Miért nem hülyeség a közlekedési alapjövedelem, és hogyan működhetne jól?

Szerző: Tóth Csaba
2019.06.19. 17:42

Az autós háztartások jelenleg évente több, mint százezer forint támogatást kapnak a kerületektől, csak nem pénzben, hanem parkolás formájában. Ennyiben igazságos Karácsony javaslata, hogy akkor kapjon pénzt mindenki, méghozzá ugyanannyit. A gond csak az, hogy ezt fővárosi szinten akarja megoldani, meg az, hogy a városban nem csak autósok és tömegközlekedők léteznek.

Miért nem hülyeség a közlekedési alapjövedelem, és hogyan működhetne jól?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Az elmúlt napokban egy kissé zavaros vita bontakozott ki az Azonnalin Karácsony Gergely és a Momentum szakpolitikusai között arról, hogy miként lehetne csökkenteni a parkolás jelentette problémákat Budapest belső részén – azaz azt, hogy a parkoló autók elveszik a helyet a zöldterületek, szélesebb járdák, kerékpárutak elől, és még a parkolást is megnehezítik.

A probléma gyökerét Karácsony egész jól bemutatja: a parkoló autók nagy része azért parkol a belvárosban, mert a helyiek parkolása hatalmas mértékben támogatott, azaz a kerületi önkormányzatok (illetve sok esetben a fővárosi önkormányzat) elengedi a már amúgy is kedvezményes éves parkolási díjat, azaz helytől függően évi 44-131 ezer forintot. E nagyvonalú támogatás miatt a valóságosnál jóval nagyobb lesz az igény a parkolásra, és így a közterek nagy részét elfoglalják az autók.

Karácsony azt is nagyon jól látja, hogy ezt a támogatást nem lehet csak úgy megszüntetni vagy jelentősen csökkenteni. Leginkább azért, mert az emberek jelentős része mindenféle díjemelést zsigerből elutasít, még akkor is, ha nem érintett. Ez főleg azért van, mert

az emberek semmiféle kapcsolatot nem látnak a díjak és adók mértéke és a rendelkezésre álló közpénz mennyisége között. Tegyük hozzá, hogy nem teljesen alaptalanul,

hiszen a már szinte mindennapos élménnyé vált korrupció és az átláthatatlan közügyek miatt teljesen megérthető az a közvélekedés, hogy a több díjbevételből csak még több korrupció lesz (esetleg valami látványberuházás, ami csak egy fokkal jobb). Már ha egyáltalán lesz több díjbevétel, hiszen az se ritka, hogy a közpénzeket már beszedés közben ellopják.

Karácsony ötlete jó, de csak egy darabig

Karácsony erre valami olyasmit mond, hogy ha a támogatást nem lehet elvenni, akkor a szelektivitását kell megszüntetni. Mert végső soron nem is a támogatással van gond, hanem azzal, hogy azt csak parkolásra lehet felhasználni. Ha nem csak parkolásra lehetne, akkor biztos lennének olyanok, akik a támogatást inkább másra fordítanák, és nem parkolnának a város belső részén.

Képzeljük el, hogy minden belvárosi autós háztartásnak felajánlanák, hogy jövőre vagy éves parkolási engedélyt, vagy 110-131 ezer forintot kapnak.

Biztosan lennének olyanok, akik vagy lemondanának az autótartásról, vagy a fizetős zónán kívül parkolnának, mikor nem használják az autót.

Egy hasonló felvetést vizsgált ez a cikk, és a korábbi felmérésemre adott érdemi válaszok alapján akár 50-70 százalékkal is csökkenhetne a helyiek által elfoglalt közterület, ha a természetbeni parkolási támogatást készpénzre váltanák. A válaszok nem feltétlenül a valódi reakciókat tükrözik, de az nyilvánvaló, hogy a támogatás készpénzesítésével sokan lemondanának az állandó belvárosi parkolásról.

Persze azt nem lehet, hogy csak az autós háztartások kapjanak évi 120-131 ezer forint támogatást: könnyű elképzelni, milyen felháborodás lenne (pedig lényegében ma is ez történik, csak nem készpénzben). Ezért javasolja Karácsony, hogy akkor mindenki kapjon támogatást, méghozzá ugyanannyit. Ez egy teljesen ésszerű, és nagyon igazságos javaslat.

Ezután kezdődnek a bajok

Karácsony a parkolási problémát valamiért fővárosi szinten akarja megoldani, holott a probléma elsősorban a belváros ügye

(illetve azon területeké, ahol van parkolási díj), ezért a problémát ott kell megoldani. A belvároson kívül a parkoló autók jóval kisebb problémát okoznak, mivel a lazább beépítés miatt ott van elég közterület és sok magántulajdonú zöldterület is. Nem hiába nincs a külvárosokban parkolási díj. A parkolási díj hiányában a külvárosban lakók támogatást se kapnak, ezért esetükben a támogatás szelektivitását meg se lehet szüntetni. Másképp mondva az ő parkolásukra semmilyen hatást nem fejtene ki egy pénzbeli támogatás.

Másik jelentős probléma, hogy a támogatás még mindig túl szelektív.

A javaslat alapján azt is gondolhatnánk, hogy a belvárosban csak autósok és tömegközlekedők léteznek.

Pedig van rengeteg olyan kerékpáros, gyalogos, esetleg nagyon keveset mozgó idős, vagy beteg ember, akiknek se autóra, se napi szintű tömegközlekedésre nincs szükségük, ellenben szükségük lenne például kerékpárra, gyógyszerre, vagy sok minden másra. Igazságtalan, hogy ők nem kapnak támogatást, különösen, ha a parkolási díjakra kompenzációként tekintünk a kevesebb rendelkezésre álló köztérért.

És további probléma a részletek tisztázatlansága. Mennyibe kerülne az éves parkolási engedély (illetve mindenütt ugyanannyi lenne-e), mennyibe kerülne az éves BKK bérlet, mi lenne a 70 éven felüliekkel (hiszen a dolgok jelenlegi állása szerint ők úgymond mindenképpen megkapják az éves BKK-bérletet, azaz ők ugyanúgy csak a parkolási támogatást tudnák választani ha van autójuk, mint ma is), miért pont 67 ezer forint lenne a „közlekedési alapjövedelem” (ez amúgy valóban túl magas összegnek tűnik), és miből lehetne finanszírozni a támogatást?

A fentiek ellenére Karácsony javaslatának az iránya nagyon is jó, és némi jóindulattal még talán azt is feltételezhetjük, hogy csak azért ilyen zavaros, mert egy háttérbeszélgetésen hangzott el, egyfajta brainstormingként.

A momentumosok pont a lényeget nem árulják el

Bár a Momentum szakértői a cikkük bevezetésében nagyvonalúan megoldást ígérnek a parkolási problémára, javaslatuk lényegében mindössze annyiból áll, hogy "valamilyen formában emelnék az autózás költségeit, csökkentve a közösségi közlekedés relatív árát". Erre nehéz mit mondani. Mert

hogy milyen formában, azt nem árulják el. Márpedig éppen ez a lényeg,

mert nyilvánvaló, hogy magában bármiféle emelés népszerűtlen, ezért politikailag önmagában szinte biztosan kivitelezhetetlen.

Persze a Momentum szakértőinek sok mindenben igazuk van, amikor Karácsony javaslatát kritizálják, mivel a javaslat zavaros, nehezen érthető és elnagyolt. De azért néhány kritikával eléggé mellélőttek. Például cinikusan megjegyzik, hogy "a támogatás igazi hungarikum, hiszen hasonló rendszer sehol a világon nem működik ", mintha ez egy alapvető probléma lenne. Ezek szerint a Momentum a női választójogot, vagy az ingyenes közoktatást se támogatta volna, ha úgy alakul, hogy azokat Magyarországon vezetik be először?

Másrészt bár parkolással kapcsolatban ilyen rendszer lehet, hogy tényleg nem működik sehol (bár kell némi nagyképűség ehhez a kijelentéshez, tekintve a több ezer nagyvárost világszerte), az elv alkalmazására – azaz támogatások szelektivitásának megszüntetésére, és a támogatások kiterjesztésére - több példa is akad. Oroszországban például többek közt a nyugdíjasok tömegközlekedési támogatásának 50 százalékát változtatták pénzbeli támogatássá, amit most minden nyugdíjas megkap, azaz az is, aki nem, vagy csak nagyon keveset utazik. Egy befolyásos agytröszt pedig épp néhány hete javasolta a német kormánynak, hogy vessenek ki 50 eurós adót a széndioxid kibocsátására, és a bevételből minden német állampolgár kapjon évente 100 eurót. 

De az se túl szerencsés, hogy

a Momentum szakértői összekeverik a parkolási problémát a szegénység problémájával,

és azt javasolják, hogy „alapjövedelem” helyett a szegényeket kellene célzottan támogatni, mert az hatékonyabb többek közt a szegények lakhatási problémáinak a kezelésében. Hogy ez hogyan függ össze a parkolási problémával, az nem derül ki. Ennyi erővel azt is kifogásolhatnák, hogy Karácsony javaslata nem elég hatékony a közoktatás javításában.

Karácsony ötletét lehetne jól is kivitelezni

Pedig a Karácsony javaslata mögött meghúzódó elvet megfelelően alkalmazva nagyon jól lehetne kezelni parkolási problémát. A megfelelő alkalmazás elsősorban azt jelenti, hogy problémát kerületi szinten (illetve parkolási zóna-szinten) és költségvetéssemlegesen kellene bevezetni.

Azaz meg kellene szüntetni az éves parkolási kedvezményeket, és az emiatt keletkező többletbevételeket szét kell osztani egyenlően az adott kerületben (vagy parkolási zónában) lakók között.

A bevételeket pedig a parkolás mellett el lehessen költeni tömegközlekedésre, kerékpározásra, lakhatási költségre, vagy akár bármi másra!

Az autóval nem rendelkezők mindenképp jól járnának, és a nagyobb létszámú családok családszinten még akkor is jobb helyzetbe kerülnének, ha megtartanák az autót, így a javaslat többségi támogatása biztosítható. Az intézkedés hatására pedig a közterület 20-40 százaléka felszabadulna, és lenne hely szélesebb járdának, zöldterületnek, kerékpárútnak.

A szerző PhD-hallgató a CEU-n.
Olvass még több cikket Tóth Csabától az Azonnalin!

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek