Mire volt jó 3085 darab kommunistázás a parlamentben?

Bakó Bea

Szerző:
Bakó Bea

2019.06.16. 07:17

A rendszerváltás óta 3085-ször emlegették a kommunistákat a parlamentben. De csak emlegetni sikerült őket, elintézni a lusztrációt, az aktanyilvánosságot vagy a felelősségre vonást már nem.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Ma, június 16-án van a harmincadik évfordulója a rendszerváltást elindító egyik fontos eseménynek: annak, hogy újratemették Nagy Imrét. Biztosan lesz ma egy csomó cikk olyan párhuzamokkal, hogy jaj, az akkori fiatal, liberális, oroszellenes, Nagy Imre újratemetésén beszédet mondó Orbán Viktor mit szólna a mai, Nagy Imre-szobrot villámgyorsan eltüntető, oroszbarát és illiberális önmagához, úgyhogy én inkább kerestem egy kevésbé elcsépelt, mégis ide illő dolgot erre az évfordulóra.

A K-Monitor jóvoltából létrejött egy tök jó adatbázis, ahol 1990-ig visszamenően egy helyen lehet kulcsszavakra keresni a parlamenti jegyzőkönyvek szövegeiben. A témához illően természetesen

a kommunista szó volt az első, amit beírtam a keresőbe. Ezt 3085-ször emlegették a tisztelt házban az elmúlt 29 évben.

Az első látványos adat, ami szembeötlik, az az, hogy Torgyán Józsefet csak a Jobbik néppártosodásának áldozatul esett Novák Előd és a KDNP-s Rétvári Bence múlta felül a kommunistázások számában. A második meg az – és igazából ez a legbeszédesebb –, hogy még közvetlenül a rendszerváltás után, Zétényi-Takács törvénnyel együtt sem kommunistáztak messze annyit a parlamentben, mint a csúcspontot jelentő 2011-2012-ben.

ENNYIRE INTENZÍVEN KOMMUNISTÁZTAK A PARLAMENTBEN

A kommunistázáscunaminak azonban sajnos nem az volt az oka, hogy megkésetten bár, de rendezte volna a parlament az egykori magas rangú kommunisták kitiltását a közéletből (a posztszocialista blokkon belül nálunk valamiért nem sikerült lusztrációs törvényt alkotni sem a kilencvenes években, sem később), vagy a kommunista bűnösök megbüntetését. Az elvileg ezt szolgáló lex Biszku alapján még az ihlető-névadót, az ’56-os megtorlásokat levezénylő egykori kommunista belügyminisztert sem sikerült jogerősen elítélni.

Kommunistázás a parlamentben azóta is csak szavakban történik. A hírhedt negyedik alkotmánymódosítással 2013-ban a biztonság kedvéért alkotmányossá tették a lex Biszkut, és részletesen beleírták azt is az Alaptörvénybe, hogy mi mindenért felelős az MSZMP a szocialista diktatúra kiépítésétől kezdve az állampolgári jogok tiprásán át a köztörvényes bűncselekményekig. Lett nagy sápítozás az üres szavak miatt, amik azóta is üres szavak maradtak.

A retorikájában antikommunista kormánytöbbség azonban csak korlátozottan szeret vitatkozni a kommunistákról, a szavazásról nem is beszélve.

Már vagy tucatszor tagadták meg a tárgysorozatba vételét az ügynökakták nyilvánosságáról szóló LMP-s javaslatnak, ami azt jelenti, hogy még plenáris vitában sem hajlandók elmagyarázni, miért nem támogatnak egy ilyen ötletet.

Nehéz is lenne.

Szóval a kormány, és főleg Orbán Viktor mostanság leginkább csak az MSZP kapcsán szokott kommunistázni a parlamentben – teljes joggal, biztonságos terepen, és persze mindezek után a hitelesség látszatát is jó messzire elkerülve.

Az Azonnali Reggeli fekete nevű hírlevelének olvasói ezt a cikket – és még mást is – már péntek reggel megkapták a postafiókjukba. Iratkozz fel te is a hírlevélre, ha nem akarsz semmiről lemaradni!

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől
Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek