Ukrajna részeként tüntette fel a Krímet a londoni orosz nagykövetség

Persze csak véletlenül, de így is csúnya a baki: az oroszok olyan térképet posztoltak, melyen a Krím még Ukrajna része, az ukrán külügy gyorsan le is csapott a hibára.

Kicsit balul sült el az a mém, melyet csütörtök délután a londoni orosz nagykövetség töltött fel hivatalos Twitter-oldalára: a küldöttség munkatársai egy térképet posztoltak, melyen a NATO katonai bázisai láthatóak a következő felirat mellett:

Bármennyire is euroatlanti elköteleződésű is legyen valaki, azért a mém maga egész vicces (még ha kissé régi is), csak éppen a poén értékéből elég komolyan elvesz az a tény, hogy az elmúlt évtized talán legjelentősebb (és legvitatottabb) orosz külpolitikai sikerét a követség dolgozói lefelejtették róla, a Krím-félsziget Ukrajna területeként szerepel rajta, ezt a Novoje Vremja ukrán lap szúrta ki.

A képecske valószínűleg még 2014 előtt születhetett és kezdhetett el terjedni a világhálón, és mikor a követségi munkatársak csütörtökön újjáélesztették azt, vagy nem vették észre, kié is a Krím, vagy lusták voltak átjavítani. Több sem kellett az ukrán külügyminisztériumnak, Twitteren tovább is osztották a képet a következő aláírással: 

Az oroszok egyébként Szergej Lavrov kommentje mellett osztották meg az eredeti mémet: az orosz külügyminiszter ugyanis csütörtökön arról beszélt, hogy Washington nyomására a NATO-tagországok agresszív oroszellenes politikákat hajtanak végre, csak tavaly az USA 700 milliárd, a NATO pedig 1 billió dollárt költött ilyen célokra, míg Oroszország hasonló jellegű katonai kiadásai 50 milliárd dollárt sem tettek ki.

Lavrov egyébként minden bizonnyal a NATO-tagok teljes védelmi kiadásaira utalhatott,

Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete tavaly hivatalos adatai szerint egyébként nem költött 1 billió dollárt, kiadásai „csak” 919 millárd dollárt tettek ki. Tény és való ugyanakkor, hogy ezen összeg óriási Oroszország tavalyi, 61,4 milliárdos védelmi büdzséjéhez képest, mellyel Moszkva ki is szorult a védelemre a világon legtöbbet költő öt állam közül, és csak a hatodikként végzett.

A NATO-bővítést és a katonai szövetség bázisainak Oroszország közelébe való elhelyezését a Kreml régóta fenyegetésként értelmezi, és valóban számos olyan bázis van világszerte, ahonnan orosz területek könnyedén elérhetők. És míg a szovjet időkben rengeteg bázissal rendelkeztek az országhatárokon kívül is, Oroszország külpolitikai mozgástere a Szovjetunió széthullása után beszűkült, bázisokat leginkább a közvetlen érdekszférájában üzemeltet: Örményországban, Belaruszban, Abháziában és Dél-Oszétiában, Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Transznisztriában, Tádzsikisztánban, ezeken kívül pedig Szíriában és Vietnámban vannak orosz bázisok.

BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali