+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. június 30. vasárnap, 11:03
Dacian Cioloș, a Renew Europe frakcióvezetője szerint mindenkinek esélye kellene legyen, hogy arra szavazzon Európában, akire szeretne.

A Renew Europe EP-frakció transznacionális választási listákat szeretne az EP-választásokon – nyilvánította ki szombaton Dacian Cioloș, a Macron-féle liberális frakció vezetője. 

 

Cioloș Twitteren szólította fel az EU-s intézmények vezetőit, a Bizottság, a Tanács és a Parlament fő figuráit, hogy köteleződjenek el amellett, hogy az európai állampolgárok arra a jelöltre szavazzanak, akire szeretnének, és ezáltal páneurópai választási kampányokat lehessen folytatni.  

 

 „Az EU állampolgárainak joga kell legyen arra, hogy úgy válasszanak az EP-választásokon, ahogyan nekik leginkább kényelmes”

 

– írta a volt román miniszterelnök. Cioloș időzítése, azaz, hogy egy nappal azelőtt írta ki, hogy az Európai Tanács összeült volna a Bizottság élére vezetőt találni, arra utalhat, hogy a centrista-liberális frakció ehhez a feltételhez kötné az esetleges jelöltek támogatását.

 

Szombaton Oszakában találkoztak a G20-as országok vezetői, ezután Angela Merkel német kancellár azt mondta,

 

ő azt remélte, hogy a csata „két igazi jelölt” között fog zajlani.

 

Itt Manfred Weberre, a Néppárt, és Frans Timmermansra, a szocialisták csúcsjelöltjére utalt.

 

Emmanuel Macronék azonban nem a csúcsjelölti rendszerből szeretnének új bizottsági elnököt, hiszen akkor többnyire mindig a Néppárt tarolna, Macron szerint a transznacionális listák kiegyenlítettebbé tennék a versenyt. (Nemrég mi azon gondolkodtunk el, hogy melyik magyar politikus/közéleti figura férne fel más országok listájára.)

 

A liberálisok az EP-választások előtt a rendszer kritikája gyanánt nem egyet, hanem hét csúcsjelöltet választottak maguknak. Mikor aztán lejártak a választások, szóltak, hogy tulajdonképpen Margrethe Vestager az igazi jelöltjük, a hírek szerint azonban őt Merkel semennyire sem szeretné, mivel nem volt „igazi csúcsjelölt”.

 

Az persze nagy kérdés, hogy a nemzetközi listák valóban segítenének-e a liberálisoknak, könnyen lehet, hogy az Orbán Viktor-féle, széles körben ismert szélsőjobbosok profitálnának inkább belőle.

 

Persze vannak elemzők, akik szerint erre semmi szükség, hiszen már most is meg lehet csinálni, hogy több országban alapítanak az emberek pártot, és koordinálják a választási kampányt: ezt próbálta megcsinálni Janisz Varufakisz közgazdász, volt görög pénzügyminiszter a Diem25-tel, ami annyira sikertelen volt, hogy nem csak Németországban, de Görögországban is elhasalt a pártja, igaz, ott mindössze 0,01 százalékkal maradt el a 3 százalékos bejutási küszöbtől (azóta már 4 százalék körül mérik a közvélemény-kutatók). Ugyanilyen transznacionális pártra példa a Volt mozgalom, amely Németországból be is tudott juttatni egy EP-képviselőt.

 

Macron már jóideje komolyabban hangoztatja, hogy szerinte baj van a Spitzenkandidat-rendszerrel. Körülbelül egy hónapja jelentette be, hogy nem támogatja Manfred Webert a Bizottság élére, mert nincs tapasztalata. Amikor az újságírók megkérdezték, hogy neki aztán miféle tapasztalata volt, mikor elnöknek választották, azzal érvelt, hogy Webert csak Németországban választották EP-képviselővé, nem az EU-s polgárok, így nem lehet európai vezető.

 

Őt azonban a franciák választották meg, és ehhez képest francia elnök.

 

Ekkor több politikus is ledöbbent, mondván, hogy a francia elnök csak nem ismeri a koalíciós politika lényegét, hiszen Franciaországban erre többnyire nincs szükség. Macron javaslatát egyébként – bár persze vannak szép számmal támogatói – nem szavazta meg az Európai Parlament ez év februárjában.

 

Cioloș kijelentése még bonyolultabbá teheti a tárgyalásokat, amik egyébként sem mennek egyszerűen, és néhány nap múlva már ki kellene legyenek nevezve a Bizottság és a Tanács tagjai. Az EU-s vezetők láthatóan nem tudnak megegyezni. Állítólag Weber már biztosan nem lesz EB-elnök, most éppen jelenleg Michel Barnier néppárti, francia brexitfőtárgyaló, a bolgár Kristalina Georgieva Világbank-elnök, illetve a néppárti horvát miniszterelnök, Andrej Plenković neve forog közszájon, mint aki esélyes lehet a tisztségre.

 

Szerinted Macronék ötlete jó? Szavazz!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem a hagyományos könyvesbolti terjesztésbe kerülnek azok a romantikus könyvek, amelyek a KSH toplistáját vezetik.

Nem politikai okokból takarították le, és tagadták, hogy hivatalos graffiti-eltávolító szakemberek lennének.

Fabrizio Piscitelli 53 évet élt, de az SS Lazio legnagyobb ultracsoportjának vezéreként hagyott örökségével még sokáig fog küzdeni a futball.

Kik szavazhatnak az önkormányzati választáson? Mi kell ahhoz, hogy ajánlhasd a kedvenc polgármesterjelöltedet? Tudsz-e máshol szavazni, mint a lakóhelyed? Összeszedtük.

Ez pedig nem jó jel a német ipari teljesítményre nagyban alapozó magyar gazdaságnak sem.

A hét kérdése

Miből néznéd ki, hogy valójában nem is létezik? Vagy mi az, amiről kifejezetten szeretnéd, hogy ne létezzen? Szavazz, és kiderül, mekkora a klubod!

Azért ide elnéznénk

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás