+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 14. vasárnap, 14:10
Minél fejlettebb, jómódúbb egy város, annál több külföldi jön. Számos nyugatnémet városban már meghaladta ezért a lakosság felét a migrációs hátterű és külföldi emberek száma. A statisztika azonban eléggé félrevezető. Elmagyarázzuk, miért.

Ma Németországban jelenleg egyetlen nagyváros van, ahol a lakosság többsége már nem német szülőktől származik. Ez Frankfurt:

 

a Majna-parti városban a lakosság 53 százaléka számít migrációs hátterűnek vagy külföldinek.

 

A migráns nem külföldi, hanem maga is német

 

A migrációs háttér megnevezése amúgy elég problematikus, mert a németséghez nem a születési helyet vagy az útlevelet, hanem a leszármazást veszi alapul. Hivatalosan egy többkérdéses katalógust kell megválaszolniuk kiválasztott személyeknek, és ebből következtet a statisztika a migrációs háttérre és németországi arányra.

 

A statisztikusok azonban két okból bírálják ezt: egyrészről

 

nem világosak teljesen a kategóriák, ami alapján valaki, aki amúgy nem külföldi (tehát német útlevele van), mégis migrációs hátterűként jelenik meg.

 

Másrészről a migrációs hátterűség nem választható identitás. Ellentétben mondjuk a magyarországi nemzetiségi statisztikával, amely a személyes önmeghatározásra kérdez rá, a német statisztika maga akarja kitalálni, a megkérdezett személynek mi is a háttere, identitása.

 

Azaz például egy Frankfurtban született félig olasz ember, aki esetleg nem is tud már jól olaszul, de egyik szülője tényleg olasz állampolgár volt (valamikor), a statisztikában a mai napig „migrációs hátterűként” jelenhet meg.

 

A FRANKFURTIAKNAK CSAK NEGYEDE KÜLFÖLDI, DE A STATISZTIKA MÉGIS NAGYOBB SZÁMOKAT HOZ KI ARRÓL, MENNYI A NEM NÉMETEK ARÁNYA

 

Ennek révén persze nagyobbnak látszik „a nem németek” aránya, holott

 

a migrációs hátterű emberek nagyrésze már Németországban született, és az anyanyelvük is legtöbbször már a német.

 

A német statisztika – ellentétben mondjuk a franciával – mégis megkülönbözteti őket azoktól, akiknek mindkét szülője német.

 

Jens Schneider, aki az osnabrücki egyetemen kutatja a migrációs hátterű és külföldi emberek németországi jelenlétét, a svájci Neue Zürcher Zeitungnak nyilatkozva ezért is bírálta a jelenlegi statisztikai kategóriákat. A kétharmadukban már eleve Németországban született, nagyrészt német anyanyelvű „migrációs hátterűek” együtt kezelése a külföldiekkel nem csupán kirekesztés, de elfedi azt a tényt, hogy a migrációs hátterűek életmódja, életszínvonala egyre inkább közeledik a teljesen németekéhez – ahogy a helyi török szleng mondja: a „bio-németekéhez”.

 

Emellett vannak a külföldiek, tehát azok, akiknek nincs német állampolgárságuk. Ha például Frankfurtot nézzük, akkor ott összesen a lakosság negyede külföldi – azaz ha kivonjuk a migrációs hátterűeket, akik mind német állampolgárok, az „idegenek” közül, akkor

 

a legmultikultibb német városnak számító Frankfurtban is kiderül: a lakosság több, mint háromnegyedét a németek alkotják továbbra is.

 

A nyugatnémet városokat kedvelik

 

A nyugatnémet területek egyértelműen népszerűbbek: a migrációs hátterűek és külföldiek több, mint kilencvenöt százaléka nyugatnémet tartományban vagy Berlinben él.

 

Ez persze összefügg azzal is, hogy a vendégmunkások többsége a hatvanas évektől az akkori NSZK-ba mentek, az NDK-ba csak kevés, például afrikai szocialista országból érkezhettek vendégmunkások, akiknek egyrészének aztán vissza is kellett térnie. Mindazonáltal a nyugatnémet területek gazdasági ereje is vonzóbb: a mai bevándorlás is – akár csak a magyarok részéről – nagyrészt nyugatnémet tartományokba irányul.

 

Számos nyugatnémet városban jelentősen növekszik a migrációs hátterűek és a külföldiek társadalmi rétegének aránya. Frankfurt mellett azonban nincs még egy nagyváros, ahol az ötvenszázalékos határt átlépték volna, de nagyon sok helyütt már megközelítik: Nürnbergben, Stuttgartban, Münchenben és Düsseldorfban a lakosság több, mint negyven százaléka migrációs hátterű vagy külföldi.

 

Ha nem csak a nagyvárosokat nézzük, akkor már találunk Frankfurthoz hasonlóan többségében migrációs vagy külföldi hátterű társadalmakat. Például Offenbachot, amely csak pár kilométerre fekszik Frankfurttól: a hagyományosan ipari városban hatvan százalék felett van a bevándorló szülőktől származók vagy a külföldiek aránya.

 

A svábok is migránsok

 

De ilyen helynek számít Heilbronn vagy a sváb Sindelfingen is.

 

Hogy mennyire megtévesztő a migrációs hátterű kifejezés, éppen Sindelfingen példája mutatja: a stuttgarti ipari övezetben lévő jómódú városban többek között azért magas a „külföldiek” száma, mert számos, Kelet-Európából elűzött német ott telepedett le, többek között több száz magyarországi sváb család is.

 

A statisztikákban ők is migrációs hátterűek.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hogyan értékeli a két, MSZP-től DK-ba távozó polgármester döntését, és milyen a viszonya Dobrev Klárával? Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője válaszolt az Azonnalinak!

A PSD pedig húzza az időt. Az Azonnali elmondja, mi történik épp Európa legizgalmasabb politikai színházában!

Láttatok már olyat, hogy valaki bekerül egy kerületi bizottságba, majd rögtön felszámolná azt? Még mi sem, de Kovács Gergely, a Kutyapárt elnöke pontosan erre készül a Hegyvidéken. Az Azonnalinak elmesélte, miért.

A koronavírus-pánik helyett a kelet-európai kulturális értékek bemutatását tartjuk fontosnak.

Hans Peter Doskozil jó szórakozást kívánt a minimálbérre pénzt sajnáló cégeknek Orbánnál.

A szakértők eredetileg arra számítottak, hogy egy Olaszországban dolgozó román hozza majd haza a koronavírust.

A debreceni alapszervezet most kilépett elnöke szerint a Jakab Péter-féle vezetés „bolsevik típusú leszámolásokat” folytat.

A hét kérdése

Szombaton új parlamentet választ Szlovákia. Te kinek drukkolsz? Ez a hét kérdése, az Azonnalin te is szavazhatsz!

Azért ide elnéznénk

Milyen lehetőségei vannak a felhasználóknak a techóriások adatszerzéseivel szemben? Milyen megoldásaink vannak, hogy ne a Facebook döntsön a demokráciánkról? Február 28-án erről lesz szó a Patyolatban.

Szász Lilla a portugál exgyarmatok lakóinak visszatelepítését fotózta végig. Tárlatvezetés február 28-án.

Moldvai és gyimesi csángó táncház Budán február 29-én.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

A Fidesz EP-delegációjának vezetője szerint az EPP-vel szemben ők a nyugodt erőt képviselik, Habonynak és Mészárosnak pedig semmi
köze hozzájuk.

Igor Matovič a szlovák politika elszabadult hajóágyúja, mégis pont ez nyerheti meg neki a választásokat Szlovákiában.

Sokadik kormányzati kísérlet után is él és virul a famaffia. Elmondjuk, miért.

Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. Nem volt ez másképp Helmut Kohl után sem.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás