Ősszel olyan hangadókat lehet választani, akik elkezdik a parasztok érdekeit képviselni ott, ahol a mindenhonnan az utolsó dollárt is begyűjteni akaró kormány simán megbénítja a saját belvárosát egy filmforgatás miatt.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
Hasonlóan Kerpel-Fronius Gáborhoz, Budapesten belül én is kerékpárral közlekedem, mindenféle egyéb szempontokon túl azért is, mert ez gyors. A legtöbb útvonalon ma már a bicikli a leggyorsabb, még csak nagyon taposni se kell ehhez. A budapesti autósok között még mindig sok a bunkó (és sajnos ahogy egyre több a kerékpáros, egyre több a bunkó közöttünk is), de a változás szembeötlő és pozitív. A budapesti autósok kezdik megszokni a bicikliseket, hétről hétre lesz egyre jobb Budapesten bringázni. Az állam meg még mindig nem szeret minket. De mást se.
Ma a Nádor utcán közelítettem a Kossuth tér felé. Szegény Nagy Imre helyén épül a vörösterror-emlékmű, arra nem lehet menni. Az Alkotmány utca elején épül a Trianon-emlékmű, arra se lehet menni. Oké, akkor körbe, Szemere utca. Na, ott meg épp lezárás van, mert a maradék Alkotmány utcában autós üldözést forgatnak. Munkanap délelőtt, mikor máskor. Végül járdán el a Honvéd utcába, ahol dudáló-káromkodó autósor várja, hogy a filmesek abbahagyják az ócska Daewoo felborítását. Így kerékpáron meg is érkeztem a mai írás témájához.
A parasztok majd várnak, a filmesek dollárban fizetnek. Andy G. Vajna, nyugodjék, rakta össze ezt a bizniszt,
azóta gyakorlatilag egyfolytában forgatnak valahol Budapesten. Az, hogy a paraszt emiatt elkésik valahonnan, az a paraszt baja. Kell a dollár.
A dollár pedig azért kell, mert az olyan országban, ahol a magántulajdon nem szent (márpedig nálunk nem az, egy bizonyos méret fölött független cég nem létezhet), ott előbb-utóbb patrimoniális monarchia alakul ki. Hatalmas királyi birtokok, ahol senki nem termel hatékonyan vagy versenyképesen, mert minek. Úgyis elszedik.
Igen ám, de közben fenn kell tartani azt a látszatot, hogy ez egy európai ország, és ez pénzbe kerül. Pénzbe került már Kádár alatt és pénzbe kerül most is.
Ilyenkor két jelenség van: az egyik az illegális vagy szürkezónás gazdaság eltűrése, a másik pedig az ügyes koncesszió-tulajdonosok megjelenése. A szürkezónára példa a budapesti buli- és szexturizmus eltűrése. Nyilván lehetne a hosteleket alaposabban ellenőrizni, meg odafigyelni arra, hogy biztos, hogy magától jutott-e eszébe annak a 18 év 2 hónapos (naná, még véletlenül sem 17 éves) kislánynak pucéron beleülni tíz részeg angol ölébe.
Csakhogy a hostelben meg az Airbnb-ben, meg a stricinél súlyos euró (dollár, font) ezrek gyűlnek minden héten, amelyek szépen forintra váltódnak, és ezzel segítenek egyensúlyban tartani a gazdaságot. Ez egyébként nagyrészt ugyanaz a jelenség, mint a nyolcvanas évek balatoni biznisze, ahol sok minden felett szemet hunytak, mert nagyobb és fontosabb érdek volt az, hogy Hans minél több deutschmarkot itt hagyjon, mielőtt hazamegy.
A másik jelenségre példát láthatunk a Duna-korzón, hatalmas vasbeton hotelek formájában. Azokat azért építették még Fekete Jánosék idejében, mert sok ötcsillagos turistát akartak Budapestre hozni. Ehhez a Vár- és Citadella-panorámás paloták ideálisak voltak. Hogy jobb lett volna ott esetleg nem lerombolni a romos épületeket, hanem felújítani? Esetleg lerombolni, de a helyükön egy nagy folyóparti parkot csinálni?
Előszöris a parasztoknak hess a belvárosból, másrészt meg majd ha a parasztok annyi dollárt fizetnek be, mint amennyit a három hotel vendégei, akkor pofázzanak.
Beszántanák az önkormányzatokat, ha tehetnék
2019-re a magyar politikai elit bőségesen bebizonyította, hogy egy kicsit sem jobb, mint az elvtársak 30-40 évvel ezelőtt. A vállalkozást, a magántulajdont ugyanúgy nem tűrik, mint ahogy akkor se tűrték, és a magyar gazdaságot is hasonló folyamatok jellemzik. Ebbe a keretbe illeszthetők be a német autógyáraknak adott kedvezmények, de a néhai Andy G. Vajna által felpörgetett filmes biznisz is.
Ezeket a folyamatokat a nyolcvanas évekhez képest két folyamat is moderálja. Az egyik az uniós tagságunk, amely ha nem is minden, de sok disznóságtól tartja vissza a kormányt. Ezért is volt fontos az EP-választás.
A másik, rokon folyamat, hogy valamilyen szinten a szalonképesség megőrzése érdekében hagyni kell érvényesülni az önkormányzatiságot. Az önkormányzatoktól rengeteg hatáskört vettek el, és az anyagi lehetőségeiket is megnyirbálták.
Viszont teljesen beszántani nem lehet az önkormányzatokat, mert arra még a németek is ugranának.
Ezért jön most egy hasonlóan fontos választás, ahol – főleg a nagyobb városokban és Budapesten – olyan hangadókat lehet választani, akik elkezdik a parasztok érdekeit képviselni ott, ahol a mindenhonnan az utolsó dollárt is begyűjteni akaró kormány simán megbénítja a saját belvárosát egy filmforgatás miatt, vagy ahol szabályozatlanul hagy működni egy vigalmi negyedet ott, ahol eredetileg egy ilyen bulizós-kávéházas kultúrnegyed volt a cél.
Ahogy az EP-s választás, úgy ez a választás sem fogja leváltani Orbán Viktort, ilyen illúziókat felesleges is kergetni. Fontos lenne azonban, hogy azok az emberek, akik a NER után Magyarországon politizálni fognak, szokják meg a harcos érdekvédelmet, a politikai ütközéseket, és
élesben derüljön ki, hogy kik azok, akik éles helyzetben bukdácsolnak, korrumpálódnak, és kik alkalmasak valóban politikusnak. Össztűz alatt álló városi-kerületi polgármesterként, önkormányzati képviselőként ez ki tud derülni.
Ha tehát unod a teszetosza ellenzéket, amely négy-öt arcból áll országosan, válassz másikat. Ha emlékszel, hogy XY 10-15 éve tök jól csinálta, csak az akkori népharag a pártjával együtt őt is kiszórta, szavazz rá. Ha jön valami normálisnak tűnő fiatal, szavazz rá. Ezeknek az embereknek egy része keserű csalódás lesz, más része viszont elindul azon az úton, amelynek a végén, nem a győzelem van... hanem a remény.
Ha szeretnéd, hogy legyen remény, akkor foglalkozz az önkormányzati választásokkal. Ha szeretnéd, ha lenne valaki, aki felszólalhat akkor, amikor te sokadjára is egy bugris paraszt vagy, aki fogja be a pofáját, akkor is.
Ha meg budapesti vagy, menjél és szavazz az előválasztáson, ma meg holnap még megteheted.
Ésik Sándor cikke eredetileg a Diétás Magyar Múzsán jelent meg. Lájkold ott is!
Tetszett a cikk?
Az Azonnali hírlevele
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.
