+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. június 30. vasárnap, 11:03
Dacian Cioloș, a Renew Europe frakcióvezetője szerint mindenkinek esélye kellene legyen, hogy arra szavazzon Európában, akire szeretne.

A Renew Europe EP-frakció transznacionális választási listákat szeretne az EP-választásokon – nyilvánította ki szombaton Dacian Cioloș, a Macron-féle liberális frakció vezetője. 

 

Cioloș Twitteren szólította fel az EU-s intézmények vezetőit, a Bizottság, a Tanács és a Parlament fő figuráit, hogy köteleződjenek el amellett, hogy az európai állampolgárok arra a jelöltre szavazzanak, akire szeretnének, és ezáltal páneurópai választási kampányokat lehessen folytatni.  

 

 „Az EU állampolgárainak joga kell legyen arra, hogy úgy válasszanak az EP-választásokon, ahogyan nekik leginkább kényelmes”

 

– írta a volt román miniszterelnök. Cioloș időzítése, azaz, hogy egy nappal azelőtt írta ki, hogy az Európai Tanács összeült volna a Bizottság élére vezetőt találni, arra utalhat, hogy a centrista-liberális frakció ehhez a feltételhez kötné az esetleges jelöltek támogatását.

 

Szombaton Oszakában találkoztak a G20-as országok vezetői, ezután Angela Merkel német kancellár azt mondta,

 

ő azt remélte, hogy a csata „két igazi jelölt” között fog zajlani.

 

Itt Manfred Weberre, a Néppárt, és Frans Timmermansra, a szocialisták csúcsjelöltjére utalt.

 

Emmanuel Macronék azonban nem a csúcsjelölti rendszerből szeretnének új bizottsági elnököt, hiszen akkor többnyire mindig a Néppárt tarolna, Macron szerint a transznacionális listák kiegyenlítettebbé tennék a versenyt. (Nemrég mi azon gondolkodtunk el, hogy melyik magyar politikus/közéleti figura férne fel más országok listájára.)

 

A liberálisok az EP-választások előtt a rendszer kritikája gyanánt nem egyet, hanem hét csúcsjelöltet választottak maguknak. Mikor aztán lejártak a választások, szóltak, hogy tulajdonképpen Margrethe Vestager az igazi jelöltjük, a hírek szerint azonban őt Merkel semennyire sem szeretné, mivel nem volt „igazi csúcsjelölt”.

 

Az persze nagy kérdés, hogy a nemzetközi listák valóban segítenének-e a liberálisoknak, könnyen lehet, hogy az Orbán Viktor-féle, széles körben ismert szélsőjobbosok profitálnának inkább belőle.

 

Persze vannak elemzők, akik szerint erre semmi szükség, hiszen már most is meg lehet csinálni, hogy több országban alapítanak az emberek pártot, és koordinálják a választási kampányt: ezt próbálta megcsinálni Janisz Varufakisz közgazdász, volt görög pénzügyminiszter a Diem25-tel, ami annyira sikertelen volt, hogy nem csak Németországban, de Görögországban is elhasalt a pártja, igaz, ott mindössze 0,01 százalékkal maradt el a 3 százalékos bejutási küszöbtől (azóta már 4 százalék körül mérik a közvélemény-kutatók). Ugyanilyen transznacionális pártra példa a Volt mozgalom, amely Németországból be is tudott juttatni egy EP-képviselőt.

 

Macron már jóideje komolyabban hangoztatja, hogy szerinte baj van a Spitzenkandidat-rendszerrel. Körülbelül egy hónapja jelentette be, hogy nem támogatja Manfred Webert a Bizottság élére, mert nincs tapasztalata. Amikor az újságírók megkérdezték, hogy neki aztán miféle tapasztalata volt, mikor elnöknek választották, azzal érvelt, hogy Webert csak Németországban választották EP-képviselővé, nem az EU-s polgárok, így nem lehet európai vezető.

 

Őt azonban a franciák választották meg, és ehhez képest francia elnök.

 

Ekkor több politikus is ledöbbent, mondván, hogy a francia elnök csak nem ismeri a koalíciós politika lényegét, hiszen Franciaországban erre többnyire nincs szükség. Macron javaslatát egyébként – bár persze vannak szép számmal támogatói – nem szavazta meg az Európai Parlament ez év februárjában.

 

Cioloș kijelentése még bonyolultabbá teheti a tárgyalásokat, amik egyébként sem mennek egyszerűen, és néhány nap múlva már ki kellene legyenek nevezve a Bizottság és a Tanács tagjai. Az EU-s vezetők láthatóan nem tudnak megegyezni. Állítólag Weber már biztosan nem lesz EB-elnök, most éppen jelenleg Michel Barnier néppárti, francia brexitfőtárgyaló, a bolgár Kristalina Georgieva Világbank-elnök, illetve a néppárti horvát miniszterelnök, Andrej Plenković neve forog közszájon, mint aki esélyes lehet a tisztségre.

 

Szerinted Macronék ötlete jó? Szavazz!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három fertőzési gócpontot azonosítottak be, ebből egy bánsági, egy erdélyi.

A főváros már beszerezte az ehhez szükséges maszkokokat, de kell pár nap, míg ezek meg is érkeznek, tudtuk meg Karácsony Gergely főpolgármestertől.

Csütörtök tizenhárom EPP-tagpárt szólított fel a Fidesz kizárására a pártcsaládból, Orbán azt mondja, most a magyar embereket védi, ezért nincs ideje erről beszélni.

Az országos tisztifőorvos szerint ez nem segíti a járvány kezelését. Összefoglaltuk, mi hangzott el a pénteki koronatájékoztatón!

Míg Belaruszban szinte az élet változatlanul folyik tovább járvány idején, és az ország elnöke is inkább traktorozásra szólítja fel lakosait, Litvánia szerint Belarusz titkolózik és próbálja eltussolni a járvány valódi mértékét.

A halálos áldozatok mindegyike krónikus beteg volt, a regisztrált fertőzöttek száma pedig elhagyta a hatszáz főt.

A mikroblog-szolgáltató összesen öt ország kamuhálózatát törölte, de ebből Szerbiának nagyobb bázisa volt, mint a másik négynek összesen.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás