Íme, Handó Tünde egyik mellőzött bírójának bosszúja

Az Európai Bíróság dönthet arról, hogy jogszerű-e, hogy Handó Tünde OBH-elnök nem hajlandó vezető pozícióba kinevezni a neki nem tetsző bírókat. Az általa korábban szintén ki nem nevezett Vasvári Csaba függesztette fel az egyik büntetőügyét, hogy kiderüljön: összeférnek-e az uniós joggal a magyar bírósági rendszer visszásságai. Az apropó: egy lőszert tartó svéd török.

Talán még emlékeztek arra az ügyre, hogy Handó Tünde OBH-elnök nagyon nem akarta kinevezni a fővárosi ítélőtáblára Vasvári Csaba büntetőbírót. Handó inkább érvénytelenítette a pályázatot, és újat írt ki, hogy ne kelljen Vasvárit kineveznie. A bíró emiatt perelt, első fokon nyert is, másodfokon végül elbukta a dolgot.

Hogy jön Handó Tündéhez egy lőszert tartó török svéd?

Egy feltehetően török származású svéd állampolgár ellen még évekkel ezelőtt indult lőszerrel való visszaélés (ez nem konkrétan a fegyvereket, hanem a töltényeket jelenti) miatt büntetőeljárás Magyarországon. Az ügy jó ideje beragadt, emberünk ugyanis lelépett (jogi bikkfanyelven szólva: ismeretlen helyen tartózkodik), elfogatóparancsot nem lehet kiadni ellene, mert csak pénzbüntetést kért rá az ügyész. 

Mindenesetre a védője megtalálta a módját annak, hogy az ügy kapcsán Luxembourgba, az Európai Bíróság elé vigye a magyar bírói függetlenség kérdését és az OBH-elnök Handó Tünde és a bírók harcát. Amint azt Cseterics Krisztián, a terhelt helyettes védője az Azonnalinak elmondta, arra tettek indítványt, hogy az eljáró PKKB forduljon az Európai Bírósághoz, ennek pedig a PKKB-n az ügyet tárgyaló Vasvári Csaba eleget is tett.

Az előzetes döntéshozatali indítványban három ponton kéri a helyzet tisztázását a védő indítvány alapján. Elsősorban azért, mert a terhelt anyanyelvhasználati joga a magyarországi eljárásban feltehetően nem volt megfelelően biztosított, és ez nem is ellenőrizhető, az anyanyelvhasználat pedig fontos eleme a tisztességes bírósági eljárásnak. Ez az ügyhoz konkrétan leginkább kötődő panasz, azonban a többi sokkal érdekesebb. 

A végzés azt a kérdést teszi fel az Európai Bíróságnak, hogy az EU alapító szerződéseiben is garantált jogállamiság és a bírói függetlenség elveinek megfelel-e, hogy a magyar OBH-elnök, aki csak az Országgyűlés által elszámoltatható, tartósan a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes megbízással. Biztosított-e az uniós jogban is a legmagasabb szinten garantált tisztességes eljárás követelménye egy ilyen esetben? – teszi fel a kérdést Vasvári az Európai Bíróságnak.

Végezetül azt is felveti a végzés, hogy az a tény, hogy a bírók kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, összhangban van-e a bírói függetlenséggel.

A lengyeleknek volt már egy ilyen ügyük, az alapján kétesélyes a dolog

Az üggyel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a szintén „renitens”, a jogállamisági problémák miatt 7-es cikkes eljárás alatt álló Lengyelországgal kapcsolatban is volt nemrég egy nagyon hasonló ügy az Európai Bíróságon. A különbség az, hogy ott nem az eljáró lengyel bírónak volt büdös a jogállamisághelyzet, hanem az íreknek: ott fogtak ugyanis el egy lengyel drogdílert, és a kérdés az volt, hogy ki lehet-e őt adni a hazájának, részesülhet-e korrekt bírósági eljárásban egy olyan országban, ami ellen pont a bírói függetlenség aláásása miatt van folyamatban a 7-es cikkes szankciós eljárás.

Akkor az Európai Bíróság arra jutott, hogy automatikusan önmagában amiatt, hogy egy 7-es cikkes eljárás folyamatban van, nem lehet megtagadni a kiadatást egy tagállamnak. Ez csak akkor lehetne automatikus, ha az összes többi tagállam képviselői a Tanácsban egyhangúsággal már megszavazták, hogy az adott tagállam megsérti az euróópai értékeket, így a jogállamiságot. Amíg ez nem történik meg, addig is lehet fenntartásokkal kezelni az adott tagállam igazságszolgáltatási rendszerét, és akár meg is lehet tagadni a kiadatást, de ehhez az kell, hogy abban a konkrét ügyben tényleg meglegyen az esélye, hogy az adott drogdíler nem részesül pártatlan és korrekt büntetőeljárásban.

Annak az ügynek tehát az lett a vége, hogy az ír bíróság, bár fenntartotta, hogy szerinte komoly bajok vannak a bíróságok függetlenségével Lengyelországban, de a konkrét esetre nem tudta megállapítani, hogy megtagadnák a kérelmezőtől a fair eljárást, így végülis ki lehetett őt adni.

A mostani ügy azért más, mert itt nem az állampolgárság szerinti, hanem az elkövetés helye szerinti, eljáró tagállam bírósági rendszere a gyanús, és maga a magyar bíró kérte ennek a kivizsgálását az Európai Bíróságtól. Ilyenkor a büntetőeljárást felfüggesztik, és ki kell várni, hogy Luxembourgban mit döntenek az ügyben.

FOTÓ: Európai Bíróság