Visszavonni nem fogja, de enyhítheti a kisebbségeket sújtó törvényeket az új ukrán elnök

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója éves közgyűlésén és konferenciáján meglehetősen pozitívan tekintettek Volodimir Zelenszkij felé.

Hétvégén Szlovákiában, Dunaszerdahelyen ülésezett az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN). Az eseményen újraválasztották elnöknek az azóta EP-mandátumot is szerzett Vincze Lóránt erdélyi magyar politikust, de ennél érdekesebb, hogy mik hangzottak el a kárpátaljai magyarság helyzetéről.

A kárpátaljai magyarságnak ugyanis kardinális kérdés, hogy az új elnök hogyan fog a kisebbségekhez viszonyulni. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikusa pedig optimista, és úgy véli, az új elnök mérsékeltebb politikát fog folytatni. „Úgy vélem, a kisebbségi kérdés rendezése nélkül aligha lehet helyreállítani Ukrajna egységét és stabilitását. A kisebbségellenes politikát ugyanis az ország többsége nem támogatja” – mondta Brenzovics az Új Szó tájékoztatása szerint.

Brenzovics a jövőre nézve is optimitsa, és úgy véli, a következő parlamenti választások után kevesebb lesz a radikális nézeteket valló képviselők száma. Brenzovics ugyanakkor nem akart tanácsokat adni Magyarországnak, hogy milyen eszközökkel védje meg az ottani magyarokat, mondván, az ország dönti el, hogy milyen eszközöket használ, de szerinte Magyarországnak és Romániának hasonló az álláspontja arról, hogy a kisebbségeket sújtó nyelvtörvény miatt blokkolják Ukrajna NATO-csatlakozását.   

A médiatörvény, a felsőoktatási és oktatási törvény diszkriminálja a nemzetiségeket, például jelentősen korlátozzák a nyelvhasználatot. A KMKSZ elnöke reméli, hogy az új ukrán parlament enyhít ezeken a törvényeken.

Azért teljesen visszavonni nem fogják a kisebbségeket sújtó szabályokat

Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) újraválasztott vezetője bízik abban, hogy az új ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij színre lépésével lesz olyan partner, akivel az ott élő kisebbségek a problémáikról nyíltabban tudnak beszélni:

A lapnak Jarábik Balázs külpolitikai szakértő elmondta, hogy már a kijevi törvényhozás elé terjesztették a kisebbséginyelv-használatot korlátozó oktatási törvény egy új, enyhébb változatát. Ennek a lényege az lenne, hogy a magániskolákat teljesen kivonnák az előző jogszabály hatálya alól, amely az oktatás számára kötelezően az ukrán nyelvet írja elő. A javaslat szerint az ötödik osztályig az oktatás 20 százalékának ukránul kell folynia. A kilencedik osztályosoknak már 40 százalék, a középiskola végére pedig 60 százalék a kötelezően ukrán nyelvű oktatás aránya. Jarábik elmondása szerint a törvény szigorú változatának hatályát pedig 2023-ig tolták ki.

Ackermann Sándor, a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője is felszólalt az eseményen, szerinte a kisebbségi jogérvényesítés jobb helyzetbe kerülhet, van ok az optimizmusra, de szavaiból azt lehet kivenni, hogy csodára azért nem lehet számítani, hiszen Zelenszkijnek egyensúlyoznia kell a nacionalista és a mérsékeltebb erők között. „Ha bármilyen nagy engedményt tenne a nemzetiségek, elsősorban az ukrajnai oroszok irányába, akkor valószínűleg sok ukrán nemzeti érzelmű választó elpártolna tőle” – mondta az elemző.

FOTÓ: Mikhalyov Markiv / Wikipedia