+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 27. csütörtök, 08:54
A Dalai láma szerint Európa nem válhat muszlimmá vagy afrikaivá, utódja pedig lehet nő, ha elég jól néz majd ki. Erős interjút adott a tibeti buddhizmus vezetője.

Exkluzív interjút adott a XIV. Dalai láma a BBC-nek, melyben a tibeti vallási vezető beszélt az Egyesült Államok szerepéről, az európai migrációs hullámról, Kínáról és a Tibetbe való esetleges visszatéréséről.

 

Európa az európaiaké?

 

A tibeti buddhizmus legmagasabb rangú tanítója és Tibet vallási és politikai vezetője szerint nem helyes Donald Trump „America first” jellegű megközelítése. Tendzin Gyaco úgy vélte, az amerikai elnök érzelmei „egy kicsit túlontúl komplikáltak”, miután „egyik nap mond valamit, a másik nap meg valami egészen mást”.

 

De leginkább az „erkölcsi elvek” hiányoznak az Egyesült Államok vezetőjéből,

 

nem elfogadható, hogy azt mondja, hogy „America first", mivel az Egyesült Államoknak globális felelősséget kellene vállalnia. A brexit ügyéről szólva elmondta, tiszteli az Európai Unió szellemiségét, és külső szemlélőként inkább a maradás mellett foglalna állást. 

 

És mi a helyzet az európai migrációs helyzettel? A Dalai láma egy korábbi, a kilépéspártiak által sokat idézett kijelentése szerint praktikusan kell gondolkoznunk, mivel nem jöhet mindenki Európába. Most a vallási vezető erről azt mondta: az európai országoknak be kell fogadniuk menekülteket, oktatást kell adni számukra, majd lehetővé kell tenni, hogy visszatérjenek az országaikba.

 

„Korlátozott számban oké. De egész Európa váljon muszlim országgá? Lehetetlen. Vagy afrikai országgá? Szintén lehetetlen”

 

– fejtette ki, hozzátéve, hogy a menekültekre több szükség van anyaországaikban. „Tartsuk meg Európát az európaiaknak” – hangoztatta az itthon már oly sokszor hallott szólamot a vallási vezető. 

 

Nem baj, ha női Dalai láma jön, ha jól néz ki

 

Tendzin Gyaco még nem adta fel, hogy a visszatérjen a kínai megszállás alatt álló Tibetbe sem: szerinte az emberek őt támogatják és bíznak benne, sokszor könnyes szemmel könyörögnek neki a visszatérésért. „Most Kína elkezdett megváltozni” – reménykedett, hozzátéve, hogy több kínai tisztségviselővel és kormányzati kapcsolatokkal is rendelkező kutatóval kapcsolatban állt az elmúlt években.

 

És elfogadná-e a Dalai láma, hogy esetlegesen női utódja legyen? Igen, de ennek van egy feltétele:

 

„Ha egy női Dalai láma jönne, akkor vonzónak kell majd lennie” – mondta nevetve.

 

Miután Kína megszállta Tibetet, az ottani kormánynak el kellett menekülnie a kommunista hatalom elől. Az emigráns kormány Indiába költözött, 1959 óta Dharamszala városa, Himácsel Prades tartomány téli székhelye ad otthont a tibeti emigráns kormánynak, melyet megalakulásakor a Dalai láma is vezetett már.

 

BORÍTÓKÉP: U.S. Institute of Peace / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás