Undorító lárvák szaporításával menekülhetünk meg az élelmiszerválságtól?

A lárvatenyésztés egy bimbózó iparág motorja: a hulladékevő, fehérjetermelő fekete katonalégy megoldás lehet a klímaválság okozta élelmiszerkrízisre.

A Texasi Egyetem kampuszán, a Lauren Taranow entomológus kezei alatt dolgozó kutatócsoport jelenleg is vizsgálja a rovarok fehérjeforrásként való hasznosíthatóságát. Egy év alatt mindössze egy hektárnyi katonalégylárva ugyanis több proteint képes előállítani, mint egy háromezer hektáros marhafarm, derül ki a Washington Post cikkéből.

Ha számításba vesszük, hogy a föld népessége várhatóan harminc százalékkal növekszik majd 2050-re – ami erősíti az igényt olcsó és fenntartható proteinforrások iránt –, ez az adat egyáltalán nem elhanyagolható. Sokan már korábban is igyekeztek felhívni a figyelmet az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrendek hossszútávú problémáira, a rovarok tápanyagforrásként való hasznosítását hangsúlyozva. 

Bármit megesznek, simán szaporíthatóak

A lárvákban rejlő különleges potenciált már az 1970-es évektől alkalmazták az entomológusok (azaz a rovarokkal foglalkozó tudósok) a trágya feldolgozására, de mesterséges körülmények közötti szaporításuk módját ekkor még nem ismerték. Erre a problémára csak 2002-ben született megoldás, amikor a Georgiai Egyetem sztárentomológusai kidolgoztak egy rendszert a rovarok szaporodásának ösztönzésére, amelyben a megfelelő természeti körülményeknek, többek között a fényviszonyoknak és a hőmérsékletnek is kulcsszerep jutott. 

A cikk főszereplőjének, a fekete katonalégynek az élete négy szakaszból áll, melyek egyenként 14 napig tartanak. Lárvaként naponta testsúlyuk kétszeresét fogyasztják el, ezzel raktározva kifejlett időszakukra, amikor általában már nem táplálkoznak. 

Ezek azok a típusú hulladékok, amik az üvegházhatást okozó gázok hét százalékának kibocsátásáért felelősek egy 2011-es kimutatás szerint. 

Megmenthetik az óceánok halainak egy részét

Miközben hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás csökkenéséhez, a kis kukacok megpörkölve táplálékként szolgálhatnak más állatok számára. Ez egyben megoldást kínálna az óceánok kritikus állapotára is, amit a túlhalászás okoz. A kifogott halak egynegyede ugyanis sertések és egyéb haszonállatok etetésére szolgál. 

A tudósok és feltalálók jelenleg azon dolgoznak, hogy kereskedelmileg járhatóvá tegyék ezt az utat. Egy texasi cég már el is kezdte a legyek szaporítását a háziállatként tartott hüllők számára gyártott táp készítéséhez. A kutatók azt remélik, hogy a lárvatenyésztés öt éven belül felveheti majd a versenyt a halipar áraival. Az ideális az lenne, ha a folyamat miniatűr verzióban működhetne a farmokon is az állati és növényi maradékok újrahasznosítására. 

A legizgalmasabb rész pedig, hogy a lárvák nem csak a jószágok és kiskedvencek kosztjaként állják meg a helyüket: Emberi fogyasztásra is alkalmasak. A Washington Post egyik riportere, miután kipróbálta, a Fritos chipshez hasonlította a pörkölt lárvákat. Elmondása szerint el tudja képzelni, hogy barbecue fűszerezésű verzióban zacskószámra vásárolják majd őket a boltokban. 

FOTÓ: Needpix.com