Tüntettek a székelyek az úzvölgyi incidensek miatt

Sepsiszentgyörgy főterén gyűltek össze a békés demonstrálók.

Demonstrációt szervezett Sepsiszentgyörgy főterére az Erdélyi Magyar Néppárt az úzvölgyi temetőben történt incidensek, valamint az azt követő események miatt, amelyen körülbelül ezren vettek részt. Az EMNP-nek nem ez az első megmozdulása a temető miatt, nemrég Csíkszeredában tartottak hasonlót, akkor több százan vettek részt rajta, a zuhogó eső ellenére.

A csíkszeredai tüntetésen még az EMNP volt a szervező, a mostanihoz már a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács is csatlakozott

A konfliktus óta két olyan dolog is történt, amely sértőnek mondható a székely, és az erdélyi közösségre nézve, egyrészt a dormánfalvi önkormányzat saját tulajdonaként telekkönyveztette a katonai temetőt, hiába támadta azt meg a Hargita Megyei Tanács bíróságon.. A székelyek most épp azért perelnek újra, mert az első bírósági döntés megszületése előtt lépte meg ezt a kataszteri hivatal.

A másik dolog, amit az erdélyi magyar politikusok sérelmeztek, hogy a román művelődési minisztérium jóváhagyta az úzvölgyi temető ortodox keresztjeinek művészeti koncepcióját.

Szerdán aztán megkezdődtek a tárgyalások a román és a magyar védelmi tárca között a lehetséges megoldások kereséséről. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, a magyar küldöttség vezetője az MTI-nek azt mondta, világossá vált a román fél számára, hogy az ortodox keresztek a magyar katonák sírjai fölé kerültek. Tárgyalni fognak majd a továbbiakban is, szeptemberben folytatják, akkor közösen fogják bejárni a helyszínt a felek.

A csütörtöki tüntetés mindössze egy órán át tartott, a legnagyobb erdélyi magyar párt, az RMDSZ politikusai bár jelen voltak a helyszínen, nem szólaltak fel.

Benedek Erika, az EMNP Kovászna megyei elnöke azt mondta:

Most kötelességünk közösen megfogalmazni, kimondani mondatokat, nem lehet jövőt építeni a múlt, a közös múlt, egymás múltjának tisztelete nélkül. Ami Úzvölgyében ttörtént és örténik  az nemcsak a magyar múlttal szembeni tiszteletelnség – bár elsősorban az –, hanem az emberi méltóság egy olyan mélységes meggyalázása, olyan döntések és tettek hosszú sorozata, amely a történelmi tényeken túl nem tart tiszteletben fizikai, földrajzi határokat, az evilági és túlvilági közt húzódó spirituális határt, de e tettek elkövetői önmaguk méltóságát sem tartják tiszteletben”.

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke felszólalásában utalt az 1996-os román és magyar állam közötti megállapodásra, modván, hogy amennyiben Románia ennek szellemében cselekedne, akkor most nem kellene tüntetni.

– mondta Sándor Krisztina, és megemlítette a szerdai tárgyalásokat is, mint egy megoldási folyamat kezdetét. Sándor elmondta, hogy bár elképzelhető, hogy lankadni fog nyáron a történetet övező figyelem, de a probléma felkerült az erdélyi magyarság máig megoldatlan problémáinak listájára.

Csomortányi István, az EMNP nemrég (egyesek szerint jogszerűtlenül megválasztott) elnöke felemlegette a kataszteri hivatal lépését, a művészeti koncepció jóváhagyását, de a nemrég sürgősségi kormányrendelettel elfogadott új román közoigazgatási törvénykönyvet is, amely egyes politikusok szerint súlyosan visszaveti a kissebbségi nyelvi jogok alkalmazását. „Nincs tétovázni való időnk, teljesen világos, hogy olyan időszak köszöntött be, amikor a magyar közösségnek nem csupán a paragrafusok között bújkálva, nem csupán papírokkal, beadványokkal, a hivatalok útvesztőiben, hanem a köztereinken, a városainkban is meg kell mutatni, hogy valami nincsen rendben, és valami nagyon nincsen rendben: állami szintre emelkedett Romániában a magyarellenesség” - mondta a pártelnök, aki szerint az úzvölgyi incidens egyetlen haszna, hogy megmutatta az ország valódi arcát. Csomortányi sérelmezte, hogy az EU nem lép közbe, mondván, bezzeg a kölni alpolgármester a kolozsvári Pride-ra el tudott menni.

A demonstráció békésen ért véget. A résztvevők Incze Zsolt református esperes szavaira imádkoztak, majd elénekelték a magyar és a székely himnuszt.

FOTÓ: Gergely Előd Gellért/Azonnali