+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pogonyi Csaba & Prinz Dániel
2019. június 21. péntek, 09:42
El kell érni, hogy csak azok az utazások jöjjenek létre Budapesten (és agglomerációjában), amelyek társadalmi haszna nagyobb, mint az egyéni költsége. Ehhez a parkolóhelyek csökkentésére és egy használatarányos útdíj bevezetésére van szükség.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A szerzők közgazdászok, a Momentum szakpolitikusai.

 

Elöljáróban annyit megjegyeznénk: nagy előrelépésnek tartjuk a magyar politikában, hogy már három cikk is megjelent az Azonnalin, amikben azon vitatkozunk, hogy hogyan oldhatjuk meg Budapest problémáit. De akkor mégis működik a Karácsony Gergely közlekedési alapjövedelmes javaslata mögötti matek? Mi azt írtuk korábban, hogy nem. Tóth Csaba szerint viszont de. Vagy ha nem is, de legalább igazságos.

 

De kijönnek a számok?

 

Ha jól értjük, akkor Tóth lényegében Karácsony javaslatát keretezi újra. Mivel a belvárosban ingyen parkolnak az ott lakók, pedig ez valójában háztartásonként mondjuk 120 ezer forintot (ez Tóth Csaba száma) ér, úgy is felfoghatjuk a jelenlegi rendszert, hogy ezek a háztartások évi 120 ezer forint támogatást kapnak, amit viszont csak parkolásra tudnak elkölteni. Hatékonyabb lenne, és a közösségi közlekedés felé tolná őket egy olyan rendszer, amiben 120 ezer forintot kapnának ezek a háztartások, amit vagy parkolásra vagy közösségi közlekedésre használhatnának, közben pedig 120 ezer forintra emelkedne a parkolás költsége. (Karácsony eredeti javaslata nem 120 ezer forintról, hanem 67 ezer forintról szól, de ez másodlagos a javaslat költségvetési hatásainak szempontjából.) 

 

Eddig ez költségvetésileg nullszaldós javaslat, aminek plusz pozitiv hatása, hogy bátorítja a közösségi közlekedés használatát. A probléma ugye az, hogy ez egy igazságtalan rendszer:

 

nem lehet, hogy csak a belvárosban lakó autótulajdonosok kapjanak 120 ezer (67 ezer) forintot, az igazságosság jegyében ezt mindenkinek meg kell kapnia.

 

Innentől kezdve viszont valahonnan ki kéne gazdálkodni, hogy mindenki kapjon 120 ezer (67 ezer) forintot. Erről írjuk mi azt röviden, hogy „mibű?”, hosszabban pedig, hogy 67 ezer forinttal és 370 ezer személlyel számolva ez bizony évente 25 milliárd forintba, a budapesti költségvetés tizedébe, a BKK jegybevételének 38 százalékába kerülne. Jó esetben persze nem készpénzben fizetné ezt a támogatást Karácsony, hanem a bérletárakat csökkentené a jelenlegi 9500 forintról 3900 forintra, ezzel pedig valamennyi plusz utast is hozna a közösségi közlekedésnek, némi plusz árbevételt generálva.

 

A kutya véleményünk szerint ott van elásva, hogy Karácsony (velünk egyetértésben) csökkenteni szeretné a belvárosban parkolók autók számát és ösztönözni a közösségi közlekedés használatát, viszont nem meri bevállalni, hogy ez úgy érhető el költségvetési szempontból is felelős módon, ha nő a parkolás, és csökken a tömegközlekedés relativ költsége – vagyis ha ténylegesen pénzt kérünk a parkolásért a város bizonyos részein, de közben ezt nem kompenzáljuk egy általános alapjövedelemmel, mert ennek nincsen forrása. Hogy folytassuk a közgazdasági közhelyeket, olyan sajnos nincs, hogy a kecske is jóllakik, de a káposzta is megmarad vagyis hogy mindenki egyformán jól jár.

 

Egy lépéssel hátrébbról: mennyibe is kerül a parkolás?

 

Érdemes látni, hogy a parkolásnak nem csak közvetlen költségei vannak. Tóth Csaba ebben a cikkében azt számolta ki, hogy mennyi bevételt lehetne beszedni a jelenlegi árazás szerint egy parkolóhelyért. Ez nem mond sokat arról, hogy valójában mennyit ér egy helyi lakosnak az utcai parkolás, azonban mivel nem tudunk budapesti felmérésről, fogadjuk el ezt a számot.

 

A parkolás költsége azonban nem csak a közterületfoglalásból ered, hanem abból is, hogy forgalmat generál.

 

Nincsen parkolás ugyanis parkolóhelykeresés nélkül, aminek a költsége nagyjából 10 százalékkal megdobja a költségeket (jó lenne persze magyar kutatást is látni), ráadásul nagyban növeli a városi forgalmat is, a levegőszennyezési és baleseti társadalmi költségekről nem is beszélve.

 

Ebből is látszik, hogy nagyon nehéz úgy parkolási reformról beszélni, ha közben nem beszélünk az egész közlekedési rendszer reformjáról.

 

El kell érni, hogy csak azok az utazások jöjjenek létre Budapesten (és agglomerációjában!), amelyek társadalmi haszna nagyobb, mint az egyéni költsége. Ez jelenleg nincs így, hiszen a csúcsidős autózás és csúcsidős tömegközlekedés túl olcsó, a csúcsidőn kívüli pedig túl drága.

 

Szerintünk elkerülhetetlen egy egységes közösségi közlekedési tarifarendszer és ezzel együtt a használatarányos útdíj bevezetése Budapesten. Minden autós aszerint fizessen útdíjat, amennyi társadalmi költséget okozott a helyieknek (torlódás az utakon, környezetszennyezés, baleseti veszély). Egy ilyen rendszerbe érdemes beleilleszteni a parkolást is, hiszen valójában a cél nem az, hogy jól megsarcoljuk a városban parkoló autósokat, hanem az hogy minden közlekedő igazságos árazással találkozzon.

 

Egy modern városban nem autósok meg BKK-sok vannak, hanem közlekedők

 

Egy 21. századi városban nem autósok, BKK-bérletesek meg bringások vannak, hanem közlekedők, akik aszerint váltogatják a közlekedési módokat, hogy éppen mi éri meg nekik a legjobban. Szerintünk a valódi, hosszabb távú megoldás az, ha nem kell senkinek autót tulajdonolnia, hanem szolgáltatásként használja a magán- vagy állami kézben lévő közlekedési eszközöket: rövid távon kis autót vagy családi autót bérel, biciklizik, metrózik vagy sétál. És ennek a rendszernek a létrejöttét a fővárosnak aktívan támogatnia kell (ahogy azt Bécs is teszi).

 

Ebből a szempontból nézve valójában az a kérdés, hogy hogyan akarjuk elosztani a belvárosi szűkös közterületeket.

 

Abban a vita minden résztvevője egyetért, hogy csökkenteni kell az utcai parkolást. És ezt már most is el lehet kezdeni! Amszterdam példáját követve például meg lehetne tiltani új parkolási engedélyek kiadását, illetve fokozatosan csökkenteni a belvárosi parkolóhelyek számát. Minden útfelújításnál meg lehet határozni, hogy hány helyet alakítsanak át közösségi autós/elektromos rolleres/biciklis megállóhellyé, és hányból legyen minipark, játszótér vagy utcai árus.

 

A nemzetközi példák alapján politikailag lehetetlen megfizettetni egy parkolóhely valódi társadalmi költségét. És Tóth Csaba számai Budapestre is erre engednek következtetni (ahogy ő is nagyon helyesen megjegyzi). Tehát mindig alulárazott lesz egy parkolóhely és emiatt mindig túlfogyasztott lesz. Vissza lehet forgatni a helyi parkolási bevételeket, de az soha nem lesz annyi, mint amennyi káros hatással járnak a parkolóhelyek. Nem fog megoldódni a belvárosi egészségtelen környezet problémája, és továbbra is sokan fognak kiköltözni az agglomerációba.

 

Csökkenteni kell a parkolóhelyek számát

 

Emiatt mi igazi megoldásnak azt tartjuk, ha fokozatosan csökkentjük a parkolóhelyek számát, ezzel implicit módon növelve az árukat.

 

A használatarányos útdíj pedig arra ösztönzi a külső kerületekben és az agglomerációban élőket, hogy kevesebben válasszák az autót, különösen csúcsidei belvárosi útjukra. A fentiekből következik, hogy mindent meg kell tenni a parkolóhelykeresési idő csökkentésére is, be kell vezetni az online parkolási rendszert, amivel előre le lehet foglalni egy utcai parkolóhelyet. A belvárosban parkolóházstoppot kell bevezetni, az agglomerációs kötöttpályás megállóhelyeken pedig P+R+B(ringa)-parkolókat. 

 

Itt persze mindig meg kell jegyezni, hogy sokkal jobb alternatívákat kell nyújtania Budapestnek, viszont azt is vegyük észre, hogy mennyi mindent lehetne megcsinálni nagyberuházások nélkül (mindenre kiterjedő régiós bérlet, buszsávok, kerékpárutak). Ezekről rengeteget írunk a Budapest 2.0 jövőképünkben.

 

Karácsony Gergely ötlete, úgy tűnik, termékeny talajra hullott, hiszen több színvonalas cikk is megjelent a témában. Az alapvetésekben egyetértünk: tenni kell valamit a budapesti parkolási helyzettel, és rengeteg igazságtalanság van a rendszerben. A kezdeti kérdésünk azonban továbbra is megválaszolatlan: pontosan hogyan gondolta Karácsony, és milyen költségvetési változtatásokat vezetne be hogy megvalósítsa elképzelését?

 

Vitáznál? Hozzászólnál? Írj nekünk!

 

FOTÓ: Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás