+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. június 21. péntek, 19:04
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója éves közgyűlésén és konferenciáján meglehetősen pozitívan tekintettek Volodimir Zelenszkij felé.

Hétvégén Szlovákiában, Dunaszerdahelyen ülésezett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN). Az eseményen újraválasztották elnöknek az azóta EP-mandátumot is szerzett Vincze Lóránt erdélyi magyar politikust, de ennél érdekesebb, hogy mik hangzottak el a kárpátaljai magyarság helyzetéről.

 

A kárpátaljai magyarságnak ugyanis kardinális kérdés, hogy az új elnök hogyan fog a kisebbségekhez viszonyulni. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikusa pedig optimista, és úgy véli, az új elnök mérsékeltebb politikát fog folytatni. „Úgy vélem, a kisebbségi kérdés rendezése nélkül aligha lehet helyreállítani Ukrajna egységét és stabilitását. A kisebbségellenes politikát ugyanis az ország többsége nem támogatja” – mondta Brenzovics az Új Szó tájékoztatása szerint.

 

Brenzovics a jövőre nézve is optimitsa, és úgy véli, a következő parlamenti választások után kevesebb lesz a radikális nézeteket valló képviselők száma. Brenzovics ugyanakkor nem akart tanácsokat adni Magyarországnak, hogy milyen eszközökkel védje meg az ottani magyarokat, mondván, az ország dönti el, hogy milyen eszközöket használ, de szerinte Magyarországnak és Romániának hasonló az álláspontja arról, hogy a kisebbségeket sújtó nyelvtörvény miatt blokkolják Ukrajna NATO-csatlakozását.   

 

Ukrajnában szerinte 2014 után gyakorlatilag felszámolták a kisebbségi jogokat.

 

A médiatörvény, a felsőoktatási és oktatási törvény diszkriminálja a nemzetiségeket, például jelentősen korlátozzák a nyelvhasználatot. A KMKSZ elnöke reméli, hogy az új ukrán parlament enyhít ezeken a törvényeken.

 

Azért teljesen visszavonni nem fogják a kisebbségeket sújtó szabályokat

 

Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) újraválasztott vezetője bízik abban, hogy az új ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij színre lépésével lesz olyan partner, akivel az ott élő kisebbségek a problémáikról nyíltabban tudnak beszélni:

 

„Talán az a merev, kisebbségellenes magatartás, ami a Porosenko-rezsimet jellemezte, lecserélődik”.

 

A lapnak Jarábik Balázs külpolitikai szakértő elmondta, hogy már a kijevi törvényhozás elé terjesztették a kisebbséginyelv-használatot korlátozó oktatási törvény egy új, enyhébb változatát. Ennek a lényege az lenne, hogy a magániskolákat teljesen kivonnák az előző jogszabály hatálya alól, amely az oktatás számára kötelezően az ukrán nyelvet írja elő. A javaslat szerint az ötödik osztályig az oktatás 20 százalékának ukránul kell folynia. A kilencedik osztályosoknak már 40 százalék, a középiskola végére pedig 60 százalék a kötelezően ukrán nyelvű oktatás aránya. Jarábik elmondása szerint a törvény szigorú változatának hatályát pedig 2023-ig tolták ki.

 

Az elemző szerint Zelenszkij valóban enyhíteni akar a kisebbségeket sújtó jogszabályokon, de egy az egyben visszavonni azokat nem fogja.

 

Ackermann Sándor, a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője is felszólalt az eseményen, szerinte a kisebbségi jogérvényesítés jobb helyzetbe kerülhet, van ok az optimizmusra, de szavaiból azt lehet kivenni, hogy csodára azért nem lehet számítani, hiszen Zelenszkijnek egyensúlyoznia kell a nacionalista és a mérsékeltebb erők között. „Ha bármilyen nagy engedményt tenne a nemzetiségek, elsősorban az ukrajnai oroszok irányába, akkor valószínűleg sok ukrán nemzeti érzelmű választó elpártolna tőle” – mondta az elemző.

 

FOTÓ: Mikhalyov Markiv / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás