+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 14. vasárnap, 14:10
Minél fejlettebb, jómódúbb egy város, annál több külföldi jön. Számos nyugatnémet városban már meghaladta ezért a lakosság felét a migrációs hátterű és külföldi emberek száma. A statisztika azonban eléggé félrevezető. Elmagyarázzuk, miért.

Ma Németországban jelenleg egyetlen nagyváros van, ahol a lakosság többsége már nem német szülőktől származik. Ez Frankfurt:

 

a Majna-parti városban a lakosság 53 százaléka számít migrációs hátterűnek vagy külföldinek.

 

A migráns nem külföldi, hanem maga is német

 

A migrációs háttér megnevezése amúgy elég problematikus, mert a németséghez nem a születési helyet vagy az útlevelet, hanem a leszármazást veszi alapul. Hivatalosan egy többkérdéses katalógust kell megválaszolniuk kiválasztott személyeknek, és ebből következtet a statisztika a migrációs háttérre és németországi arányra.

 

A statisztikusok azonban két okból bírálják ezt: egyrészről

 

nem világosak teljesen a kategóriák, ami alapján valaki, aki amúgy nem külföldi (tehát német útlevele van), mégis migrációs hátterűként jelenik meg.

 

Másrészről a migrációs hátterűség nem választható identitás. Ellentétben mondjuk a magyarországi nemzetiségi statisztikával, amely a személyes önmeghatározásra kérdez rá, a német statisztika maga akarja kitalálni, a megkérdezett személynek mi is a háttere, identitása.

 

Azaz például egy Frankfurtban született félig olasz ember, aki esetleg nem is tud már jól olaszul, de egyik szülője tényleg olasz állampolgár volt (valamikor), a statisztikában a mai napig „migrációs hátterűként” jelenhet meg.

 

A FRANKFURTIAKNAK CSAK NEGYEDE KÜLFÖLDI, DE A STATISZTIKA MÉGIS NAGYOBB SZÁMOKAT HOZ KI ARRÓL, MENNYI A NEM NÉMETEK ARÁNYA

 

Ennek révén persze nagyobbnak látszik „a nem németek” aránya, holott

 

a migrációs hátterű emberek nagyrésze már Németországban született, és az anyanyelvük is legtöbbször már a német.

 

A német statisztika – ellentétben mondjuk a franciával – mégis megkülönbözteti őket azoktól, akiknek mindkét szülője német.

 

Jens Schneider, aki az osnabrücki egyetemen kutatja a migrációs hátterű és külföldi emberek németországi jelenlétét, a svájci Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozva ezért is bírálta a jelenlegi statisztikai kategóriákat. A kétharmadukban már eleve Németországban született, nagyrészt német anyanyelvű „migrációs hátterűek” együtt kezelése a külföldiekkel nem csupán kirekesztés, de elfedi azt a tényt, hogy a migrációs hátterűek életmódja, életszínvonala egyre inkább közeledik a teljesen németekéhez – ahogy a helyi török szleng mondja: a „bio-németekéhez”.

 

Emellett vannak a külföldiek, tehát azok, akiknek nincs német állampolgárságuk. Ha például Frankfurtot nézzük, akkor ott összesen a lakosság negyede külföldi – azaz ha kivonjuk a migrációs hátterűeket, akik mind német állampolgárok, az „idegenek” közül, akkor

 

a legmultikultibb német városnak számító Frankfurtban is kiderül: a lakosság több, mint háromnegyedét a németek alkotják továbbra is.

 

A nyugatnémet városokat kedvelik

 

A nyugatnémet területek egyértelműen népszerűbbek: a migrációs hátterűek és külföldiek több, mint kilencvenöt százaléka nyugatnémet tartományban vagy Berlinben él.

 

Ez persze összefügg azzal is, hogy a vendégmunkások többsége a hatvanas évektől az akkori NSZK-ba mentek, az NDK-ba csak kevés, például afrikai szocialista országból érkezhettek vendégmunkások, akiknek egyrészének aztán vissza is kellett térnie. Mindazonáltal a nyugatnémet területek gazdasági ereje is vonzóbb: a mai bevándorlás is – akár csak a magyarok részéről – nagyrészt nyugatnémet tartományokba irányul.

 

Számos nyugatnémet városban jelentősen növekszik a migrációs hátterűek és a külföldiek társadalmi rétegének aránya. Frankfurt mellett azonban nincs még egy nagyváros, ahol az ötvenszázalékos határt átlépték volna, de nagyon sok helyütt már megközelítik: Nürnbergben, Stuttgartban, Münchenben és Düsseldorfban a lakosság több, mint negyven százaléka migrációs hátterű vagy külföldi.

 

Ha nem csak a nagyvárosokat nézzük, akkor már találunk Frankfurthoz hasonlóan többségében migrációs vagy külföldi hátterű társadalmakat. Például Offenbachot, amely csak pár kilométerre fekszik Frankfurttól: a hagyományosan ipari városban hatvan százalék felett van a bevándorló szülőktől származók vagy a külföldiek aránya.

 

A svábok is migránsok

 

De ilyen helynek számít Heilbronn vagy a sváb Sindelfingen is.

 

Hogy mennyire megtévesztő a migrációs hátterű kifejezés, éppen Sindelfingen példája mutatja: a stuttgarti ipari övezetben lévő jómódú városban többek között azért magas a „külföldiek” száma, mert számos, Kelet-Európából elűzött német ott telepedett le, többek között több száz magyarországi sváb család is.

 

A statisztikákban ők is migrációs hátterűek.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Fideszes nincs a jelöltek között, a párt néppártbeli tagsága ugyanis még mindig revízió alatt van. De KDNP-s, felvidéki hidas és MKP-s vagy épp erdélyi RMDSZ-es politikus sem jelöltette magát pozíciókra.

Nagy szavak ezek, hiszen a miniszterelnök hónapok óta azzal küzdött, hogy még a saját képviselői egy része is torpedózza a terveit.

A Hosszúlépés mozgalom kezdeményezése célba ért, a II. kerület már bevállalt egy női szobrot. Kerpel-Fronius Gábor azt ígéri, az új köztéri szobrokkal vége a tíz éve tartó vizuális környezetszennyezésnek.

A terhes nőre harmincöt esetet sikerült rábizonyítani, de valószínűleg több követőjéről is nagyon sok pénzt gombolt le.

Újabb óriási tüntetésen követelték Prágában az összeférhetetlenséggel vádolt miniszterelnök lemondását.

Az Azonnali megkérdezte a leköszönő elnök Nagy Károlytól, mit szól az eredményhez, és nem csalódott-e miatta.

Minden rettegés ellenére elképesztően jó stadion lett Magyarország új nemzeti stadionja, úgyhogy most már tényleg itt lenne az ideje focizni is. Riport a Puskás-avatóról!

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás