+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2019. július 14. vasárnap, 18:13
Hosszú idő után megjelent magyarul is Alan Moore és Eddie Campbell klasszikus képregénye, a From ​Hell – A Pokolból, ami egy közismert témát jár körül nagyon alaposan. De miért érdekes, hogy egy író és egy rajzoló bemutatják 550 oldalon a Hasfelmetsző Jack-rejtély egyik kevésbé valószínű megoldását? Elmagyarázzuk.

Ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor be kell vallanom, hogy Alan Moore író és Eddie Campbell rajzoló képregényét, a From ​Hell – A Pokolbólt majdnem feladtam úgy a 150. oldalon egy különösen unalmas résznél, ahol kifejezetten sokat kellett hátralapozni a jegyzetekhez, hogy megértse az ember, miről is van szó pontosan.

 

Hiszen mi is lehetne unalmasabb, lerágottabb csont, mint Hasfelmetsző Jack története?

 

Ha valakit eddig valami véletlen folytán elkerült volna a dolog, akkor arról van szó, hogy 1888-ban London szegénynegyedében, Whitechapelben megöltek öt prostituáltat – egészen pontosan ennél több nő halt meg, de öt áldozatnál azt feltételezte a korabeli nyomozás, hogy azonos az elkövető. Ő volt Hasfelmetsző Jack, vagy legalábbis ezen a néven emlegette a sajtó. Sosem kapták el, sosem derült ki, hogy ki volt az, a brutális gyilkosságok egyszerűen abbamaradtak.

 

Ez nyilván egyben azt is jelenti, hogy külön „tudományág” lett az első híres sorozatgyilkos kilétének felkutatása, kismillió elmélet látott már napvilágot, az egyik őrültebb, mint a másik, miközben Jack – fiktív kortársához, Sherlock Holmes-hoz hasonlóan – a populáris kultúra része lett, egy csomó film, könyv, miegyéb használta fel titokzatos karakterét, tényleg ad nauseam.

 

Szóval mit lehet még elmondani Hasfelmetsző Jackről? Ez a kérdés akkor is áll, ha észben tartjuk, hogy maga a From Hell képregényfolyam 1989 és 1998 között futott, tehát csak hozzánk ért el ilyen súlyos, tulajdonképpen harmincéves késéssel a Vad Virágok Könyvműhely jóvoltából, Bayer Antal fordításában.

 

És a kérdés súlya hatványozódik, ha hozzátesszük, hogy Moore egyébként az egyik legőrültebb, tulajdonképpen mindenki által cáfolt teóriát teszi meg története alapjául.

 

Mi értelme tehát ennek az egésznek?

 

Mint említettem, úgy a 150. oldalig magam sem értettem, miért is olyan érdekes ez az egész, persze már addig is akadtak benne nagyon szép képek, képregénytechnikai megoldások, ilyesmik, de a történet maga simán elment mellettem: lapozgattam jegyzeteket, néztem a rajzokat, nem akart összeállni a dolog.

 

Aztán egy ponton megértettem, hogy az számít legkevésbé, hogy Moore és Campbell a Hasfelmetsző-mítosz egy különösen hihetetlen verzióját tárják elénk,

 

hiszen közben felvázolják a teljes társadalmi közeget, a kontextust, amiben ezek a bűncselekmények megtörténtek és értelmeződtek.

 

Moore az érett viktoriánus társadalmat, rendszert és rendet magától a királynőtől az utolsó kurváig mutatja meg: a nyomort és a fényűzést, a rendőrnyomozókat, a szabadkőműveseket, művészeket, eladókat, írókat, újságírókat, kocsisokat, orvosokat, ügyvédeket – gyakorlatilag mindenkit, akit bemutatni enged a történet. (Mikor később utánaolvastam, kiderült, hogy valóban: kifejezetten ez, a holisztikus szemlélet volt Moore célja.)

 

 

A bőséges jegyzetanyagot olvasva világos, hogy Moore nagyon mélyen beásta magát a Hasfelmetsző-mítosz irodalmába, és bár maga is tudja, hogy az általa középpontba emelt összeesküvés eléggé labilisan áll a bizonyítékok szintjén, megpróbál mindent a lehető leghitelesebben bemutatni: megtalálni a motivációkat, összekötni a pontokat, bemutatni a jellemeket. Nem is árulnak zsákbamacskát, ez nem egy krimi, itt nem a végén derül ki, hogy ki a gyilkos, hanem tulajdonképpen a legelején, nincs benne semmi ilyen jellegű feszültség.

 

Úgyhogy a holtponton átlendülve egyre inkább elmerültem én is ebben az egészben, ahogy

 

Moore és Campbell vizuálisan, illetve textuálisan levezeti a Hasfelmetsző-gyilkosságok lélektanát a brit társadalom képéből.

 

Kifejezetten brutális, helyenként elképesztően kegyetlen, szomorú, de mélyen őszinte és végső soron meditatív történet a végeredmény, ami aztán az utószóként értelmezhető rajzos szösszenetben még az egész ripperology (a Hasfelmetsző-kutatás) elé és mögé rak egy gúnyos idéző- és/vagy kérdőjelet.

 

Szóval nyugalom, igen, van egy nagyon hosszú rész, ami a Nicholas Hawksmoor nevű brit építész templomainak és egyéb épületeinek okkult vonatkozásait veszi sorra, és egy idő után tényleg iszonyatosan unalmas – főleg ha az ember ismeri már ezeket másik vonalon –, de valamiért pont ez az a pont, amikor átlép az egész olvasmányélmény egy meditatív állapotba.

 

Ezután az a fejezet már meg sem kottyan, amikor a tettes hosszas oldalakon keresztül gyilkolja meg tényleg elképesztő kegyetlenséggel az utolsó áldozatát, Mary Jane Kelly-t.

 

Ez utóbbi mondat után kicsit fura leírni, de: nem érdemes kihagyni.

 

Kéne még valami jó könyv? Könyves Kálmán mindig segít! Alan Moore másik híres képregényéről, a Watchmenről pedig itt írtunk.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás