+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2019. július 12. péntek, 15:27
A magyar lakosság lényegesen magasabb önrészt fizet az egészségügybe, mint az OECD-átlag, vagy amennyit a visegrádi országokban fizetnek. Nem ez az egyetlen aggasztó egészségügyi adat a KSH friss, 2018. évi országjelentéséből.

Nyolc megyében és Budapesten is átlag feletti volt az orvoshiány tavalyelőtt – írja a KSH Magyarországról szóló, 2018. évi jelentése, amely csütörtökön jelent meg. A kiadvány több témát lefed, többek között szól az egészségügy állapotairól is.

 

Eszerint az üres orvosi álláshelyek aránya Szabolcs-Szatmár-Beregben volt a legmagasabb 2017-ben: 9,9 százalék.

 

A második legrosszabb helyzet Jász-Nagykun-Szolnokban van 7,1 százalékos hiánnyal, ám további hat megyében és Budapesten is a 3,8 százalékos, átlag feletti a hiány. A jelentésből az is kiderül, a fekvőbeteg-ellátásban az orvosi álláshelyek 6,2, míg a szakdolgozói álláshelyek 4,9 százaléka volt betöltetlen tavalyelőtt.

 

A kórházi osztályokat vizsgálva azt lehetett látni, az alkohológián küzdöttek a legnagyobb orvoshiánnyal (54,3 százalék volt az üres álláshelyek aránya), amit a pszichiátria (13,8 százalék), majd a gasztroenterológia (13,4 százalék), a drogbetegellátás (12,5 százalék) és a bőr és nemi beteg-ellátás (11 százalék) követett.

 

Ami a szakdolgozókat illeti, arányaiban ugyancsak az alkohológiáról, a bőr- és nemi beteg-ellátásról, illetve a drogbetegellátás osztályairól hiányoztak a legtöbben.

 

Sokat keresel? A gyereked egészségi állapotát is jobbnak ítéled!

 

Tavalyelőtt a magyarok 60 százaléka – a nők 56 százaléka, míg a férfiak 64 százaléka – ítélte jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotát. Az uniós átlag viszont 67 százalék, így a magyarok ezzel az uniós rangsor negyedik negyedében vannak. Érdekesség, hogy a legtöbben az írek közül ítélték jónak az egészségüket (83 százalék), míg arányaiban a legkevesebben a litvánoknál mondták ezt (43 százalék).

 

A KSH jelentéséből az alábbiak is kiderülnek a 2017. évre vonatkozóan:

 

+ a népesség 36 százaléka volt túlsúlyos;

 

+ a 16 év alatti gyermeket nevelő háztartásokban a gyermekek 5,2 százalékát korlátozta valamilyen egészségügyi probléma;

 

azt, ahogy a családok a gyermekek egészségére tekintenek, jelentősen meghatározza a jövedelmük: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó gyerekek 55, a legfelsőbe tartozók 74 százalékát mondták a szüleik nagyon jó egészségűnek.

 

2016-ban a lakosság 4,1 százaléka pénzhiány miatt nem tudta kiváltani az orvos által felírt gyógyszert. Sőt:

 

a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 8,2 százalékával fordult elő, hogy a gyermekeik számára felírt gyógyszert képtelenek voltak megvenni.

 

Egyébként a háztartások 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább közepes szintű megterhelést jelentettek nekik a felírt gyógyszerek finanszírozása.

 

Többet költünk saját zsebből az egészségügyre, mint a többi visegrádi ország

 

Figyelemre méltó a KSH azon megállapítása is, mely szerint 2016-ban az egészségügyi kiadások 66 százalékát a kormányzat, 30 százalékát a háztartások, és 4 százalékát az önkéntes egészségpénztárak fedezték.

 

Főleg azért, mert 2010 óta a kormányzati részvétel 0,9 százalékponttal kevesebb, a háztartásoké 2,6 százalékponttal több lett.

 

Ez a KSH szerint ez egyben azt is jelenti: a lakosság által fizetett önrésznek Magyarországon lényegesen magasabb az aránya (34 százalék), mint ami az OECD-átlag (26 százalék), vagy ami a visegrádi országokban tapasztalható. Ugyanis ez az arány a cseheknél csak 18, a szlovákoknál 19, míg a lengyeleknél 30 százalék.

 

Aki a KSH teljes országjelentését elolvasná, az itt teheti meg.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három fertőzési gócpontot azonosítottak be, ebből egy bánsági, egy erdélyi.

A főváros már beszerezte az ehhez szükséges maszkokokat, de kell pár nap, míg ezek meg is érkeznek, tudtuk meg Karácsony Gergely főpolgármestertől.

Csütörtök tizenhárom EPP-tagpárt szólított fel a Fidesz kizárására a pártcsaládból, Orbán azt mondja, most a magyar embereket védi, ezért nincs ideje erről beszélni.

Az országos tisztifőorvos szerint ez nem segíti a járvány kezelését. Összefoglaltuk, mi hangzott el a pénteki koronatájékoztatón!

Míg Belaruszban szinte az élet változatlanul folyik tovább járvány idején, és az ország elnöke is inkább traktorozásra szólítja fel lakosait, Litvánia szerint Belarusz titkolózik és próbálja eltussolni a járvány valódi mértékét.

A halálos áldozatok mindegyike krónikus beteg volt, a regisztrált fertőzöttek száma pedig elhagyta a hatszáz főt.

A mikroblog-szolgáltató összesen öt ország kamuhálózatát törölte, de ebből Szerbiának nagyobb bázisa volt, mint a másik négynek összesen.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás