Nem is biztos, hogy a laposföldes baromságban akarnak hinni, csak barátokra vágynak

Az álhíreken kívül az áltudományok is nagyot hasítottak az elmúlt években a közösségi médiában. Egyre több híve van az új konteóknak, azon belül is a laposföld-elmélet kapta a legnagyobb figyelmet. Vajon mi az oka a 21. század legnagyobb baromságának tűnő mozgalomnak, és miért hisz az áltudományokban ilyen sok ember? Szakértőket kérdeztünk.

Az ókori görögökön, a középkori skolasztikusokon és a felvilágosodás tudósain át a mai, intézményesült tudományosságig rengetegen tettek hozzá ahhoz az általános tudáshoz, melyet mind-mind a tudománynak köszönhet az emberiség. A kísérleteken és következtetéseken alapuló tudomány azonban csak az egészen közeli időkben lett a világmagyarázás legfőbb útja, előtte a különféle vallások és a velük párhuzamosan létező babonák és népi bölcsességek határozták meg az emberek világképét.

Ha leegyszerűsítjük, a fő különbség a tudományos és a vallásos-babonás-mágikus világmagyarázatok között az, hogy a tudományos magyarázatok általában bonyolultak és nehezen érthetőek, az utóbbiak pedig könnyebben érthetőek, esetleg nagyobb vigaszt adnak a világ dolgaival kapcsolatban a hétköznapi emberek számára.

A manapság népszerű áltudományos világmagyarázatok és különféle konspirációs teóriák eredetét és népszerűségét is meghatározza ez a jelenség. Ezek egyike a laposföld-elmélet, amely manapság egyre nagyobb ismertségre tesz szert.

De még is miért gondolja bárki, hogy lapos a Föld?

A laposföldesek szerint a Föld egy olyan kör alakú lapos égitest, avagy korong, aminek a közepén található az északi sark, amit körülölelnek a tengerek és a kontinensek. Ezt az egészet pedig a déli sark mint egy körgyűrű zárja be.

Ahhoz, hogy ebben az elméletben hinni lehessen, a laposföldhívők a legtöbb elfogadott tudományos tényt tagadják, csak azokat használják föl, amelyek elméletüket alátámasztják, és lényegében azt állítják, hogy mindenki hazudik. Hazudik a tudomány, hiszen nincs is gravitáció, hazudik a NASA, hiszen ilyen, hogy holdraszállás nem történt meg, hazudnak az asztrofizikusok, mert az űr az általuk ismertetett formában nem is létezik, hazudik az állam, hazudnak a politikusok:

Az elmélet évről évre népszerűbb, főleg azóta miután megjelent Eric Dubay könyve 2014-ben The Flat-Earth Conspiracy címmel. Azóta előadások, konferenciák, Facebook-csoportok és Youtube-videók százai foglalkoznak a megdöbbentő elmélettel.

Magyarországon is megtalálható a Laposföld-társaság, amelynek alapítója Székely Sándor, aki egyben a legaktívabb tagja a közösségnek. Nyilvános szereplései során általában ő az, aki kifejti, hogy épp mit kutat az általa vezetett „felfedezőcsapat”, és bemutatja a teóriáikat.

Az elméletet az elhíresült balatoni mérési kísérlettel próbálták bebizonyítani. Ez a kísérlet a legtöbbek szerint egyrészt nem sikerült jól, másrészt értelmetlen is volt: mégis, nem igazán találni olyan cikket, amely közérthetően elmagyarázná a laposföldes elmélettel szemben szkeptikus álláspontot, ezért egy szakértő segítségét kértük: Szilágyi András fizikus, a Szkeptikus Társaság alelnöke sietett a segítségünkre.

Miért nem megoldás lézerrel nekimenni a Balatonnak?

„A parton felállítottak egy diszkólézert és csónakkal beeveztek a Balaton közepére. Megállapították, hogy a parttól tíz kilométer után is nagyjából ugyanolyan magasan látják a lézer fényét a vízfelszín felett” – foglalta össze a laposföldesek kísérletének lényegét a fizikus. Ebből a laposföldesek arra következtettek, hogy tehát a Föld lapos.

az egyik, hogy azt feltételezték, hogy a lézersugár tökéletesen egyenesen fut. Szilágyi András szerint ez azonban csak akkor van így, ha a lézersugár egy teljesen homogén közegben halad, viszont a levegő változó sűrűsége miatt a közeg egyáltalán nem volt homogén a mérés során. A víz fölött a lézersugár görbülni fog a körülmények miatt .

A másik módszertani hiba az, hogy azt feltételezték: a lézer egy tökéletesen párhuzamos fénynyaláb. De nem számolnak a lézer széttartásával: egy ilyen diszkólézer esetében ez csak néhány miliradián, de tíz kilométer után a sugár nem egy pontként, hanem egy 10-20 méteres körként jelenik meg.

Mindez azt jelenti, hogy még akár be is bizonyíthatják ezzel a módszerrel, hogy látják a lézerfényt, valójában ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincs görbület, hiszen maga a lézersugár is görbülhet párhuzamosan a vízfelülettel. Szilágyi szerint tehát

A Föld görbületének bizonyításához igazából nem is kell lézer, mi magunk is elvégezhetünk pár könnyű kísérletet, amihez csak a szemünket kell használni – tette hozzá Szilágyi András. Egy könnyű példa: másszunk meg egy viszonylag magas hegyet, de olyat, ahonnan látszódik egy hasonló méretű csúcs. Ha az egyik csúcs tetejéről lenézünk a másik csúcsra, és kellően távol van egymástól a két csúcs, akkor alacsonyabbnak tűnhet a másik csúcs – annak ellenére, hogy egyforma méretűek.

Balatoni példáknál maradva: Tímár Gábor, az ELTE geofizikai tanszékének tanszékvezető egyetemi docense kérdésünkre elmondta, hogy a görbületről árulkodik például, hogy Keszthelyről nem látszanak a tihanyi hegyek, vagy az, hogy

Legalább kísérleteznek

A laposföldes „kutatócsapat” igazából egy lelkes, amatőr csapat, akiket mindig is érdekelt a fizika vagy a tudomány. Ilyen például a projektvezető Székely Sándor is, aki viszont magát őszintén tudósnak tartja.

A tévés szereplései során általában azzal indokolja mondanivalója hitelességét és tudós mivoltát, hogy egy projekt során kifejlesztett egy fűthető-hűthető motoros ruhát, a Thermoflash-t, amiért a nemzetgazdasági miniszter kitüntette a hónap induló vállalkozása díjjal 2013-ban. Azóta felvette a feltaláló címkét, és minden posztját vagy újabb kutatását ezzel próbálja hitelessé tenni. Mindezt annak ellenére, hogy egy publikációja sincs, elméleteit nem bocsátja vitára, és egyáltalán nem tagja semmilyen tudományos intézménynek.

Valahol ez egy jó dolog – teszi hozzá Szilágyi András fizikus –,

Igaz, hogy azért, mert csak a saját szemüknek hisznek, és az is igaz, hogy módszertanilag gyakran téves kísérleteket végeznek, de legalább érdeklődnek a tudomány iránt!

Mégis hogyan lehet az, hogy ez a csoport napról napra gyarapodik?

Erről kérdeztük Falyuna Nórát, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetemen működő TudCom tudománykommunikációs kutatócsoport kutatóját, aki a kifejezetten az interneten terjedő áltudományos tartalmak kutatására specializálódott. Doktori disszertációjában az áltudományhívők és az összeesküvés-elméletek hívőinek érvelésrendszerét és narratíváját vizsgálja, ami kifejezetten érdekes, hiszen ez az egyik fő eleme annak, hogy ezek a csoportok folyamatosan nőhetnek.

Elmondása szerint ezek a csoportok azért veszélyesek, mert rengeteg hamis és megtévesztő információt terjesztenek, ami kifejezetten káros is lehet (gondoljunk például az oltásellenes mozgalmakra). Sokszor jár manipulatív szándékkal is az áltudományos elméletek terjesztése, de vannak esetek, amikor nehéz megállapítani, hogy valaki valóban hisz az adott elméletben, vagy tényleg csak a megtévesztés motiválja. Mindenesetre az egyik fő gond, hogy ezek általában tényeknek beállított puszta vélemények. Az egyik fő összeesküvés-elméletnek mondhatjuk a laposföld-elméletet is, amelynek Falyuna Nóra szintén vizsgálta a narratíváját és az elmélet hívőinek érvrendszerét.

Állításaikat (a Föld lapos, nincs gravitáció, nincs űr, stb.) a csoportokban tényként kezelik, maguk között tényként fogadják el, viszont nem vitatják meg hozzáértő, szakmai csoportok előtt.

Mi több: a kutató szerint a csoportra jellemző, hogy szembeállítják magukat a hivatalos tudományos közösséggel, retorikájuknak egy jelentős része arra irányul, hogy „ideológiai ellenségeiket” hiteltelenítsék egy közérthetőbb retorika keretein belül. Emellett a tekintélyre hivatkozás is gyakori: vagy csak a részükről elfogadott szakértőkre hivatkoznak, vagy saját szakértelmükre, például Székely Sándor többször saját tekintélyére hivatkozva hitelesíti állításait. Facebook-posztjainak gyakran egyetlen érve ő maga és az ő vélt tekintélye.

Akkor most térjünk vissza a „mindenki hazudik” érvelésre

Falyuna meglátása szerint

Általában mindent megkérdőjeleznek, túlzottan kritikussá válnak, és alapvetően nem a kritikus hozzáállás a probléma, hanem a levont következtetések. A laposföldesek például nemcsak azért végeznek saját kutatásokat, hogy hitelességüket alátámasszák, hanem azért is, mert csak abban hisznek, amit saját szemükkel látnak.

A konteók aztán persze össze is érnek: a laposföldesek is hiszik azt, hogy a holdraszállás nem történt meg, csak Hollywood segítségével próbálja az embereket beetetni az amerikai állam. Az elmélet szerint az Egyesült Államok a fegyverkezési harc miatt állította azt, hogy eljutott a Holdra, hiszen akkor a szovjetek is rengeteget fordítottak az űrtechnológiára. Neil Amstrong pedig csak a kamerák és a zöld háttér előtt tette meg azt a bizonyos lépést.

A különböző országokban működő csoportok összetartó közösséget alkotnak – teszi hozzá Falyuna Nóra –, Amerikában például nemzetközi konferenciát is rendeznek, hogy a világban élő laposföldesek találkozhassanak egymással.

Egy összetartó, erős közösségről van szó, ami nemzeteken is átívelő lehet. Érdekes – fűzi hozzá a kutató –, hogy a konferenciákon tudósok egyáltalán nem vesznek részt, azonban rengeteg celeb, színész, üzletember jelenik meg. A mai napig vannak összeesküvés-elméletek az összeesküvés-elméletek hívőiről is, miszerint az is megtörténhet, hogy egy felsőbb erő manipulálja és irányítja ezeket a közösségeket. Hiszen ezeken a konferenciákon számos olyan üzletember vagy politikai befolyással rendelkező egyén vesz részt, aki úgymond egy biztos tábort tudhat magának a laposföldesekkel. Ezek azonban szintén csak (összeesküvés-)elméletek.

Amíg nem forog veszélyben emberélet, nem kell közbelépni

Ezek a laposföldes közösségek a végtelenségig összetartóak. Szilágyi András fizikus szerint a tudományos közösségek ezzel szemben amiatt is nagyon eltérőek, mert

Ők például védik és támogatják egymás munkáját, és épp az a legnépszerűbb laposföldes, aki minél hajmeresztőbb kutatással vagy ténnyel áll a közönség elé. Van erre egy remek példa: volt egy nagyon népszerű laposföldhívő, aki folyamatosan kísérleteket csinált, amit feltöltött YouTube-ra is. Azonban egyszer egy olyan kísérletet sikerült felvennie, ahol ráébredt, hogy a Föld mégis gömbölyű. Miután ez kiderült a csoport számára, azonnal kiközösítették. Áruló lett, hiszen átállt a másik oldalra. 

Itt felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mikor kell közbeavatkoznia a tudományos közösségnek az áltudományos tartalmak terjedésébe. Szilágyi András szerint ez általában akkor jöhet szóba, amikor az emberi hülyeség miatt esetleg sokak élete veszélybe kerül, mondjuk ilyen az oltásellenesség. Azonban a laposföldelmélet nem ilyen: ha valaki a saját empirikus mérésében szeretne hinni, az az ő szíve joga.

Inkább valamilyen civil szervezetnek, mint mondjuk a Szkeptikus Társaságnak. Falyuna Nóra abból indul ki, hogy a tudománykommunikáció egyik célja épp az áltudományok elleni küzdelem, így fontos, hogy a tudományos ismeretek eljussanak érthető módon a szélesebb közönség számára is.

A Facebook is sokat segít a hülyeség terjedésében

Az információs társadalomban a közösségi médiának köszönhetően ma már bárki lehet információgyártó, ezért nehéz a hitelességet ellenőrizni. Ráadásul a mémek, a vicces cikkek, a YouTube-videók szárnyalnak az interneten, hiszen az emberek imádják a szórakoztató tartalmakat, amiket valaki akár komolyan is vehet. Mind az álhírek, mind az áltudományos tartalmak és konteók terjedésének kedvez tehát az új média.

A meggyőzés sikerére pedig Cialdini elaborációs valószínűségmodelljével adnak választ általában a kutatók, miszerint

Például, hogy feliratkozzunk-e, vagy sem egy csatornára YouTube-on, vagy előfizessünk-e a Netflixre, vagy sem. Ezek az apró döntési helyzetek, amelyek nem okoznak kognitív disszonanciát és csak érzelmi alapú döntést igényelnek (tetszik, nem tetszik), lassan és biztosan egy olyan irányba terelhetnek bennünket, ami hosszú távú változást érhet el személyiségünkben.

Ehhez pedig érdemes megemlítenünk a filterbuborék-jelenséget is, másképpen buborékelméletet, miszerint a közösségi média véleménybuborékokban tartja a közönséget az algoritmusok segítségével. Ha egy naivabb egyén bekerül egy ilyen véleményspirálba, nagyobb az esélye a hosszú távú meggyőzésnek, és ő is egyhamar mondjuk laposföldessé válhat.

Milyen egy igazi laposföldes? 

A belső elköteleződést és meggyőződést ilyen sok emberen lehetetlen vizsgálni – mondta az Azonnalinak Falyuna Nóra. Ezért csak külső szemszögből tehetünk megállapításokat, amelyek lehet, hogy koránt sem igazak. Annyi biztos, hogy a csoportokban megfigyelhető, hogy a tagok általában nagyon aktívak, sokat kommentelnek és posztolnak a Facebookon.

Ugyanis jellemzően ugyanazok a tagok posztolnak hasonló tartalmakat. Visszakanyarodva a hazugságokhoz: a laposföldeseknél nem feltétlenül mindig az a lényeg, hogy lapos-e a Föld, hanem sokkal inkább az, hogy ki hazudik, vagy hogy miben hihetünk. Egy olyan közösségről van szó, aminek tagjai 

A bizonytalankodók pedig könnyebben találnak közönséget maguknak az interneten, mint bármikor máskor az emberiség történetében, így nem csodálkozhatunk, hogy ezek a csoportok is egyre inkább növekednek.

MONTÁZS: Ruttkay Lili