+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. június 26. szerda, 07:46
Közjogilag az előválasztás nem számít választásnak, szóval a választásokra érvényes törvényi garanciák sem érvényesülnek. Lehet erre mondani, hogy a rendes választáson meg „jaj, dúl az orbáni diktatúra”, de az előválasztáson ettől még miben bízzunk? Az ellenzéki pártok gentlemen's agreementjében? És hol vannak hozzá a gentlemanek?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A címmel nem a Hős utcára akartam utalni, hanem annál sokkal virtuálisabb dologra, amire mégis ugyanúgy igaz, hogy a jog nem, vagy csak korlátozottan érvényesül benne. Az ellenzéki előválasztásról van szó.

 

Bár szerda délig még lehet szavazni, ha valaki nagyon szeretne, de már keddre világossá vált, hogy megvan az ötvenezer előválasztó (estére már a 62 ezret is meghaladta, ami a választókorú budapestiek ~4,5 százaléka), amit a pártok érvényességi feltételként írtak elő. Szóval innentől az előválasztás érvényes, a két vesztes vissza fog lépni a győztes javára.

 

De mi van, ha mégsem?

 

Az előválasztás jogilag légüres tér

 

Most, hogy már gyakorlatilag lezajlott ez az egész, nyugodtan elárulhatom, hogy nekem kezdettől fogva eszem ágában sem volt részt venni az előválasztáson. És nem csak azért, mert a jelöltek és/vagy pártjaik kifejezetten ellenszenvesek számomra, hanem leginkább azért, mert

 

semmi garancia nincs rá, hogy nem vernek át.

 

Nyilván egy rendes választáson is az ígéretek töredékét tartják be, tehát ilyen szempontból az átverésveszély minden választáson jelen van, de most nem erre gondolok. Hanem arra, hogy mi van akkor, ha valamelyik, előválasztáson vesztes párt megmagyarázza, hogy akkorát fordultak a körülmények, hogy ők bizony mégiscsak elindulnak.

 

Nem lenne annyira meglepő, de túl sok garancia sincs ez ellen: a pártok állítólag ugyan aláírtak erről egy szerződést, de a szöveget kiadni vagy részletesen ismertetni többszöri kérésünkre sem voltak hajlandók. Szóval nem lehet tudni, hogy mi a szankció, ha valaki mégis odaszarik az asztalra. Nyilván azon túlmenően, hogy lesz egy kis politikai sárdobálás, és még párszáz szavazónak tele lesz a töke az egésszel.

 

Garanciák híján az egész előválasztásmizéria csak annyiban különbözik a hírhedt „füstös szobákban kötött megállapodásoktól”, hogy még hatvankétezer embert is behülyítettek hozzá. (Hogy ők maguk mennyire bíznak abban, hogy nem verik át őket, arról csináltunk egy videót, érdemes megnézni.)

 

De ha valaki egy fokkal kevésbé cinikus, mint én, és elhiszi, hogy a pártok betartják az előválasztás lényegét, és visszaléptetik a vesztes jelöltjeiket, akkor is maradnak aggályok ebben az előválasztásnak nevezett jogi no go-zónában. 

 

Nincs kampány, és nem lehet választási csalás sem

 

Közjogilag az előválasztás nem számít választásnak, és az előválasztási kampány sem választási kampánynak, hiszen

 

itt nem közvetlenül egy köztisztségre történik a választás, hanem csak a köztisztségre való jelöltségre.

 

Hogy ez miért releváns, azt talán pár példával lehet a legjobban elmagyarázni:

 

+ Az előválasztáson, mivel az jogilag nem egy választás, nem lehet elkövetni választási csalást (a Btk. szerinti jogásznyelven: „választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekményt”) sem. Persze a DK már próbálkozik: Gyurcsányék választási csalás miatt tettek bejelentést az előválasztást lebonyolító civil választási bizottságnál, amiért valakik automata telefonhívásokban Gyurcsány hangjának a felhasználásával úgy állították be Karácsony Gergelyt, mintha a DK által támogatott jelölt lenne. Erről annyit, hogy ez a fenti okok miatt nem választási csalás, hanem csak sima gerinctelenség, méghozzá kábé pont ugyanakkora, mint az, hogy Gyurcsányék az utolsó pillanatban mégis lecserélték Karácsonyt Kálmán Olgára.

 

+ És ha már a „civil választási bizottságnál” tartunk, ez sem egy választási szerv jogilag, így

 

ha éppen a panaszkodásra válaszul határoz is valamit a CVB, annak valószínűleg nem lesz sokkal több foganatja annál, mintha én vagy a szomszédnéni állapítanánk meg „választási csalást”.

 

A választási szervek ugyanis az NVB meg a területi, választókerületi választási bizottságok, és a szavazatszámláló bizottságok. A rendes választásokon ezek kötelező erejű, bíróságon támadható határozatokat hoznak. Lehet mondani, hogy jajjazorbándiktatúra így meg úgy rátelepedett a választási szervekre; de én még mindig inkább választanám azt az opciót, hogy bíróságon reklamálok egy törvényi alapon működő szerv döntése miatt, minthogy a Gyurcsány-Momentum-Karigeri-tengely kitudjamilyen dealjében és egy-két, a kirakatba odatett civilben reménykedjek.

 

+ Ugyanígy egyébként az előválasztási kampány sem kampány a szó jogi értelmében, a kampány ugyanis a tényleges választás (tehát az, amin már konkrétan a főpolgármesterre szavazunk) előtti ötvenedik naptól kezdődik. Kampányidőszakon kívül, így az előválasztási kampányban nem érvényesek a médiabeli hirdetésekre meg a pártok kiegyensúlyozott megjelentetésére vonatkozó szabályok sem.

 

Vagyis az egész előválasztás egy gentlemen’s agreement, amivel amúgy normális esetben nem lenne nagy baj, csakhogy a magyar ellenzékben (meg úgy általában a magyar politikában) nagyítóval is nehéz találni gentlemaneket.

 

Most olvastad először ezt a szöveget? Ez azért lehet, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele! Iratkozz fel itt, hetente háromszor küldjük!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás