Több német városban is már a migránsok és a külföldiek adják a többséget, a statisztika azonban rosszul számol

Minél fejlettebb, jómódúbb egy város, annál több külföldi jön. Számos nyugatnémet városban már meghaladta ezért a lakosság felét a migrációs hátterű és külföldi emberek száma. A statisztika azonban eléggé félrevezető. Elmagyarázzuk, miért.

Ma Németországban jelenleg egyetlen nagyváros van, ahol a lakosság többsége már nem német szülőktől származik. Ez Frankfurt:

A migráns nem külföldi, hanem maga is német

A migrációs háttér megnevezése amúgy elég problematikus, mert a németséghez nem a születési helyet vagy az útlevelet, hanem a leszármazást veszi alapul. Hivatalosan egy többkérdéses katalógust kell megválaszolniuk kiválasztott személyeknek, és ebből következtet a statisztika a migrációs háttérre és németországi arányra.

A statisztikusok azonban két okból bírálják ezt: egyrészről

Másrészről a migrációs hátterűség nem választható identitás. Ellentétben mondjuk a magyarországi nemzetiségi statisztikával, amely a személyes önmeghatározásra kérdez rá, a német statisztika maga akarja kitalálni, a megkérdezett személynek mi is a háttere, identitása.

Azaz például egy Frankfurtban született félig olasz ember, aki esetleg nem is tud már jól olaszul, de egyik szülője tényleg olasz állampolgár volt (valamikor), a statisztikában a mai napig „migrációs hátterűként” jelenhet meg.

Ennek révén persze nagyobbnak látszik „a nem németek” aránya, holott

A német statisztika – ellentétben mondjuk a franciával – mégis megkülönbözteti őket azoktól, akiknek mindkét szülője német.

Jens Schneider, aki az osnabrücki egyetemen kutatja a migrációs hátterű és külföldi emberek németországi jelenlétét, a svájci Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozva ezért is bírálta a jelenlegi statisztikai kategóriákat. A kétharmadukban már eleve Németországban született, nagyrészt német anyanyelvű „migrációs hátterűek” együtt kezelése a külföldiekkel nem csupán kirekesztés, de elfedi azt a tényt, hogy a migrációs hátterűek életmódja, életszínvonala egyre inkább közeledik a teljesen németekéhez – ahogy a helyi török szleng mondja: a „bio-németekéhez”.

Emellett vannak a külföldiek, tehát azok, akiknek nincs német állampolgárságuk. Ha például Frankfurtot nézzük, akkor ott összesen a lakosság negyede külföldi – azaz ha kivonjuk a migrációs hátterűeket, akik mind német állampolgárok, az „idegenek” közül, akkor

A nyugatnémet városokat kedvelik

A nyugatnémet területek egyértelműen népszerűbbek: a migrációs hátterűek és külföldiek több, mint kilencvenöt százaléka nyugatnémet tartományban vagy Berlinben él.

Ez persze összefügg azzal is, hogy a vendégmunkások többsége a hatvanas évektől az akkori NSZK-ba mentek, az NDK-ba csak kevés, például afrikai szocialista országból érkezhettek vendégmunkások, akiknek egyrészének aztán vissza is kellett térnie. Mindazonáltal a nyugatnémet területek gazdasági ereje is vonzóbb: a mai bevándorlás is – akár csak a magyarok részéről – nagyrészt nyugatnémet tartományokba irányul.

Számos nyugatnémet városban jelentősen növekszik a migrációs hátterűek és a külföldiek társadalmi rétegének aránya. Frankfurt mellett azonban nincs még egy nagyváros, ahol az ötvenszázalékos határt átlépték volna, de nagyon sok helyütt már megközelítik: Nürnbergben, Stuttgartban, Münchenben és Düsseldorfban a lakosság több, mint negyven százaléka migrációs hátterű vagy külföldi.

Ha nem csak a nagyvárosokat nézzük, akkor már találunk Frankfurthoz hasonlóan többségében migrációs vagy külföldi hátterű társadalmakat. Például Offenbachot, amely csak pár kilométerre fekszik Frankfurttól: a hagyományosan ipari városban hatvan százalék felett van a bevándorló szülőktől származók vagy a külföldiek aránya.

A svábok is migránsok

De ilyen helynek számít Heilbronn vagy a sváb Sindelfingen is.

Hogy mennyire megtévesztő a migrációs hátterű kifejezés, éppen Sindelfingen példája mutatja: a stuttgarti ipari övezetben lévő jómódú városban többek között azért magas a „külföldiek” száma, mert számos, Kelet-Európából elűzött német ott telepedett le, többek között több száz magyarországi sváb család is.

A statisztikákban ők is migrációs hátterűek.