Polt Péter nagyon nem szeretné, hogy az EU-s bíróság döntsön Handó Tündéről

Egy büntetőbíró az Európai Bírósághoz fordult többek közt azért, mert Handó Tünde érvényteleníti a neki nem tetsző bírók által elnyert pályázatokat. A legfőbb ügyészség gyorsan a Kúriához fordult, Polt Péterék szerint ugyanis az Európai Unió Bírósága nem is dönthet erről.

A hét elején az Azonnali írta meg elsőként, hogy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszás kinevezési gyakorlata. Ugyanis az OBH-elnökkel korábban pereskedő Vasvári Csaba büntetőbíró védői indítványra előzetes döntéshozatalt kért a luxembourgi székhelyű EU-s bíróságtól.

Az indítvány egy svéd állampolgár lőszertartási ügyében keletkezett, ahol a vádlott ráadásul már el is távozott Magyarországról. A bíró az előzetes döntéshozatali indítványban a konkrét ügyhöz kapcsolódó külföldi vádlott nyelvhasználati joga mellett a magyar bírósági rendszer általánosabb problémáit is firtatta: vajon összefér-e az uniós jogban is garantált bírói függetlenség elvével az, hogy a magyar OBH-elnök, aki csak az Országgyűlés által elszámoltatható, tartósan a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes megbízással? Biztosított-e az uniós jogban is a legmagasabb szinten garantált tisztességes eljárás követelménye egy ilyen esetben, és rendben van-e az, hogy a bírók kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek?

Mi ez az egész eljárás?

Az előzetes döntéshozatal lényege, hogy ha egy tagállami bíróság előtt egy ügy eldöntéséhez az EU-s jog értelmezése szükséges, akkor az Európai Bíróság ezt értelmezze, illetve döntsön arról, hogy az uniós joggal összeegyeztethető-e egy-egy tagállami jogszabály, vagy gyakorlat. Megsemmisíteni nem semmisítenek meg ilyenkor tagállami jogszabályt, de azt megmondják a tagállami bíróságnak, hogy hogyan kell az uniós jogot értelmezni. Nem mindig kell előzetes döntéshozatalt kérni az Európai Bíróságtól, hiszen valamikor az uniós jog tartalma egyértelmű, vagy pedig hasonló esetben már megadta a kért értelmezést az Európai Bíróság. Nem úgy tűnik, hogy Handó Tünde túlhatalmának ügye akár egyértelmű, akár korábbi, hasonló ügyben eldöntött lenne.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság, bár korábban tartózkodó volt ezen a téren, mostanában viszont több fontos döntésben is közvetlenül hivatkozott az unió elsődleges (vagyis legmagasabb szintű) jogában garantált bírói függetlenségre és a tisztességes eljáráshoz való alapjogra (például Orbánék barátját, a lengyel kormányt is épp ezzel az érveléssel meszelték el a legfőbb bírók nyugdíjba küldése miatt), így érthetőnek tűnne, ha az érintettek kicsit berezeltek volna.

A Legfőbb Ügyészség szerint az Európai Bíróságnak ehhez semmi köze

Pár nap elég is volt, hogy a Legfőbb Ügyészség előálljon egy rendkívüli jogorvoslati indítvánnyal az ügyben. A péntek délután kiküldött közleményük szerint a törvényesség érdekében (ez nem vicc, hanem egy speciális jogorvoslat neve, amit csak a legfőbb ügyész kezdeményezhet) jogorvoslati indítvánnyal fordul a Legfőbb Ügyészség a Kúriához, mert

A Legfőbb Ügyészség felidézi, hogy az uniós jog szerint előzetes döntéshozatali kérelmet csak az uniós jog értelmezése érdekében lehet beadni, vagy akkor, ha a magyar jog a bíró szerint nem felel meg az uniós szabályoknak. Ráadásul az ügy kimenetelére is hatással kell lennie az EU-jogi kérdésnek.

a tolmácsolással összefüggésben pedig nem is merült fel probléma a konkrét büntetőügyben. Ezért kezdeményezi, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy törvénysértő volt az előzetes döntéshozatali indítvány.

A poén az egészben az, hogy a Legfőbb Ügyészség érvelését és az uniós szabályokat alapul véve mindezek alapján esélyes, hogy a Kúriának is előzetes döntéshozatali indítvánnyal kéne élnie az Európai Unió Bírósága felé, hogy kiderüljön: akkor most lehet-e ilyen ügyben előzetes döntéshozatali indítványt tenni vagy nem. Ha meg nem, akkor azt eleve Vasvári indítványának vizsgálatakor is ki tudja szűrni az Európai Bíróság.

Polt Péter amúgy viszonylag kispályás a lengyel kollégájához képest. A lengyel legfőbb ügyész, aki egyben igazságügyi miniszter is, egy folyamatban lévő ügyben azt kéri a PiS-kormány által teljesen megszállt lengyel Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg: en bloc alkotmányellenes az Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatalt kérni a tagállami bírósági rendszerrel összefüggésben.