+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2019. július 5. péntek, 12:53
A szlovákiai magyar pártokat a parlamenti küszöb környékére mérik, miközben sem az Magyar Közösség Pártja, sem a kormány munkájában is részt vevő Híd-Most nem tudott képviselőt küldeni májusban az Európai Parlamentbe. Ráadásul májusban egy új párt is alakult, az összefogás kérdése pedig a levegőben lóg, hiszen jövőre választás lesz Szlovákiában. Lesz-e összefogás Szlovákiában a magyar pártok között, és ha lesz, milyen lesz?

Legutóbb arról számoltunk be, hogy a Bugár Béla vezette Most-Híd közleményt adott ki, amiben egy lehetséges együttműködést körvonalazódtak a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd között az őszi parlamenti választásokon. Most pedig egy másik magyar párt, az idén májusban alakult, jobbközép irányultságú Magyar Fórum egyeztetett az összefogásról a Magyar Közösség Pártjával – tudósított az Új Szó.

 

Az MKP és a Magyar Fórum közös nyilatkozatban jelentették be július 2-án, hogy a Magyar Fórum megfontolja az MKP azon elképzelését, miszerint létrehozzanak egy választási pártot, hogy a szlovákiai magyarság képviseletét jobban tudják majd ellátni 2020 után.

 

A közös nyilatkozatban a pártok egyetértettek abban, hogy

 

számukra elképzelhetetlen az együttműködés a Robert Fico vezette, jelenleg kormányzó Smerrel, illetve a szélsőjobboldali pártokkal, a Marian Kotleba által vezetett Mi Szlovákiánk Néppárttal (L’SNS), illetve a korábban Ján Slotát is sorai között tudó Szlovák Nemzeti Párttal (SNS).

 

Ez azért is fontos, mert a harmadik magyar párt, a Bugár Béla-vezette Híd-Most jelenleg a Smerrel és az SNS-szel koalícióban vesz részt a kormány munkájában.

 

A Magyar Fórum elnöke, a korábban a Hídból kilépő Simon Zsolt országgyűlési képviselő szerint fontos, hogy a magyar szavazatok ne vesszenek el, és 2020 után is legyen magyar képviselet a szlovák parlamentben, ezért fontos az egyezkedés. A Hídra utalva hozzátette, hogy „a magyar szavazatok ma is érvényesülnek a parlamentben, csak a rossz oldalon kötöttek ki”.

 

A pártelnök ugyan arról is beszélt, hogy a jövő héten a Híddal is tárgyalnak majd, de megjegyezte,

 

a Magyar Fórumnak célja a Bugár Béla pártjától elfordult szavazók megszólítása, amiket az MKP sem tud megszerezni.

 

Simon azt is elmondta, hogy számukra teljesen más helyzetet teremt, ha időközben a Híd és az MKP megállapodik, és mást, ha a két párt nem jut egyezségre. Az MKP pártigazgatója, Kocur László az Új Szónak elmondta, hogy a tárgyalás jól sikerült, ezért a felek legközelebb július 15-én találkoznak, amikor az együttműködés további lehetőségeiről fognak majd egyeztetni.

 

Itt a lét a tét

 

Tokár Géza, felvidéki politológus az Azonnalinak telefonban elmondta, hogy

 

jelenleg egyik magyar párt sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a másikkal ne álljon szóba, mivel az öt százalékos küszöb átlépésre önerőből egyik pártnak sincs túl sok esélye.

 

Ugyan a szakértő szerint még kérdéses, hogy lesz-e egyáltalán együttműködés a pártok között, de

 

ha a pártok képviselői le sem ülnének tárgyalni, az egy nagyon negatív gesztusként jönne le, amikor az összefogás gondolata ott van a közbeszédben.

 

A politológus hozzátette, hogy jelenleg nehéz megmondani, miként lesz majd együttműködés – ha egyáltalán lesz – a pártok között, hiszen mindegyik párt más feltételt és módot jelölt ki az összefogásra, és emellett személyi és ideológiai konfliktusok is terhelik a közös nevezőre jutást: a Híd a saját választói listájára várja az együttműködni akaró pártokat, az MKP technikai koalíciót akar megvalósítani, míg a Magyar Fórum jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy ő diktáljon, mivel jelenleg a Simon Zsolt vezette, frissen alakult pártnak nagyobb szüksége van a többi pártra, mint a többi pártnak Simon Zsoltra.

 

Tokár elmondta, hogy ugyan a szlovák média többet foglalkozik Simon Zsolttal és a Magyar Fórummal, mivel jelenleg is parlamenti képviselő (a Híd színében szerzett még mandátumot 2016-ban), de pártja mögött nincs mérhető támogatottság, ellentétben a Most-Híddal vagy az MKP-val – bár ők sem hasítanak nagyon: az MKP-t küszöb alá, a Hidat épp a küszöb fölé mérik a kutatások. A 2016-os választáson a parlamentből 2010-ben kieső MKP 4 százalékot, a Híd 6,5 százalékot szerzett, a májusi EP-választáson pedig az MKP 4,96, a Híd 2,59 százalékot szerzett.

 

A felvidéki politológus szerint jelenleg nem látni, pontosan melyik forgatókönyv fog megvalósulni (a magyar pártok Híd listáján indulása, technikai koalíció, vagy pedig egy választási párt létrehozása), mert ehhez mindegyik pártnak engednie kéne feltételeiből. Szerinte

 

jelenleg a pártok óvatosan azt próbálják kideríteni, hogy az együttműködésnek melyik formája járna számukra a viszonylag legkevesebb kockázattal és a nagyobb sikerrel.

 

A politológus szerint azért is nehéz megmondani, hogy lesz-e megegyezés, mivel még nagyon kérdéses annak kinézete, illetve a választókat nagyban befolyásolhatja annak személyi összetétele: ha ugyanis rajta van Bugár Béla, akit úgy szeret egy szavazói réteg, hogy egy másik erősen elutasítja, akkor nem tudni, hogy egy ilyen közös lista plusz szavazatokat hozna-e. Az is kérdéses, hogy a választók miként reagálnának a technikai együttműködésre, ha közben továbbra is fennmaradnak a személyi és ideológiai ellentétek a pártok között.

 

Tokár szerint valamilyen színfalak mögötti, gyakorlati jellegű megegyezés lesz a magyar pártok között, de hogy ebben pontosan kik fognak részt venni (esetleg a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség is benne lesz-e például), és azt hogyan fogják megvalósítani, azt jelenleg nagyon nehéz megmondani.

 

MONTÁZS: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A liberális és baloldali képviselők leszavazták Orbán biztosjelöltjét, így hiába nyújtott magabiztos teljesítményt, továbbra is inog a széke.

Ha volt is bármilyen háttéralku, akkor kiderült: nem működött valami jól.

Csak azért, hogy aztán pár hét múlva ki is lépjenek – már ha tényleg kilépnek. Von der Leyennek főhet a feje, ki tudja, mikor lép hivatalba a már most is késő új Európai Bizottság.

Bedőlni látszik a Le Pen-ellenes fal: egyre több baloldali szavazó választaná egy második fordulóban a szélsőjobboldali politikust a jelenlegi elnök ellenében. Te hogy döntenél?

Megváltoztatta működési szabályait a YouTube: szakszervezetet alapítanának a platform alkotói.

A piacvezető online bolt statisztikái elképesztően sokat javulnak évről évre, de úgy tűnik, hogy még mindig van hova nőni, ha black friday-ről van szó.

A Mexikóba menekült volt államfő szerint a lépés alkotmányellenes, és a történelem „legfurfangosabb és legundorítóbb puccsa”.

A hét kérdése

„Támogasson téged a Momentum!” – hangozhatna a mondat azoktól, akiken megpróbáltak segíteni Fekete-Győrék az elmúlt napokban.

Azért ide elnéznénk

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás