+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. június 26. szerda, 07:46
Közjogilag az előválasztás nem számít választásnak, szóval a választásokra érvényes törvényi garanciák sem érvényesülnek. Lehet erre mondani, hogy a rendes választáson meg „jaj, dúl az orbáni diktatúra”, de az előválasztáson ettől még miben bízzunk? Az ellenzéki pártok gentlemen's agreementjében? És hol vannak hozzá a gentlemanek?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A címmel nem a Hős utcára akartam utalni, hanem annál sokkal virtuálisabb dologra, amire mégis ugyanúgy igaz, hogy a jog nem, vagy csak korlátozottan érvényesül benne. Az ellenzéki előválasztásról van szó.

 

Bár szerda délig még lehet szavazni, ha valaki nagyon szeretne, de már keddre világossá vált, hogy megvan az ötvenezer előválasztó (estére már a 62 ezret is meghaladta, ami a választókorú budapestiek ~4,5 százaléka), amit a pártok érvényességi feltételként írtak elő. Szóval innentől az előválasztás érvényes, a két vesztes vissza fog lépni a győztes javára.

 

De mi van, ha mégsem?

 

Az előválasztás jogilag légüres tér

 

Most, hogy már gyakorlatilag lezajlott ez az egész, nyugodtan elárulhatom, hogy nekem kezdettől fogva eszem ágában sem volt részt venni az előválasztáson. És nem csak azért, mert a jelöltek és/vagy pártjaik kifejezetten ellenszenvesek számomra, hanem leginkább azért, mert

 

semmi garancia nincs rá, hogy nem vernek át.

 

Nyilván egy rendes választáson is az ígéretek töredékét tartják be, tehát ilyen szempontból az átverésveszély minden választáson jelen van, de most nem erre gondolok. Hanem arra, hogy mi van akkor, ha valamelyik, előválasztáson vesztes párt megmagyarázza, hogy akkorát fordultak a körülmények, hogy ők bizony mégiscsak elindulnak.

 

Nem lenne annyira meglepő, de túl sok garancia sincs ez ellen: a pártok állítólag ugyan aláírtak erről egy szerződést, de a szöveget kiadni vagy részletesen ismertetni többszöri kérésünkre sem voltak hajlandók. Szóval nem lehet tudni, hogy mi a szankció, ha valaki mégis odaszarik az asztalra. Nyilván azon túlmenően, hogy lesz egy kis politikai sárdobálás, és még párszáz szavazónak tele lesz a töke az egésszel.

 

Garanciák híján az egész előválasztásmizéria csak annyiban különbözik a hírhedt „füstös szobákban kötött megállapodásoktól”, hogy még hatvankétezer embert is behülyítettek hozzá. (Hogy ők maguk mennyire bíznak abban, hogy nem verik át őket, arról csináltunk egy videót, érdemes megnézni.)

 

De ha valaki egy fokkal kevésbé cinikus, mint én, és elhiszi, hogy a pártok betartják az előválasztás lényegét, és visszaléptetik a vesztes jelöltjeiket, akkor is maradnak aggályok ebben az előválasztásnak nevezett jogi no go-zónában. 

 

Nincs kampány, és nem lehet választási csalás sem

 

Közjogilag az előválasztás nem számít választásnak, és az előválasztási kampány sem választási kampánynak, hiszen

 

itt nem közvetlenül egy köztisztségre történik a választás, hanem csak a köztisztségre való jelöltségre.

 

Hogy ez miért releváns, azt talán pár példával lehet a legjobban elmagyarázni:

 

+ Az előválasztáson, mivel az jogilag nem egy választás, nem lehet elkövetni választási csalást (a Btk. szerinti jogásznyelven: „választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekményt”) sem. Persze a DK már próbálkozik: Gyurcsányék választási csalás miatt tettek bejelentést az előválasztást lebonyolító civil választási bizottságnál, amiért valakik automata telefonhívásokban Gyurcsány hangjának a felhasználásával úgy állították be Karácsony Gergelyt, mintha a DK által támogatott jelölt lenne. Erről annyit, hogy ez a fenti okok miatt nem választási csalás, hanem csak sima gerinctelenség, méghozzá kábé pont ugyanakkora, mint az, hogy Gyurcsányék az utolsó pillanatban mégis lecserélték Karácsonyt Kálmán Olgára.

 

+ És ha már a „civil választási bizottságnál” tartunk, ez sem egy választási szerv jogilag, így

 

ha éppen a panaszkodásra válaszul határoz is valamit a CVB, annak valószínűleg nem lesz sokkal több foganatja annál, mintha én vagy a szomszédnéni állapítanánk meg „választási csalást”.

 

A választási szervek ugyanis az NVB meg a területi, választókerületi választási bizottságok, és a szavazatszámláló bizottságok. A rendes választásokon ezek kötelező erejű, bíróságon támadható határozatokat hoznak. Lehet mondani, hogy jajjazorbándiktatúra így meg úgy rátelepedett a választási szervekre; de én még mindig inkább választanám azt az opciót, hogy bíróságon reklamálok egy törvényi alapon működő szerv döntése miatt, minthogy a Gyurcsány-Momentum-Karigeri-tengely kitudjamilyen dealjében és egy-két, a kirakatba odatett civilben reménykedjek.

 

+ Ugyanígy egyébként az előválasztási kampány sem kampány a szó jogi értelmében, a kampány ugyanis a tényleges választás (tehát az, amin már konkrétan a főpolgármesterre szavazunk) előtti ötvenedik naptól kezdődik. Kampányidőszakon kívül, így az előválasztási kampányban nem érvényesek a médiabeli hirdetésekre meg a pártok kiegyensúlyozott megjelentetésére vonatkozó szabályok sem.

 

Vagyis az egész előválasztás egy gentlemen’s agreement, amivel amúgy normális esetben nem lenne nagy baj, csakhogy a magyar ellenzékben (meg úgy általában a magyar politikában) nagyítóval is nehéz találni gentlemaneket.

 

Most olvastad először ezt a szöveget? Ez azért lehet, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele! Iratkozz fel itt, hetente háromszor küldjük!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A bécsi magyar nagykövet szerint nem igaz, hogy a magyar kormány iszlámellenes lenne, valójában a keresztények érdekében lépnek fel.

Az eddigi tartományi szabályozás szerint a pártoknak ugyanannyi férfit és nőt kellett indítaniuk a tartományi választásokon. Most az AfD perelt, és nyert.

António Costa sem szeretné, ha jogállamisági feltételhez kötnék az EU új hitelprogramját, de egészen más miatt, mint Orbán Viktor: a portugál miniszterelnök szerint ugyanis az értékekkel nem szabadna kereskedni.

Müller Cecília tisztifőorvos dönthet arról a járványügyi adatok alapján mostantól, legyenek-e az egyébként fertőzöttként besorolt országokon belül alacsony esetszámúként, vagyis
zölddel megjelölt területek.

A hatóságok már meg is kezdték az ellenzéki „panaszkodók” letartóztatását.

Úgy tűnik, hajlunk a miniszterelnök javaslatára, és idén inkább Magyarországot fedezzük fel. A balatoni foglalások száma is nagyot nőtt még az elmúlt évihez képest is.

Ingyen adunk húsz lélegeztetőgépet a Türk Tanács egyik oszlopos tagjának.

A hét kérdése

Jól összezavarta az idei vakációszezont a koronavírus, de aki akar, az bel- és külföldre is elég sok helyre tud utazni. És te merre mész idén nyáron? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Ehhez a nyárhoz épp illik!

A legintelligensebb magyar DJ újra toporgást rendez Budapesten júlis 18-án.

Kis koncertek lehetnek, például Entrópia Architektúra is!

Az egyik fideszes, a másik nem különösebben: Békés Márton vs Pető Péter.

Minden háztartás kedvenc lázadójáról lesz szó.

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás