+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2019. július 19. péntek, 11:02
Konspiratívnak és hierarchikusnak is kell lennie ezentúl egy bűnözői csoportnak ahhoz, hogy bűnszervezetként szigorúbb elbírálás alá essen. De ez nem baj, sőt: eddig volt a dolog túlságosan lebutítva.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Csütörtöki hír, hogy az Országgyűlés megváltoztatta a bűnszervezet definícióját, beiktatva újabb követelményeket, a hierarchikus és a konspiratív működést. Sokan ezt úgy kommentálták, hogy ezzel különböző kormányközeli bűnözőket – és szervezeteiket – akarják „bevédeni”. Ezzel a kérdéssel a politikai diskurzusban kell foglalkozni, de ez a Btk-módosítás valójában szakmailag érdekes, és nem lehet rá kapásból azt mondani, hogy rossz lenne.

 

Ebben a cikkben igyekszem feltárni az okait.

 

Anélkül, hogy elmerülnénk a magyar jogtörténetben, muszáj a mostani szabályozás előzményeivel foglalkozni. Nézzük meg, hogy az elmúlt húsz évben mit mondott a Btk. a bűnszervezetről!

 

2002. március 31-ig: bűncselekmények rendszeres elkövetése révén haszonszerzés végett létrejött olyan bűnszövetség, amely feladatmegosztáson, alá-fölérendeltségi rendszeren és személyi kapcsolatokon nyugvó szerepvállaláson alapul.

 

2002. április 1-től: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése (ez a definíció aztán átkerült az új Btk-ba is, amely 2013-ban lépett hatályba).

 

2019. július 24-től: legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

 

Látható, hogy nagyon eltérőek a definíciók.

 

De az is látszik, hogy a jogalkotó most részben visszatért a 2002-ig alkalmazott (és szerintem ezek között a legjobb) definícióhoz. De hogy megértsük jobban ezeket a definíciókat, tekintsük át – ismeretterjesztő jelleggel – a társas elkövetés formáit a büntetőjogban!

 

Elkövetések

 

A legegyszerűbb a társas elkövetés, amikor két tettes (a társtettesek) egymás tevékenységéről tudva valósítja meg a bűncselekményt. De lehet olyan is, amikor egy tettesnek van egy vagy több bűnsegédje. A bűnsegéd maga nem követi el a bűncselekményt, de valamilyen módon segíti azt. Tipikus példája a tolvajnak „falazó” bűnsegéd. Amikor többen vannak kettőnél valamilyen bűncselekmény elkövetésénél, akkor már lehet a csoportos elkövetés valamelyik formájáról beszélni.

 

Simán csoportos az elkövetés, ha valamilyen – rendszerint erőszakos – bűncselekményt három vagy több ember követ el. Tipikus példája a csoportos garázdaság. Nyer a csapat, jól berúgunk, majd az utcán kukákat borogatunk (nem kamillateával) és ijesztgetjük az embereket, betörünk pár ablakot, amíg ki nem ér a készenlét és nem visz be a fogdára. A csoportos elkövetés sokkal veszélyesebb, és ezért sokkal súlyosabban büntetett az egyedüli vagy páros elkövetésnél.

 

Ennek oka az, hogy a csoport könnyen felbátorodik, és lesz egy sima randalírozásból gyújtogatás, tömegverekedés, szexuális erőszak, vagy más hasonló bűncselekmény. A csoportos elkövetőkkel szemben a rendőrségnek is keményebben kell intézkedni, és a Btk. is keményebben bünteti.

 

A bűnszövetség is olyan elkövetési alakzat, amikor két vagy több személy követi el a cselekményt, de ellentétben a társtettesi és a csoportos elkövetéssel, ez nem spontán elkövetés. Vagyis tényállási elem a szervezett elkövetés (vagy erre irányuló megállapodás) és legalább egy ilyen cselekmény megkísérlése.

 

Amikor Woody Allen és társai alagutat akarnak ásni a bank alá, miközben a feleségek falból pékséget üzemeltetnek, az pont ez lenne.

 

Bűnszövetség például az, ha rendszeresen úgy jár betörni egy banda, hogy megvan, ki nyitja az ajtót, ki szedi össze az értékeket, ki az aki figyeléssel biztosít és ki várakozik egy autóval valami biztos helyen. De az is ilyen, ha a csinos nő elcsábítja a sértettet, elcsalja valahova, ott valaki leüti, egy másik elszedi az értékeit, a harmadik meg figyeli a környéket. De, hogy kicsit bonyolultabbat is mondjak, ilyen az, ha valaki odamegy mindenféle kényszervállalkozóhoz, hogy tud számlát hozni, megegyezik vele, és valahol valaki üzemelteti a fiktív cégeket (szerez román hajléktalant ügyvezetőnek), egy harmadik meg gyártja a számlákat.

 

A legsúlyosabb formája a társas elkövetésnek a bűnszervezet. A Btk. már azt is külön bünteti, hogy belép valaki egy bűnszervezetbe. A büntetések kiszabásánál pedig drákói szigort alkalmaz. Megemelkedik a büntetési tétel, nincs helye felfüggesztett büntetésnek, feltételes szabadlábra kerülésnek. Látszik a törvény szigorából, hogy a bűnszervezet nagyon komoly dolog.

 

Na de mi az a bűnszervezet?

 

Ennek a kérdésnek a megválaszolásában a jogalkotó és a jogalkalmazó is komoly problémákkal küzd, már a rendszerváltás óta. Ha megnézzük, a legkorábbi, idézett definíció a bűnszövetségből vezette le a bűnszervezet fogalmát. Idézzük fel a bűnszövetség akkori definícióját: „bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik”.

 

A törvény ezen felül határozta meg a kritériumokat: rendszeres, haszonszerzésre irányuló (ez a kettő így együtt az üzletszerűség definíciója), feladatmegosztás, alá-fölé rendeltség, személyi kapcsolatok. Ezek

 

a kritériumok nagyjából megfelelnek a köznyelvben maffiának nevezett szervezeteknek. Van főnök, vannak feladatok és személyi kapcsolatok.

 

A bűnszervezetben bizonyos tevékenységek egyáltalán nem is bűncselekmények: a maffiának van könyvelője, ügyvédje, de még marketingese is, ha éppen kaszinót vagy szállodát üzemeltet. De van például olyan karosszériaműhelye is, ahol nem kérdeznek semmit, ha a tévében élőben közvetített sikertelen autós üldözés másnapján valaki beállít egy kicsit törött fekete Audival.

 

A 2002 utáni definíció behozta ezek helyett az összehangoltságot, a hosszabb időt, és azt, hogy öt évnél súlyosabban büntetendő cselekményekkel kell foglalkoznia a szervezetnek. Ez az én véleményem szerint sokkal gyengébb és rosszabbul használható definíció az előzőnél.

 

Miért kellett „lebutítani” a definíciót?

 

Az egyik ok az volt, hogy miközben a közvélemény (a szakmai közvélemény is) pontosan tudta, hogy az országban bűnszervezetek működtek, a bíróság előtt a korábbi sokrétű követelményrendszer minden elemét ritkán sikerült bizonyítani.

 

Ez azonban nem (csak) a törvény hibája. A bűnszervezet elleni nyomozás a legnehezebb rendőri feladatok közé tartozik, nem véletlenül foglalkozik ezzel minden országban külön szervezet. A bűnöző – a legprimitívebb is – mindig két dolgot csinál: 1. elköveti a bűnt 2. igyekszik megúszni a büntetést. A bűnszervezet lényege az, hogy a büntetés elkerülésére irányuló tevékenysége olyan szervezett és olyan profi, hogy hétköznapi rendőri eszközökkel (közel) lehetetlenné teszi a banda felgöngyölítését.

 

A bűnszervezeti feladatmegosztás például eléri azt, hogy ha egy-egy stricit, drogdílert, verőembert el is kapnak és sikerül meg is beszéltetni, akkor se tudja feldobni, csak a közvetlen tettestársakat. Egy bűnszervezet teljes felderítése sokszor évekig tartó szívós munkát jelent egy komplett nyomozói csoportnak. Ez értelemszerűen nem tud nagyon sikeres lenni, ahol a rendőrt alulfizetik és az eszközei még az utcai bűnözők ellen sem mindig elegendők. Az okok között ott volt tehát az, hogy kicsit meg kellett könnyíteni az ügyészség dolgát.

 

De, ha már a mostani változásnál politikát emlegetnek, akkor említsük meg, hogy a bűnszervezettel kapcsolatos nyomozással két hiba tud történni: az egyik, hogy túl rossz, a másik hogy túl jó. Vagyis egy tényleg alaposan felderített bűnszervezetnél kibukik, hogy a rendőrségnél, a városházán, az adóhivatalnál, a minisztériumban vagy akár még feljebb is voltak kapcsolataik. Nem véletlen az, hogy a rendszerváltás óta többször is kompletten szétverték a szervezett bűnözés felderítésével foglalkozó szervezetet, melynek magasan képzett rendőreit aztán általában felszívta a privát szektor, különböző biztonsági feladatokra, a bankoktól a biztosítókon és fuvarcégeken át a gyárakig és áruházláncokig.

 

A „lebutításnak” voltak a büntetőjogra nézve is negatív hatása, nevezetesen az, hogy a bűnszervezet fogalma inflálódott.

 

A „lebutított” definíció összemosta a hétköznapi bűnbanda (a bűnszövetség) és a komoly maffia (a bűnszervezet) határait a bírói gondolkozásban és az ítélkezési gyakorlatban. Az eredmény az lett, hogy bűnszövetségben csak akkor emeltek vádat, ha már a nevetségesség határáig bizonyíthatatlan lett volna a bűnszervezet. A laza definíció miatt szokássá vált, hogy „rádobták” a bűnszervezet a sima számlagyárra, a füvet áruló drogdíler bandára, a zöldhatáron afgánokat sétáltatókra, holott ezek általában a tipikus bűnszövetségek.

 

Más kérdés, hogy gyakran lehet ezek között valódi bűnszervezetet találni, azonban ezek alaposabb felderítése sokszor elmaradt, hiszen a bűnszervezet vádja már megállt akkor is, ha csak az aktuálisan begyűjthető embereket állították bíróság elé. A bírói gyakorlat meg köszönte szépen, elkezdte tágítani a definíciót, eljutva olyan extremitásokig, hogy egy biciklis futár, aki hozta-vitte a füvet Budapesten, már bűnszervezet tagja volt, holott az sem volt egészen körbebizonyítva, hogy tudta, hogy füvet visz. Illetve az ügyvédség megismerkedett az „egyszeri elkövetés is lehet üzletszerű” bírói állásponttal. (Egyéb gyakorlati példát azért nem írok, mert abban most épp felülvizsgálati kérelmet írok.) 

 

Így érkeztünk el a mostani módosításhoz, amely a „hierarchikus és konspiratív” elkövetési formát követeli meg. Valójában ez a módosítás szellemében visszatér a 2002 áprilisa előtti szöveghez, bár fenntartom, hogy az a szöveg sokkal pontosabb és használhatóbb volt. A magyar büntetőbírói gondolkodást ismerve nem vagyok optimista, mert ez a szöveg alkalmas arra, hogy a bíróság kitágítsa.

 

Ki mondja meg, hogy egész pontosan mit jelent a „konspiratív”?

 

Ez egy kriminológiai szakkifejezés, aminek az értelmezéséről oldalakat szoktak írni, azonban a Btk. akkor jó, ha egyszerű magyar szavak vannak benne. Különben

 

nagyon gyorsan oda fogunk jutni, hogy valami okoskatörp tanács jogerősen ki fogja mondani, hogy a jelszóval védett informatikai üzenettovábbító rendszer (gyk: Facebook Messenger) használata már szerintük konspiráció.

 

Azt, a javaslat hátterét nem ismerve nem tudom megmondani, hogy milyen politikai motívumai vannak a módosításnak, spekulálni pedig nem akarok. De ebből az összefoglalóból talán látszik, hogy jogdogmatikai, rendszertani szempontból a helyes irányba tett egy lépést a jogalkotó.

 

Ésik Sándor írása eredetileg a saját ügyvédi oldalán jelent meg.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.

A magyar származású üzletember davosi beszédében azt állította, a Facebook azon dolgozik, hogy idén újraválasszák Donald Trumpot.

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

A hétvégi olasz tartományi választások majd megmutatják: újjáépülés, vagy végleges leépülés következik-e.

Az európai labdarúgó bajnokságok első osztályainak bevételi listáján Magyarország befért a legjobb húszba, a bevételi források eloszlásában Kazahsztánhoz hasonlítunk.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás