+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pogonyi Csaba & Prinz Dániel
2019. június 18. kedd, 14:01
Karácsony Gergely a minap két olyan ötletet is bedobott az előválasztási kampányban, amelyek kifejezetten költségigényesek. Honnan lenne meg a pénz a közlekedési alapjövedelmre és a bérlakásprogramra, és valóban megérné-e ez a budapestieknek? Mit lehetne tenni ehelyett?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A szerzők közgazdászok, a Momentum szakpolitikusai.

 

Hétfőn Karácsony Gergely bejelentette, hogy „közlekedési alapjövedelmet” adna minden budapesti felnőtt lakosnak. Karácsony modellje szerint ha minden budapesti felnőtt kap egy 67 ezer forintos éves közlekedési támogatást, azzal nőni fognak a jegybevételek, és így a rendszer önmagát lesz képes finanszírozni. Maga a támogatás igazi hungarikum, hiszen hasonló rendszer sehol a világon nem működik – várjuk a részletes kifejtést!

 

Mi nagyon kíváncsiak lettünk a költségvetési a modellre is, ugyanis első (és második) hallásra is nagyon bevállalósnak hangzik ez az ígéret.

 

Hogy miért?

 

Évi 67 ezer forintot adni minden budapesti felnőttnek nagyjából 100 milliárd forintba (1,5 millió szorozva 67 ezerrel) kerülne a fővárosi költségvetésnek. Ehhez képest a főváros költségvetése jelenleg 266 milliárd forint bevétellel rendelkezik, a kiadásai pedig 380 milliárd forintot tesznek ki, a vesztesége 114 milliárd forint. Ha jól értjük Karácsonyt, akkor ennek a kiadásnak egy részét abból fedezné, hogy fizetőssé tenné a parkolást a város jelentős részén. De a probléma az, hogy ez a rendszer akkor is elképesztő kiadást jelentene, ha az általában nem a közösségi közlekedést használó budapestiek a támogatás minden egyes forintját visszafizetnék parkolási díj formájában. 

 

Tavaly a BKV 4,4 millió havi bérletet adott el. Ha csak a 370 ezer havi bérlettel utazónak adnánk fejenként 67 ezer forintot, az is 25 milliárd forintba, a budapesti költségvetés tizedébe kerülne. Ha nem lenne világos: attól, hogy ezek az emberek továbbra is bérletre költenék ezt a 25 milliárd forintot, ez egy költségvetési kiadás lenne, egyenlő azzal, mintha a jelenleg 9500 forintos bérletek árát 3900 forintra csökkentenénk. Ez egyébként alig több, mint egy diákbérlet ára. Másképpen mondva, ez a 25 milliárd forintos kiadás olyan, mintha a BKV jelenleg 66 milliárdos jegybevételét 38 százalékkal csökkentenénk. Karácsony azzal is érvel, hogy ez a árcsökkenés ahhoz vezetne, hogy többen használnák a tömegközlekedést, és így visszahozná az árát. 

 

Tény, hogy a BKK bevétele változatlan árak mellett folyamatosan növekszik. Ugyanakkor ez a legkevésbé sem igazolja azt, hogy egy 60 százalékos árcsökkentés (9500 forintról 3900 forintra) visszahozná az árát: ehhez két és félszer annyi bérletet kéne eladni, ami viszont elképesztő forgalomnövekedés lenne – képzeljünk el reggelente két és félszer annyi utast a kettes metrón.

 

Valójában az jelentene előrelépést, ha „közlekedési alapjövedelem” helyett célzottan támogatnánk azokat, akiknek gondot jelent a megélhetés, és azon belül a jegy- és bérletárak kigazdálkodása,

 

és valamilyen formában emelnénk az autózás költségeit, csökkentve a közösségi közlekedés relatív árát. Ez persze nem hangzik olyan jól, mint 67 ezer forint ingyen pénz mindenkinek, de legalább megvalósítható. 

 

De az MSZP főpolgármester-jelöltje nem csak közlekedési alapjövedelmet ígér, hanem a ciklus során tízezer új bérlakást is.

 

Ha öt év alatt tízezer bérlakást építünk, és darabonként csak huszonötmillió forint a fővárosi önkormányzat ráfordítása, az összesen 250 milliárd forint, vagyis évente ötvenmilliárd forint kiadás.

 

A huszonötmillió forintos ráfordítás egyébként egy meglehetősen konzervatív becslés: jelenleg 750 ezer forintos átlagos négyzetméterárért mennek el az újépítésű lakások. Vagyis egy hetven négyzetméteres újépítésű lakás átlagos ára 53 millió forint. De fogjuk rá, hogy az új bérlakások olcsóbb környékeken épülnének fel és hosszabb távon visszahoznák lakbérben a költségeik egy részét. Piaci bérleti díjakkal – amelyek megfeleltethetőek az újépítésű lakások piaci négyzetméterárainak – persze nem számolhatunk, hiszen ezeknek a lakásoknak éppen az a lényege, hogy jóval olcsóbban bérelhetik majd ki őket a budapestiek.

 

 

AZ ADATOKAT BUDAPEST 2019. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉBŐL VETTÜK

 

Mi az, amit meg lehetne mégis tenni?

 

De ha minden megoldás ennyire drága, akkor mégis mit kellene szerintünk tenni? Egyrészt egy felelősségteljes politikusnak érdemes bevételi forrást rendelnie a javasolt nagyobb kiadási elemekhez.

 

Például, ha valakinek az a célja, hogy évente kétezer új bérlakás épüljön ötvenmilliárd forintért, akkor bejelenthet egy újfajta helyi adót, aminek ennyi lesz a bevétele. Karácsony Gergely esetében ez lenne a „Tiborcz-adó”, amit a félmilliárd forintnál nagyobb értékű ingatlanokra vetne ki. Azt nem mondta meg, hogy minden félmilliárd forintnál nagyobb értékű beruházásra kivetné-e: egy húsz, darabonként ötvenmillió forintos átlagos lakásból álló beruházás értéke egymilliárd forint. Azt sem mondta meg, hogy hány százalékos lenne ez az adó. Csak azt árulta el, hogy évente több milliárd forint lenne a bevétel belőle, ami semmilyen értelmezésben nem közelíti az ötvenmilliárd forintot.

 

Nekünk elvi problémánk is van a nagyméretű önkormányzati lakásprogramokkal. Ha az önkormányzat egy helyre, valószínűleg a város szélén, felépít több ezer lakást szociálisan hátrányos helyzetben lévőknek, abból könnyen jövedelmi szegregáció, gettósodás és társadalmi megbélyegzés alakul ki.

 

A városközpontból továbbra is szorulnak ki az évtizedek óta ott lakók és egyre inkább távolabb kerülnek egymástól térben is a szegények és a gazdagok.

 

Számunkra nagyon fontosak a helyi közösségek, ezért elengedhetetlen, hogy megadjuk a lehetőséget arra, hogy több generáción keresztül egy közösségben tudjon élni egy család. Budapest lakossága folyamatosan öregszik, és fontos fenntartani a különböző generációk egymás mellett élését. A Momentum Elérhető Otthonok nevű programja ezeket a célokat is kiszolgálja: az elérhető otthonokat az önkormányzat kiadhatja fiataloknak, időseknek, nagycsaládosoknak, rászorulóknak, és mindenki maximum a jövedelmének 30 százalékát fizeti lakhatásra.

 

A város minden pontján fellelhető nagyberuházásokat kötelezzük arra, hogy a lakások 30 százalékát féláron adják el az önkormányzatoknak,

 

így új és jó minőségű lakásokat hozunk létre. Ráadásul ezzel lassítható a jövedelmi szegregáció is, egymás mellett élnek a tehetősebbek a kevésbé tehetősekkel.

 

A mi számításaink alapján 2019 első negyedévében 253 nagyberuházás folyt Budapesten, amelyek összesen 23722 lakást építettek. Az Elérhető Otthonok program felfutása több évbe is telhet, hiszen az ingatlanfejlesztőknek meghatározunk bizonyos minimum minőségi kritériumokat: szükség lesz egy-, két- és háromszobás lakásokra is, teljesen felszerelve és jó minőségű alapanyagokból építve. Ezért az első években csak az új lakások 5 százalékával számolnánk, ami 1200 lakás évente. Egy egyszerű számítással élve: ha egy lakás építésének költsége (nem piaci ára!) 30 millió forint, akkor egy lakást az önkormányzat 15 millió forintért venne meg.

 

Így mi évente nagyjából 18 milliárd forintot (1200 szorozva 15 millióval) költenénk a 23 önkormányzat költségvetéséből új és jó minőségű lakásokra – amelyeket az önkormányzatok azonnal ki is adhatnak elérhető otthonként.

 

Tudjuk, hogy egy választási kampányban mindig erős a kísértés, hogy az ember nagyokat ígérjen, hiszen így lehet bekerülni a hírekbe. Viszont kicsit hosszabb távon, ha végül is nem is lyukad ki a költségvetés, mert úgysem valósulnak meg az ígéretek, az inflálódó ígérgetéstől hiteltelenné válik a politika és lehetetlenné a valódi megoldásokról szóló párbeszéd.

 

Vitáznál? Hozzászólnál? Írj nekünk!

 

FOTÓ: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás