+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 4. csütörtök, 20:38
Kedden a líbiai lázadók vezetője, Khalifa Haftar légiereje Tripoliban menekülttáborokat is bombázott. Az ország hivatalosan elismert kormánya ezért most bejelentette: továbbengednek minden menekültet, mert Líbia nem tekinthető biztonságos országnak. Európában mégis erre hivatkozva akarnák az onnan érkezetteket elutasítani.

Ma a legtöbb menekült a Földközi-tengeren Líbiából érkezik: vagy eleve líbiai, vagy azon keresztül utazna tovább Európába. A két líbiai kormány közül az ENSZ által elismert kabinet ma bejelentette: nem tudja a továbbiakban garantálni a menekültek biztonságát, azaz továbbengedi őket.

 

Ennek oka, hogy kedden a nemzetközileg ugyan nem elismert, de az országban gyakorlatilag nagyobb hatalommal rendelkező Haftar légiereje súlyos támadásokat intézett menekülttáborok ellen. A többek között Egyiptom által is támogatott tábornok légierejének támadásában

 

legkevesebb negyvennégy menekült halt meg, és több mint százharmincan sérültek meg.

 

Matteo Salvini olasz szélsőjobboldali belügyminiszter, aki mindeddig biztonságos országnak minősítette Líbiát – és erre hivatkozva nem akar onnan senkit sem befogadni – most élesen elítélte Haftar akcióját. Ennek vélhetően az az oka, hogy

 

még pár ilyen bombázás, és Salvini tényleg nem tudja tovább hirdetni Líbia biztonságos jellegét.

 

A nemzetközileg hivatalosan elismert, Fayez al-Serraj vezette líbiai kormány be is jelentette: nincsenek meg a lehetőségei, például a katonai ereje, ahhoz, hogy meg tudja védeni hasonló támadások elől a menekülteket. Azaz: kiengedik őket a menekülttáborokból, és nem akadályozza meg a parti őrség, hogy tovább induljanak Európa felé.

 

Ma líbiai menekülttáborban hivatalosan összesen hatezer ember tartózkodik – az országban ténylegesen megrekedt menekültek száma azonban az ENSZ adatai szerint a hétszázezret is meghaladja.

 

FOTÓ: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

400 igen és 248 nem mellett az EP elfogadta a spanyol legfelsőbb bíróság kérését: felfüggesztik Carles Puigdemont és két katalán képviselőtársának a mentelmi jogát.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

A Fidesz Néppártból való távozásának sürgetése a jéghegy csúcsa az osztrák sajtó szerint.

Nyilvános bocsánatkérést is követelnek az oroszok azért, mert az EMA egy vezetője az orosz vakcina engedélyezésének elhalasztására szólította
fel az európai országokat.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás