+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. június 17. hétfő, 19:54
Egy, az egyházi tulajdonokat érintő törvénytervezet miatt háborognak a szerb ortodox egyházi vezetők és politikusok. Feszültség van Szerbia és Montenegró között.

A montenegrói egyházi vagyonról szóló törvénytervezet kapcsán szerb tisztviselők, egyházi vezetők és bulvárlapok vádolják a szomszédos országot azzal, hogy fenyegeti a szerb egyház történelmi értékeit – írja a Balkan Insight.

 

A szerb média azzal vádolta a montenegrói kormányt, hogy a szerb ortodox egyházat rabolja meg értékeitől. A szerb tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy az egyházi vagyonra vonatkozó törvényjavaslat rontja a két ország közti diplomáciai kapcsolatokat.

 

„Tartsátok távol magatokat szent helyeinktől” főcímmel jelentette meg hétfői számát a Kurir bulvárlap, de több más lap hétfői száma is „a Szerb Ortodox Egyház elleni támadásnak", illetve annak megrablásának nevezi a montenegrói kormány döntéseit.

 

Szombati rövid nyilatkozatában Aleksandar Vučić szerb elnök azt hangsúlyozta, nem akarja tovább táplálni  a feszült helyzetet, de azt hányta a podgoricai kormány szemére, hogy nem tartotta tiszteletben legkisebb kérését sem az egyházzal kapcsolatban. Korábban Vučić elmondta, hogy a Szerb Ortodox Egyházat veszélyeztető bármiféle intézkedés a Belgrád és Podgorica közötti kapcsolatok romlásához vezethet.

 

A szerb védelmi miniszter, Aleksandar Vulin azt nyilatkozta, úgy tűnik, „a szerbek még szent helyekhez sem férhetnek hozzá Montenegróban”, és Ivica Dačić külügyminiszter arra figyelmeztett, a helyzet „súlyos következményekkel járhat a diplomáciai kapcsolatainkra nézve”.

 

Válaszul a montenegrói kormány arra kérte a szerb elnököt, hogy ne avatkozzon be a belügyeikbe.

 

Montenegró szerb ortodox püspöke, Amfilohije Radović június 15-én Podgoricában hívott össze egy egyházi tanácsot, tiltakozásul az új egyházi vagyonról szóló törvénytervezet ellen, amit az egyház ügyeibe való kormányzati beavatkozásnak nevez.

 

A vita középpontjában a kormány által elfogadott törvénytervezet áll, amely magába foglalja a Montenegró Független Királyságának korábban tulajdonában lévő vallási tárgyak és helyek nyilvántartásának összeállítását, mielőtt az az 1918-ban alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részévé vált volna.

 

Az új törvény értelmében a vallási közösségeknek bizonyítaniuk kell tulajdonjogukat, hogy továbbra is hozzájuk tartozzanak ezek a tulajdonok.

 

A Szerb Ortodox Egyház azzal vádolta a kormányt, hogy tulajdonaik elkobzását tervezi. A kormány tagadja ezt.

 

Irinej szerb ortodox pátriárka arra figyelmeztette Montenegró elnökét, Milo Đukanovićot, hogy cselekedetei kiátkozáshoz, anatémához vezethetnek.

 

„Adjon az Úr értelmet neki [Đukanovićnak], hogy gondolkodjon arról, mit csinál, s hogy szüksége megérdemli-e a szerb nép és a Szerb Ortodox Egyház átkát” - nyilatkozta június 15-én Irinej a Hram egyházi TV-csatornának. .

 

A Szerb Ortodox Egyház a többnemzetiségű Montenegró legnagyobb egyháza, de a nyugatpárti politikákhoz mindig is nehezen tudtak kapcsolódni.  

 

A kormány az ország függetlenségének szabotőrét látja az egyházban, és általánosan véve, túl Szerbia- és Oroszország-pártinak tekinti.

 

Az egyház azzal vádolja a kormányt, hogy rutinszerűen próbálta aláásni és örökségétől megfosztani Szerbiát.

 

FOTÓ: Irinej pátriárka. Micki via Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az eddigi tartományi szabályozás szerint a pártoknak ugyanannyi férfit és nőt kellett indítaniuk a tartományi választásokon. Most az AfD perelt, és nyert.

António Costa sem szeretné, ha jogállamisági feltételhez kötnék az EU új hitelprogramját, de egészen más miatt, mint Orbán Viktor: a portugál miniszterelnök szerint ugyanis az értékekkel nem szabadna kereskedni.

Müller Cecília tisztifőorvos dönthet arról a járványügyi adatok alapján mostantól, legyenek-e az egyébként fertőzöttként besorolt országokon belül alacsony esetszámúként, vagyis
zölddel megjelölt területek.

A hatóságok már meg is kezdték az ellenzéki „panaszkodók” letartóztatását.

Úgy tűnik, hajlunk a miniszterelnök javaslatára, és idén inkább Magyarországot fedezzük fel. A balatoni foglalások száma is nagyot nőtt még az elmúlt évihez képest is.

Ingyen adunk húsz lélegeztetőgépet a Türk Tanács egyik oszlopos tagjának.

Több mint bruttó 7,5 milliárdot költött a kormány az elmúlt négy évben nemzeti konzultációkról? Melyik volt a legdrágább közülük? Ez is kiderül a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közölt összesítésből.

A hét kérdése

Jól összezavarta az idei vakációszezont a koronavírus, de aki akar, az bel- és külföldre is elég sok helyre tud utazni. És te merre mész idén nyáron? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Ehhez a nyárhoz épp illik!

A legintelligensebb magyar DJ újra toporgást rendez Budapesten júlis 18-án.

Kis koncertek lehetnek, például Entrópia Architektúra is!

Az egyik fideszes, a másik nem különösebben: Békés Márton vs Pető Péter.

Minden háztartás kedvenc lázadójáról lesz szó.

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás