+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. június 18. kedd, 20:46
Párbeszéd-szimpatizánsoknak küldték ki az IDEA Intézet online felmérését, mert szerintük az nem közvélemény-kutatás. Az IDEA szerint viszont igen.

„Készül az IDEA Intézet legújabb felmérése. Ha időd engedi, töltsd ki te is a kérdőívet! Nem több két percnél, és a kitöltéssel segíted Karácsony Gergely kampányát” – írta kedd reggel a Párbeszéd egy, a szimpatizánsainak címzett levelezőlistára. A levélben az IDEA Intézet ezen, időközben lezárult online felmérését linkelték, amelyet az intézet Facebook-hirdetésekkel próbált eljuttatni a kitöltőkhöz.

 

A PÁRBESZÉD TOBORZÓ E-MAILJE

 

A Párbeszéd általi promóció több kérdést is felvet, elsősorban azt, hogy nagyon úgy tűnik: itt bizony egy közvélemény-kutatás meghekkeléséről van szó. Hiszen

 

miért segítené Karácsony Gergely kampányát, ha sok párbeszédes tölt ki egy kutatást, és ezáltal eltorzítja az eredményt? Mennyire fair eszköz ez egy kampányban?

 

A párbeszédesek szerint ez nem is igazi közvélemény-kutatás

 

A párt sajtóosztálya szerint semmi kivetnivaló nincs ebben. „Ez nem közvélemény-kutatás, hanem egy online szavazás, amit bárki kitölthetett, mi is a nyilvánosságban találtuk. Nem látunk abban problémát, hogy egy szabadon elérhető online linket elküldjünk a támogatóinknak” – írták az Azonnali érdeklődésére.

 

A Párbeszéd szerint az IDEA Intézet kérdőíve nem felel meg a szakmai követelményeknek, mint a reprezentativitás, pontos adatfelvétel, többszörös kitöltés kizárása. Ezt arra alapozzák, hogy többször ki tudták tölteni a kérdőívet egy IP-címről is, így pedig az abból nyert adatokért  szerintük az vállalja a felelősséget, aki publikálja.

 

A Párbeszéd tehát azt állítja: ez nem közvélemény-kutatás, így nem is volt mit meghekkelni.

 

Mitől közvélemény-kutatás egy közvélemény-kutatás?

 

Megkérdeztük az IDEA Intézetet is, és kiderült: attól még, hogy a párbeszédesek ki tudták tölteni többször is egy IP-ről a felmérést, valójában nem sokra mentek vele. Az ugyanis oké, hogy valaki látszólag gond nélkül kitölti a kérdőívet, de az egy másik dolog, hogy az ténylegesen hasznosul-e.

 

Az online kérdőív módszertanával kapcsolatos érdeklődésünkre Böcskei Balázs, az IDEA Intézet igazgatója (és az Azonnali rendszeres szerzője) azt közölte: ha egy forrásból több kitöltés érkezik, azt megjelölik, és külön is átnézik. Egyből feltűnik, ha egy levelezőlistáról vagy egy párt Facebook-csoportjából érkezik egyszerre egy halom kitöltés. Ha egy IP-címről több kitöltés érkezik, akkor a rendszer csak az elsőt veszi figyelembe, így a többi, hiába tűnik érvényes leadásnak, a kukába megy.

 

Konkrétan a Párbeszéd körlevelének hatására nagyjából kétszer százötven ember trollkodott, ezt ki is szűrték

 

– mondta az Azonnalinak Böcskei. Mint mondta, az ilyen fake kitöltések az érvényes kitöltéseket nem befolyásolják, a kiszűrésük ugyan plusz munkát okoz, de ez kezelhető.

 

Az azzal kapcsolatos felvetésre, hogy a reprezentatív közvélemény-kutatás szakmai szabályainak ne felelne meg a projekt, az intézet igazgatója azt mondta: a minta teljesen reprezentatív a nagykorú lakosságra nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint. Nyilván a nagyvárosi, magasan képzett kvóta telik be a leghamarabb, és a kistelepülési, aluliskolázott kitöltőket a legnehezebb elérni online – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ettől még kiküszöbölik az internetes adatfelvételből adódó mintatorzulást; a kutatás ugyanúgy reprezentatív, mintha mondjuk telefonon készülne.

 

Böcskei szerint pont, hogy megkönnyíti a munkát az internetes adatfelvétel, hiszen a személyes vagy telefonos megkérdezésnél sokkal nagyobb az ajtót vagy a telefont be- és lecsapók aránya, mint az online kérdőívnél meglévő tízszázalékos visszafordulási arány. 

 

És hogy mit szól a kutató a Párbeszéd hekkelési kísérletéhez?

 

„Az, hogy egy párt központilag és ilyen transzparens módon tegyen kísérletet egy kutatás manipulálására, az talán páratlan a magyar közvélemény-kutatás történetében.”

 

De fel voltak, és fel is lesznek erre készülve – ígérte Böcskei.

 

Az IDEA Intézet amúgy a legutóbb a DK által támogatott Kálmán Olgát hozta ki első helyre az ellenzéki főpolgármesterjelölt-jelöltek közül. Böcskei az Azonnali kérdésére megígérte: ha ebben a kutatásban Karácsony szerepelne feltűnően jól, az nem a Párbeszéd hekkelése miatt lesz, hanem azért, mert elkezdett kampányolni.

 

NYITÓKÉP: Karácsony Gergely borítóképe a Facebookon

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás