A legszegényebbek egy részének arra sem futotta, hogy kiváltsa a gyógyszert a gyerekének

A magyar lakosság lényegesen magasabb önrészt fizet az egészségügybe, mint az OECD-átlag, vagy amennyit a visegrádi országokban fizetnek. Nem ez az egyetlen aggasztó egészségügyi adat a KSH friss, 2018. évi országjelentéséből.

Nyolc megyében és Budapesten is átlag feletti volt az orvoshiány tavalyelőtt – írja a KSH Magyarországról szóló, 2018. évi jelentése, amely csütörtökön jelent meg. A kiadvány több témát lefed, többek között szól az egészségügy állapotairól is.

A második legrosszabb helyzet Jász-Nagykun-Szolnokban van 7,1 százalékos hiánnyal, ám további hat megyében és Budapesten is a 3,8 százalékos, átlag feletti a hiány. A jelentésből az is kiderül, a fekvőbeteg-ellátásban az orvosi álláshelyek 6,2, míg a szakdolgozói álláshelyek 4,9 százaléka volt betöltetlen tavalyelőtt.

A kórházi osztályokat vizsgálva azt lehetett látni, az alkohológián küzdöttek a legnagyobb orvoshiánnyal (54,3 százalék volt az üres álláshelyek aránya), amit a pszichiátria (13,8 százalék), majd a gasztroenterológia (13,4 százalék), a drogbetegellátás (12,5 százalék) és a bőr és nemi beteg-ellátás (11 százalék) követett.

Sokat keresel? A gyereked egészségi állapotát is jobbnak ítéled!

Tavalyelőtt a magyarok 60 százaléka – a nők 56 százaléka, míg a férfiak 64 százaléka – ítélte jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotát. Az uniós átlag viszont 67 százalék, így a magyarok ezzel az uniós rangsor negyedik negyedében vannak. Érdekesség, hogy a legtöbben az írek közül ítélték jónak az egészségüket (83 százalék), míg arányaiban a legkevesebben a litvánoknál mondták ezt (43 százalék).

A KSH jelentéséből az alábbiak is kiderülnek a 2017. évre vonatkozóan:

+ a népesség 36 százaléka volt túlsúlyos;

+ a 16 év alatti gyermeket nevelő háztartásokban a gyermekek 5,2 százalékát korlátozta valamilyen egészségügyi probléma;

+ azt, ahogy a családok a gyermekek egészségére tekintenek, jelentősen meghatározza a jövedelmük: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó gyerekek 55, a legfelsőbe tartozók 74 százalékát mondták a szüleik nagyon jó egészségűnek.

2016-ban a lakosság 4,1 százaléka pénzhiány miatt nem tudta kiváltani az orvos által felírt gyógyszert. Sőt:

Egyébként a háztartások 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy legalább közepes szintű megterhelést jelentettek nekik a felírt gyógyszerek finanszírozása.

Többet költünk saját zsebből az egészségügyre, mint a többi visegrádi ország

Figyelemre méltó a KSH azon megállapítása is, mely szerint 2016-ban az egészségügyi kiadások 66 százalékát a kormányzat, 30 százalékát a háztartások, és 4 százalékát az önkéntes egészségpénztárak fedezték.

Ez a KSH szerint ez egyben azt is jelenti: a lakosság által fizetett önrésznek Magyarországon lényegesen magasabb az aránya (34 százalék), mint ami az OECD-átlag (26 százalék), vagy ami a visegrádi országokban tapasztalható. Ugyanis ez az arány a cseheknél csak 18, a szlovákoknál 19, míg a lengyeleknél 30 százalék.

Aki a KSH teljes országjelentését elolvasná, az itt teheti meg.