+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 17. hétfő, 08:40
A brit-orosz kapcsolatok a kettős ügynök megmérgezése után fagytak be, és lehet, hogy épp Theresa May utolsó nemzetközi tárgyalásán olvadhatnának kissé.

Olvadás következhet a Szergej Szkripal kettős ügynök Nagy-Britanniában történt megmérgezése utáni, igen feszült brit-orosz viszonyban - a Guardian ugyanis úgy tudja, a G20-országok Japánban tartott csúcstalálkozója után találkozhat egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Theresa May (akkor még) brit miniszterelnök is.

 

Szergej Szkripalt és lányát még tavaly márciusban mérgezték meg Salisbury városában, melyért a brit kormány az orosz titkosszolgálatokat teszi felelőssé.

 

A sikertelen mérgezést huszonhárom orosz diplomata az Egyesült Királyságból való kiutasítása követte, ahogyan Oroszország is ugyanennyi brit diplomatát küldött haza Moszkvából. Ezen felül az oroszok bezáratták az oroszországi British Council-irodákat és az Egyesült Királyság szentpétervári diplomáciai képviseletét is.

 

Ez pedig nagyon fájdalmas lépés volt a brit külügy számára: a lecsökkent létszámmal ugyanis Nagy-Britannia nem tudja olyan minőségben elemezni Oroszország akcióit belülről, mint korábban. Az eddigi bilaterális tárgyalások azonban nem vezettek sikerre, és kérdéses, hogy mi lehet Putyin célja: sokak szerint az orosz elnök új lapot kezdene a brit-orosz kapcsolatokban Theresa May közelgő távozása után.

 

A június 28-29-én tartott oszakai G20-csúcs ugyanakkor valószínűleg May utolsó nemzetközi tárgyalása lehet majd, ekkor találkozhat Putyinnal is.

 

Legvalószínűbb utódja a londoni expolgármester és volt külügyminiszter Boris Johnson lehet, aki külügyérként maga is éles kriticizmussal viszonyult Oroszország szíriai akcióihoz, de még a mérgezés előtt, 2017 decemberében Moszkvában meglátogatta Szergej Lavrov külügyminisztert. 

 

A kapcsolatok javulásának legfőbb záloga az lenne, ha Oroszország elismerné felelősségét Szkripal megmérgezése ügyében. A britek másik követelése a gyanú szerint az akciót elkövető két GRU-ügynök (Felderítő Főcsoportfőnökség, az orosz katonai hírszerző szolgálat) Nagy-Britannia számára való kiadása.

 

Ez meglehetősen irreális elvárás, komoly arcvesztéssel járna ugyanis a Kreml számára.

 

A két ügynök tagadja, hogy ők álltak volna a mérgezés mögött, sőt, Oroszországban még tévéinterjúban is magyarázták, hogy csupán turistaként voltak a katedrálisáról híres Salisburyben. May szerint viszont pont a GRU-ügynökök okolhatók az akcióért, melyet magasrangú tisztségviselők hagyhattak jóvá a Kremlben.

 

Nem segítettek az amúgy is feszült helyzeten Putyin egy szentpétervári gazdasági fórumon tett kijelentései sem, ahol a volt katonai hírszerzési ezredes Szkripalról azt mondta, London kémje, és nem az övék, miután orosz ügynökök tucatjait dobta fel az MI6-nél. 

 

BORÍTÓKÉP: May-Putyin-találkozó még 2016-ban / Kremlin.ru

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás