkára a pénteki adatokat „aggasztónak” látja. Az evangélikusok szerint minden egyes kilépő fájdalom, de Heinrich Bedford-Strohm, a Német Evangélikus Egyház elnöke azért egy kicsit örül, hogy legalább a múlthoz képest ma már mindenki szabadon választhatja meg, hogy szeretne-e valamelyik egyházhoz tartozni.

 

Az egyházakra vonatkozó német szabályozás egyébként jelentősen eltér például a magyartól: itthon az egyes felekezetek állami támogatásban részesülnek, és minden adófizető finanszírozza őket még akkor is, ha nem tagjai az adott felekezetnek. Ezzel szemben Németországban a helyi kormányhivatalokban be kell jelentkezni egy adott egyház tagjaként, és amennyiben ezt valaki megteszi,

 

adózható jövedelmének kilenc százalékát az adott egyházak – például a katolikusok, vagy az egyes protestáns egyházak – kapják meg.

 

Ez eurómilliárdokat jelent az egyes német egyházaknak, viszont mivel az egyházi tagság – így az adókulcs fizetése is – visszavonható, hosszú évek óta folyamatosan csökken a felekezetek tagjainak száma.

 

Megfeleződhet a hívek száma

 

A Freiburgi Egyetem egy májusban publikált tanulmánya szerint például

 

2060-ig megfeleződhet a két nagy német egyház, az evangélikusok és a katolikusok tagsága.

 

Ennek oka egyrészt az öregedő társadalom, másrészt a kevesebb keresztelés, valamint az egyházakból kilépő felnőttek magas száma, áll a tanulmányban. A két nagy egyház együttes tagszáma a mostani 45 millióról 2035-re 34,8, 2060-ra pedig 22,7 millióra csökkenhet.

 

Még mindig magas a német keresztények aránya

 

A Pew Research Center tavaly májusban megjelentetett közvélemény-kutatása szerint egyébként a németek 71 százaléka vallja magát kereszténynek. Ez egészen magas arány a 41 százalékban keresztény hollandoknál, az 51, illetve 52 százalékos norvégoknál és svédeknél, valamint magasabb a belgák (55 százalék) és a franciák (64 százalék) arányánál is. Ausztriában, Írországban és Olaszországban viszont például a népesség 80-80 százaléka vallja magát kereszténynek.

 

Egyébként a német muszlimokra vonatkozóan tavaly tervezték a mecsetadó bevezetését a keresztényekre vonatkozó egyházi adó mintájára.

 

A cél ezzel az volt, hogy a német iszlám vallást függetlenné tegye a külföldi államoktól, például a török kormány erőszeretettel épít mecseteket külföldi államokban, ezzel pedig saját befolyását növeli a külföldi muszlimok körében. Németországban egyébként jelenleg becslések szerint 4,4-4,7 millió muszlim vallású ember él.

 

BORÍTÓKÉP: A Szent Szébaldusz templom Nürnberg belvárosában / Illés Gergő

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Schiffer Andrással és Böcskei Balázzsal azt jártuk körbe, mit jelent a magyar Eb-szereplés a focinkra nézve, és hogyan bántak a magyar szurkolókkal Münchenben. Podcast!

Miután Németországot meghódította már az ausztropop, ideje betörnie Magyarországra is.

Az Európai Tanács csütörtöki ülésén a holland miniszterelnök felvetette, hogy Magyarországnak távoznia kellene az EU-ból, ami cselekvésre ösztönözte a DK miniszterelnök-jelöltjét.

Hadházy az Azonnali Karácsony-interjújára reagált: szerinte a korrupcióval szemben nem
lehet pragmatikusnak lenni.

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 évet is kaphat.

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A Parlament és Lánchíd kötötti ideigelenes pihenőparkban átalakíthatsz egy parkolót. Pályázz augusztus 10-ig!

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás