+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. július 19. péntek, 16:30
Egy büntetőbíró az Európai Bírósághoz fordult többek közt azért, mert Handó Tünde érvényteleníti a neki nem tetsző bírók által elnyert pályázatokat. A legfőbb ügyészség gyorsan a Kúriához fordult, Polt Péterék szerint ugyanis az Európai Unió Bírósága nem is dönthet erről.

A hét elején az Azonnali írta meg elsőként, hogy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszás kinevezési gyakorlata. Ugyanis az OBH-elnökkel korábban pereskedő Vasvári Csaba büntetőbíró védői indítványra előzetes döntéshozatalt kért a luxembourgi székhelyű EU-s bíróságtól.

 

Az indítvány egy svéd állampolgár lőszertartási ügyében keletkezett, ahol a vádlott ráadásul már el is távozott Magyarországról. A bíró az előzetes döntéshozatali indítványban a konkrét ügyhöz kapcsolódó külföldi vádlott nyelvhasználati joga mellett a magyar bírósági rendszer általánosabb problémáit is firtatta: vajon összefér-e az uniós jogban is garantált bírói függetlenség elvével az, hogy a magyar OBH-elnök, aki csak az Országgyűlés által elszámoltatható, tartósan a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes megbízással? Biztosított-e az uniós jogban is a legmagasabb szinten garantált tisztességes eljárás követelménye egy ilyen esetben, és rendben van-e az, hogy a bírók kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek?

 

Mi ez az egész eljárás?

 

Az előzetes döntéshozatal lényege, hogy ha egy tagállami bíróság előtt egy ügy eldöntéséhez az EU-s jog értelmezése szükséges, akkor az Európai Bíróság ezt értelmezze, illetve döntsön arról, hogy az uniós joggal összeegyeztethető-e egy-egy tagállami jogszabály, vagy gyakorlat. Megsemmisíteni nem semmisítenek meg ilyenkor tagállami jogszabályt, de azt megmondják a tagállami bíróságnak, hogy hogyan kell az uniós jogot értelmezni. Nem mindig kell előzetes döntéshozatalt kérni az Európai Bíróságtól, hiszen valamikor az uniós jog tartalma egyértelmű, vagy pedig hasonló esetben már megadta a kért értelmezést az Európai Bíróság. Nem úgy tűnik, hogy Handó Tünde túlhatalmának ügye akár egyértelmű, akár korábbi, hasonló ügyben eldöntött lenne.

 

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság, bár korábban tartózkodó volt ezen a téren, mostanában viszont több fontos döntésben is közvetlenül hivatkozott az unió elsődleges (vagyis legmagasabb szintű) jogában garantált bírói függetlenségre és a tisztességes eljáráshoz való alapjogra (például Orbánék barátját, a lengyel kormányt is épp ezzel az érveléssel meszelték el a legfőbb bírók nyugdíjba küldése miatt), így érthetőnek tűnne, ha az érintettek kicsit berezeltek volna.

 

A Legfőbb Ügyészség szerint az Európai Bíróságnak ehhez semmi köze

 

Pár nap elég is volt, hogy a Legfőbb Ügyészség előálljon egy rendkívüli jogorvoslati indítvánnyal az ügyben. A péntek délután kiküldött közleményük szerint a törvényesség érdekében (ez nem vicc, hanem egy speciális jogorvoslat neve, amit csak a legfőbb ügyész kezdeményezhet) jogorvoslati indítvánnyal fordul a Legfőbb Ügyészség a Kúriához, mert

 

szerintük a beadott előzetes döntéshozatali kérelem nem jogszerű.

 

A Legfőbb Ügyészség felidézi, hogy az uniós jog szerint előzetes döntéshozatali kérelmet csak az uniós jog értelmezése érdekében lehet beadni, vagy akkor, ha a magyar jog a bíró szerint nem felel meg az uniós szabályoknak. Ráadásul az ügy kimenetelére is hatással kell lennie az EU-jogi kérdésnek.

 

A Legfőbb Ügyészség úgy látja, hogy a Vasvári indítványában foglalt második és harmadik kérdés (tehát ami Handó kinevezési gyakorlatát és a bírók fizetését illeti) nem felel meg ezeknek a feltételeknek,

 

a tolmácsolással összefüggésben pedig nem is merült fel probléma a konkrét büntetőügyben. Ezért kezdeményezi, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy törvénysértő volt az előzetes döntéshozatali indítvány.

 

A poén az egészben az, hogy a Legfőbb Ügyészség érvelését és az uniós szabályokat alapul véve mindezek alapján esélyes, hogy a Kúriának is előzetes döntéshozatali indítvánnyal kéne élnie az Európai Unió Bírósága felé, hogy kiderüljön: akkor most lehet-e ilyen ügyben előzetes döntéshozatali indítványt tenni vagy nem. Ha meg nem, akkor azt eleve Vasvári indítványának vizsgálatakor is ki tudja szűrni az Európai Bíróság.

 

Polt Péter amúgy viszonylag kispályás a lengyel kollégájához képest. A lengyel legfőbb ügyész, aki egyben igazságügyi miniszter is, egy folyamatban lévő ügyben azt kéri a PiS-kormány által teljesen megszállt lengyel Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg: en bloc alkotmányellenes az Európai Bíróságnál előzetes döntéshozatalt kérni a tagállami bírósági rendszerrel összefüggésben.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás