Megéri-e a nők életét kockáztatni ahelyett, hogy alternatívát nyújtunk nekik?
Szerző:
Könnyü Hella
Az abortuszok csökkentése a megfelelő oktatással és a megfizethető fogamzásgátlással kezdődik.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
Az utóbbi napokban népszerű hírként röppent fel a kormányközeli médiában, hogy a momentumos EP-képviselő Cseh Katalin a „csecsemőgyilkos” és „szervkereskedő” Planned Parenthoodnak gyűjtött adományt a Facebookon keresztül. Ezt a két állítást a szervezettel kapcsolatban rengetegen cáfolták már előttem – nem is erről szeretnék értekezni, hanem a Cseh által emlegetett biztonságos és anonimitást biztosító szabad döntéshozatal fontosságáról.
Ehhez ismerni kell, hogy a hazai és az amerikai abortusztörvények és metódusok lényegesen különböznek. Magyarországon ma a művi terhességmegszakításhoz a nőnek szabad akaratából (ún. válsághelyzet megjelölésével) a terhesség 12. hetéig joga van. Ezt természetesen megelőzi több konzultáció is, ahol felvilágosítást adnak az állami támogatásokról, az örökbeadásról és a további fogamzásgátlással kapcsolatban is.
Az utóbbi hónapokban több, hagyományosan konzervatív, republikánus déli államban is elfogadtak a korábbinál sokkal szigorúbb abortusztörvényeket.
Ezeknek a nagy része a terhesség 6. hetéig engedélyezi a terhességmegszakítást, amikor is először figyelhető meg az embrió szívverése. Ez a gyakorlatban egy két hete késő menstruáció – sok nőnek ekkor még semmilyen terhességi tünete sincs, és sokan nem is gyanakodnának terhességre.
Ilyenkor szokott felmerülni a jó magyar kommentelők körében a „minek ment oda” mentalitás: a miértek vitatása, annak a figyelmen kívül hagyásával, hogy az elköttetésen kívül semelyik fogamzásgátló módszer nem 100 százalékos.
A személyes válsághelyzet számos dolgot jelenthet – ezt a döntést nem kérdőjelezheti meg a társadalom. Fontos az élet védelme – de miért csak a meg nem született magzaté?
Egy nő két dologért tehet meg bármit – azért, hogy teherbe essen, vagy épp azért, hogy semmiképp ne legyen gyermeke. Ez akkor is így lesz, ha törvényileg szabályozzák az abortuszt, mivel a nem kívánt terhességek száma nem az elrettentéssel, a kiút lezárásával kell, hogy csökkenjen. Cseh Katalin is többször említette már (amivel én is egyetértek), hogy
az abortuszok csökkentése a megfelelő oktatással és a megfizethető fogamzásgátlással kezdődik.
Ebben játszik jelentős szerepet is a Planned Parenthood – a könnyen kezelhető weboldalon egyszerűen és gyorsan juthat mindenki az őt érdeklő információkhoz.
Mi történik akkor, ha elvesszük a szabad döntés jogát?
A terhességét megszakítani kívánó nő akkor is dönteni fog. Dönteni fog rosszabbnál rosszabb otthoni megoldások között, melyeknek jobb esetben nem lesz komolyabb szövődménye. A teljesség igénye nélkül lássunk néhány példát ezekből!
Azon országokban, ahol a terhességmegszakítás illegális, a nők a lehető legtovább próbálják figyelmen kívül hagyni az állapotukat. Ezért gyakran a második trimeszterre (12. hét utánra) csúszik az illegális műtét. Ezekben az esetekben nem tanult egészségügyi dolgozók, erre abszolút alkalmatlan tárggyal (pl. kötőtűvel, vállfa-dróttal) a méhszájon át megrepesztik a magzatburkot, ami koraszülést idéz elő. Ez a módszer szinte kivétel nélkül súlyos sérülésekkel, rosszabb esetben halállal jár a nők számára. Ezen felül rengeteg más, fizikai épséget veszélyeztető módszerhez folyamodhatnak kétségbeesésükben, a forró fürdőtől kezdve a szándékos lépcsőről leesésig.
Mi történik, ha ezek után a terhesség megmarad? Elképedve olvashatjuk akár a hazai cikkeket is az újszülöttgyilkos anyákról, ítélkezve felettük. Pedig ezeket a gyilkosságokat meg lehetett volna előzni – akár egy elérhető és biztonságos abortusszal, vagy még korábban, a fogamzásgátlás elérhetővé tételével. Természetesen ez csak a legrosszabb verzió, karöltve az esetleges öngyilkosságokkal is – de ezen felül
számtalan borzasztó dolog történhet a már megszületett, de nem akart gyerekekkel.
Ferencz Sándor pszichoanalitikus szerint a nem kívánt gyermek egész életére hatással vannak az édesanya ellenérzései – és itt csak azokról beszélünk, akik nem okoztak maradandó kárt magukban vagy a magzatban, miközben megpróbáltak megszabadulni tőle. A mentális- és fizikális egészségen túl a körülmények sem elhanyagolhatók – azok, akik a leghangosabban védik a meg nem született magzatok életét, hallgatnak a legmélyebben, vagy ítélkeznek a legmegvetőbben mikor egy éhező, nyomorban élő gyerekről van szó.
A kérdés az, hogy megéri-e a nők egészségét és életét kockáztatni ahelyett, hogy elérhető alternatívát nyújtunk nekik? Kell-e Cseh Katalint támadni, mert támogatja a legális és biztonságos abortuszt?
Nem. Ezt nem az olvasott cikkek messzi távlatából mondom – egy 3 hónapos kisfiú anyukájaként, akinek még élénk emlékei vannak a terhességről, és a kisbabaillatról.
Kortól, lakóhelytől és szociális helyzettől függetlenül minden nőnek joga van a saját teste és élete felett rendelkezni – ne higgye senki, hogy ezt törvényekkel lehet érdemben szabályozni.
Vitatkoznál a szerzővel? Itt megteheted!
Tetszett a cikk?
Az Azonnali hírlevele
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.
