+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2019. június 20. csütörtök, 06:26
A Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom nemrég egy közlekedési táblát kétnyelvűsített. Amikor előzőleg ezt tették, akkor maga Peter Pellegrini miniszterelnök szedette le. De kik a mozgalmárok, és mit akarnak?
Egy mozgalom arra törekszik, hogy a vizuális kétnyelvűség (azaz a szlovák és a magyar felirat együtt) minél inkább elterjedtté váljon Felvidéken.

 

A Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom egy nem hivatalos szerveződés, és már 2011 óta működik: legutóbb azzal hívták fel a figyelmet magukra, hogy a bacsfai útjelzőtáblát másodszor is kétnyelvűsítették – fél évvel ezelőtt ugyanis már megtették, akkor az akciót Peter Pellegrini miniszterelnök provokációnak minősítette, és a belügyi szervek eltávolították a szociáldemokrata Smer politikusának személyes parancsára.

 

Egy hete azonban az aktivisták ismét felállították a táblát, amelyen a ma már csak nagyjából 3 százaléknyi magyar lakta Pozsony (Bratislava) és a magyar többségű Somorja (Šamorín) települések nevei magyarul is szerepelnek.

 

 

Ennek fényében kerestük meg a mozgalmat: a kérdéseinkre Kotiers Róza aktivista válaszolt. Először is arra voltunk kíváncsiak, hogy nem tartja-e elképzelhetőnek, hogy amennyiben legutóbb még a szlovák miniszterelnök is kiakadt az akción, akkor akár szankciók is követhetik a táblaállítást. „Senkinek nem érdeke most jogvihart kavarni, lehetőség biztos lenne rá, hogy valamilyen formában megbüntessenek minket, hiszen ez valamilyen szinten az útitáblák megváltoztatásának minősül, de azt feltételezem, hogy nem lesz érdekükben jogi felhajtást csinálni” – mondja Kotiers.

 

A törvények elvileg garantálják, mégsem látható a kétnyelvűség

 

Szlovákiában, bár a törvények elvileg garantálják, egyáltalán nem magától értetődő a vizuális kétnyelvűség. Bár évről évre javul a helyzet a kisebbségügyi kormánybiztos (aki bár magyar, de honlapja csak szlovákul olvasható) legutóbbi jelentése szerint, azért a 2011 óta, tehát már nyolc éve létező mozgalomnak még bőven van tennivalója: például a közúti táblák ügyében.

 

A 2009-ben megszavazott szlovák nyelvtörvény is sok visszaélésre adott lehetőséget (például 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbüntetés kiszabását teszi lehetővé azok esetében, akik nem a szlovák nyelvet használják a törvény által meghatározott helyzetekben) a magyar nyelvhasználókkal szemben, és bár enyhítették 2011-ben, sok probléma van még: egynyelvűek sokszor a hivatalos tájékoztatások kórházakban, iskolákban, vagy az utcán a reklámok. Még olyan dél-szlovákiai területeken is, ahol jelentős a magyarok aránya, vagy éppen többségben vannak. 

 

Magyarul helyi szinten ugyan lehet ügyet intézni, ha valaki kikér egy kérvényt, és elég jogtudatos hozzá, de megyei és állami szinten sehogy sem.

 

Egy lehetséges megoldás akkor lenne, ha a már említett nyelvtörvény a szlovákkal egyenrangú nyelvnek ismerné el a magyart.

 

„Nincs nagy beágyazottsága annak, hogy mit is keresnek magyarok Szlovákiában, és ezügyben az oktatásban is keresendő a hiba. Politikai szinten meg nyilván azzal is magyarázható, hogy még nincs megoldva a helyzet. hogy valakiknek akár érdeke is lehet a magyarokra mutogatni, így nem csak szlovák pártoknak, hanem például a Most-Hídnak sem érdeke felvállalni a kétnyelvűség ügyét” – magyarázza Kotiers azt, hogy miért van mostanság csend a politikában az anyanyelvhasználati problémák körül.

 

A kijelentését azzal is alátámasztja, hogy bár a közlekedési minisztériumnak magyar vezetője van a hidas Érsek Árpád személyében, még mindig a civileknek kell foglalkozniuk ezzel a problémával.

 

Arra a kérdésre, hogy próbáltak-e a kormányon lévő Híddal beszélni, Kotiers elmondta: úgy gondolja, hogy a Bugár Béla vezette párt, amely sokszor hangoztatja, hogy a magyar érdekképviselet is a célja, tökéletesen tisztában van a problémákkal.

 

EGY PÉLDA A JÓ PÉLDÁRA, DUNASZERDAHELYRŐL

 

A vasúti táblák már legalább rendben vannak, de ez nem elég

 

„Létezik egy alapvető probléma Szlovákiában, amivel a Híd is tisztában van: van egy nagyon nagy hiánya a vizuális kétnyelvűségnek, ez nemcsak a településjelző táblákra igaz, hanem hivatalokra, kórházakra is, illetve a vasúti táblákra is az volt – ez nemrégiben megváltozott. A mozgalmunk ezekre hívja fel a figyelmet. A vasúti táblákkal kezdtük. A Hídnak akkor az akcióinkra az volt a válasza, hogy kormányra kerüléskor beágyazták a vasúti feliratok kétnyelvűségét a programjukba, ezt aztán meg is valósították. Ez pozitív is, de a valódi problémát, a vizuális kétnyelvűség hiányát ezzel még nem oldották meg” – magyarázta az Azonnalinak az aktivista.

 

Kotiers Róza szerint azt, hogy nincs valós akarat a megoldásra, a kétnyelvű bacsfai közlekedési tábla szemlélteti legjobban.

 

Annak idején, amikor Pellegrini miniszterelnök levetette, hiába volt kormányon a Híd és hiába volt magyar a közlekedési miniszter, nem léptek fel fel az intézkedés ellen.

 

Mozgalmuknak változó a tagszáma, 2011 óta volt már, hogy harmincan akcióztak, de akadt, hogy csak négyen-öten gyűlnek össze. Egy-egy akció előtt közösségi gyűjtést hirdetnek meg. Gyakorlatilag a közösség támogatásából élnek, nem csak anyagilag, hanem mindazzal, amit kapnak, például nagyon fontos nekik, hogy a közösségi médiában sok követőjük és támogatójuk van, ez is megerősíti abban őket, hogy jó úton haladnak.

 

A tagok sokáig anonim módon vettek részt a munkában, mígnem aztán néhány éve különféle akciók során a rendőrség többször igazoltatta őket, aztán meg négy fiatal külön csoportot alkotva indult a választásokon a Magyar Közösség Pártja színeiben, ezzel értelmetlenné vált az anonimitás.  

 

A mozgalom nem tartja feladatának, hogy a politikusokkal tárgyaljon, de a tagok azért remélik, hogy az akciókkal nyomást gyakorolnak a döntéshozókra, és azok rájönnek, hogy a vizuális kétnyelvűség fontos a közösségnek.

 

A legutóbbi akció után például a mozgalom nyílt levelet küldött Érsek Árpád miniszter és Bukovszky László kisebbségügyi kormánybiztos részére (mindketten a Híd politikusai), amiben felszólította őket a belüggyel való tárgyalásra a tablák ügyében – mivel a belügyminisztérium határozza meg azokat a műszaki normákat, mely alapján a táblákat módosítani lehet kétnyelvűre.

 

Bár a levelükre nem érkezett válasz, Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos a sajtónak azzal érvelt, hogy 2018 februárjától egy belügyi kormányrendelet már nem tiltja, hogy többnyelvű közlekedési táblák kerüljenek ki. Csakhogy még azóta sem készültek el a többnyelvű táblák műszaki szabványai, és bár ugyanúgy joguk volt a településeknek a kétnyelvű vasúti táblákat kérvényezni, a vasút a szabványok hiánya miatt nem tudott mit kezdeni velük.

 

„A valós problémákat sokszor elfedik sikerkommunikációval, például azzal, hogy nemrég megoldódtak a vasúti feliratok ügyei. A mi célunk, hogy a valós problémára összpontosítsunk és felhívjuk a figyelmet, hogy bár részsikerek vannak, az összprobléma még egyáltalán nincs megoldva” – összegzett az aktivista.

 

FOTÓK: KDSZ / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása. Podcast!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egyszerűsített logót kap Budapest, a fővárosi fenntartású cégek esetében pedig egységes ernyőarculattal cserélnék le a jelenlegi összevisszaságot.

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Toszkána az olasz baloldal fellegvára, 1921-ben a tengerparti Livornóban alapították meg az olasz kommunista pártot. Salvini és a jobbközép most egy keményvonalas EP-képviselővel hódítaná meg a vörös tartományt. Körbefotóztuk!

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás