Kiátkozhatják a montenegrói elnököt

Egy, az egyházi tulajdonokat érintő törvénytervezet miatt háborognak a szerb ortodox egyházi vezetők és politikusok. Feszültség van Szerbia és Montenegró között.

A montenegrói egyházi vagyonról szóló törvénytervezet kapcsán szerb tisztviselők, egyházi vezetők és bulvárlapok vádolják a szomszédos országot azzal, hogy fenyegeti a szerb egyház történelmi értékeit – írja a Balkan Insight.

A szerb média azzal vádolta a montenegrói kormányt, hogy a szerb ortodox egyházat rabolja meg értékeitől. A szerb tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy az egyházi vagyonra vonatkozó törvényjavaslat rontja a két ország közti diplomáciai kapcsolatokat.

„Tartsátok távol magatokat szent helyeinktől” főcímmel jelentette meg hétfői számát a Kurir bulvárlap, de több más lap hétfői száma is „a Szerb Ortodox Egyház elleni támadásnak", illetve annak megrablásának nevezi a montenegrói kormány döntéseit.

Szombati rövid nyilatkozatában Aleksandar Vučić szerb elnök azt hangsúlyozta, nem akarja tovább táplálni  a feszült helyzetet, de azt hányta a podgoricai kormány szemére, hogy nem tartotta tiszteletben legkisebb kérését sem az egyházzal kapcsolatban. Korábban Vučić elmondta, hogy a Szerb Ortodox Egyházat veszélyeztető bármiféle intézkedés a Belgrád és Podgorica közötti kapcsolatok romlásához vezethet.

A szerb védelmi miniszter, Aleksandar Vulin azt nyilatkozta, úgy tűnik, „a szerbek még szent helyekhez sem férhetnek hozzá Montenegróban”, és Ivica Dačić külügyminiszter arra figyelmeztett, a helyzet „súlyos következményekkel járhat a diplomáciai kapcsolatainkra nézve”.

Montenegró szerb ortodox püspöke, Amfilohije Radović június 15-én Podgoricában hívott össze egy egyházi tanácsot, tiltakozásul az új egyházi vagyonról szóló törvénytervezet ellen, amit az egyház ügyeibe való kormányzati beavatkozásnak nevez.

A vita középpontjában a kormány által elfogadott törvénytervezet áll, amely magába foglalja a Montenegró Független Királyságának korábban tulajdonában lévő vallási tárgyak és helyek nyilvántartásának összeállítását, mielőtt az az 1918-ban alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részévé vált volna.

A Szerb Ortodox Egyház azzal vádolta a kormányt, hogy tulajdonaik elkobzását tervezi. A kormány tagadja ezt.

„Adjon az Úr értelmet neki [Đukanovićnak], hogy gondolkodjon arról, mit csinál, s hogy szüksége megérdemli-e a szerb nép és a Szerb Ortodox Egyház átkát” - nyilatkozta június 15-én Irinej a Hram egyházi TV-csatornának. .

A Szerb Ortodox Egyház a többnemzetiségű Montenegró legnagyobb egyháza, de a nyugatpárti politikákhoz mindig is nehezen tudtak kapcsolódni.  

Az egyház azzal vádolja a kormányt, hogy rutinszerűen próbálta aláásni és örökségétől megfosztani Szerbiát.

FOTÓ: Irinej pátriárka. Micki via Wikimedia Commons