+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2019. június 20. csütörtök, 06:26
A Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom nemrég egy közlekedési táblát kétnyelvűsített. Amikor előzőleg ezt tették, akkor maga Peter Pellegrini miniszterelnök szedette le. De kik a mozgalmárok, és mit akarnak?
Egy mozgalom arra törekszik, hogy a vizuális kétnyelvűség (azaz a szlovák és a magyar felirat együtt) minél inkább elterjedtté váljon Felvidéken.

 

A Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom egy nem hivatalos szerveződés, és már 2011 óta működik: legutóbb azzal hívták fel a figyelmet magukra, hogy a bacsfai útjelzőtáblát másodszor is kétnyelvűsítették – fél évvel ezelőtt ugyanis már megtették, akkor az akciót Peter Pellegrini miniszterelnök provokációnak minősítette, és a belügyi szervek eltávolították a szociáldemokrata Smer politikusának személyes parancsára.

 

Egy hete azonban az aktivisták ismét felállították a táblát, amelyen a ma már csak nagyjából 3 százaléknyi magyar lakta Pozsony (Bratislava) és a magyar többségű Somorja (Šamorín) települések nevei magyarul is szerepelnek.

 

 

Ennek fényében kerestük meg a mozgalmat: a kérdéseinkre Kotiers Róza aktivista válaszolt. Először is arra voltunk kíváncsiak, hogy nem tartja-e elképzelhetőnek, hogy amennyiben legutóbb még a szlovák miniszterelnök is kiakadt az akción, akkor akár szankciók is követhetik a táblaállítást. „Senkinek nem érdeke most jogvihart kavarni, lehetőség biztos lenne rá, hogy valamilyen formában megbüntessenek minket, hiszen ez valamilyen szinten az útitáblák megváltoztatásának minősül, de azt feltételezem, hogy nem lesz érdekükben jogi felhajtást csinálni” – mondja Kotiers.

 

A törvények elvileg garantálják, mégsem látható a kétnyelvűség

 

Szlovákiában, bár a törvények elvileg garantálják, egyáltalán nem magától értetődő a vizuális kétnyelvűség. Bár évről évre javul a helyzet a kisebbségügyi kormánybiztos (aki bár magyar, de honlapja csak szlovákul olvasható) legutóbbi jelentése szerint, azért a 2011 óta, tehát már nyolc éve létező mozgalomnak még bőven van tennivalója: például a közúti táblák ügyében.

 

A 2009-ben megszavazott szlovák nyelvtörvény is sok visszaélésre adott lehetőséget (például 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbüntetés kiszabását teszi lehetővé azok esetében, akik nem a szlovák nyelvet használják a törvény által meghatározott helyzetekben) a magyar nyelvhasználókkal szemben, és bár enyhítették 2011-ben, sok probléma van még: egynyelvűek sokszor a hivatalos tájékoztatások kórházakban, iskolákban, vagy az utcán a reklámok. Még olyan dél-szlovákiai területeken is, ahol jelentős a magyarok aránya, vagy éppen többségben vannak. 

 

Magyarul helyi szinten ugyan lehet ügyet intézni, ha valaki kikér egy kérvényt, és elég jogtudatos hozzá, de megyei és állami szinten sehogy sem.

 

Egy lehetséges megoldás akkor lenne, ha a már említett nyelvtörvény a szlovákkal egyenrangú nyelvnek ismerné el a magyart.

 

„Nincs nagy beágyazottsága annak, hogy mit is keresnek magyarok Szlovákiában, és ezügyben az oktatásban is keresendő a hiba. Politikai szinten meg nyilván azzal is magyarázható, hogy még nincs megoldva a helyzet. hogy valakiknek akár érdeke is lehet a magyarokra mutogatni, így nem csak szlovák pártoknak, hanem például a Most-Hídnak sem érdeke felvállalni a kétnyelvűség ügyét” – magyarázza Kotiers azt, hogy miért van mostanság csend a politikában az anyanyelvhasználati problémák körül.

 

A kijelentését azzal is alátámasztja, hogy bár a közlekedési minisztériumnak magyar vezetője van a hidas Érsek Árpád személyében, még mindig a civileknek kell foglalkozniuk ezzel a problémával.

 

Arra a kérdésre, hogy próbáltak-e a kormányon lévő Híddal beszélni, Kotiers elmondta: úgy gondolja, hogy a Bugár Béla vezette párt, amely sokszor hangoztatja, hogy a magyar érdekképviselet is a célja, tökéletesen tisztában van a problémákkal.

 

EGY PÉLDA A JÓ PÉLDÁRA, DUNASZERDAHELYRŐL

 

A vasúti táblák már legalább rendben vannak, de ez nem elég

 

„Létezik egy alapvető probléma Szlovákiában, amivel a Híd is tisztában van: van egy nagyon nagy hiánya a vizuális kétnyelvűségnek, ez nemcsak a településjelző táblákra igaz, hanem hivatalokra, kórházakra is, illetve a vasúti táblákra is az volt – ez nemrégiben megváltozott. A mozgalmunk ezekre hívja fel a figyelmet. A vasúti táblákkal kezdtük. A Hídnak akkor az akcióinkra az volt a válasza, hogy kormányra kerüléskor beágyazták a vasúti feliratok kétnyelvűségét a programjukba, ezt aztán meg is valósították. Ez pozitív is, de a valódi problémát, a vizuális kétnyelvűség hiányát ezzel még nem oldották meg” – magyarázta az Azonnalinak az aktivista.

 

Kotiers Róza szerint azt, hogy nincs valós akarat a megoldásra, a kétnyelvű bacsfai közlekedési tábla szemlélteti legjobban.

 

Annak idején, amikor Pellegrini miniszterelnök levetette, hiába volt kormányon a Híd és hiába volt magyar a közlekedési miniszter, nem léptek fel fel az intézkedés ellen.

 

Mozgalmuknak változó a tagszáma, 2011 óta volt már, hogy harmincan akcióztak, de akadt, hogy csak négyen-öten gyűlnek össze. Egy-egy akció előtt közösségi gyűjtést hirdetnek meg. Gyakorlatilag a közösség támogatásából élnek, nem csak anyagilag, hanem mindazzal, amit kapnak, például nagyon fontos nekik, hogy a közösségi médiában sok követőjük és támogatójuk van, ez is megerősíti abban őket, hogy jó úton haladnak.

 

A tagok sokáig anonim módon vettek részt a munkában, mígnem aztán néhány éve különféle akciók során a rendőrség többször igazoltatta őket, aztán meg négy fiatal külön csoportot alkotva indult a választásokon a Magyar Közösség Pártja színeiben, ezzel értelmetlenné vált az anonimitás.  

 

A mozgalom nem tartja feladatának, hogy a politikusokkal tárgyaljon, de a tagok azért remélik, hogy az akciókkal nyomást gyakorolnak a döntéshozókra, és azok rájönnek, hogy a vizuális kétnyelvűség fontos a közösségnek.

 

A legutóbbi akció után például a mozgalom nyílt levelet küldött Érsek Árpád miniszter és Bukovszky László kisebbségügyi kormánybiztos részére (mindketten a Híd politikusai), amiben felszólította őket a belüggyel való tárgyalásra a tablák ügyében – mivel a belügyminisztérium határozza meg azokat a műszaki normákat, mely alapján a táblákat módosítani lehet kétnyelvűre.

 

Bár a levelükre nem érkezett válasz, Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos a sajtónak azzal érvelt, hogy 2018 februárjától egy belügyi kormányrendelet már nem tiltja, hogy többnyelvű közlekedési táblák kerüljenek ki. Csakhogy még azóta sem készültek el a többnyelvű táblák műszaki szabványai, és bár ugyanúgy joguk volt a településeknek a kétnyelvű vasúti táblákat kérvényezni, a vasút a szabványok hiánya miatt nem tudott mit kezdeni velük.

 

„A valós problémákat sokszor elfedik sikerkommunikációval, például azzal, hogy nemrég megoldódtak a vasúti feliratok ügyei. A mi célunk, hogy a valós problémára összpontosítsunk és felhívjuk a figyelmet, hogy bár részsikerek vannak, az összprobléma még egyáltalán nincs megoldva” – összegzett az aktivista.

 

FOTÓK: KDSZ / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás