+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. június 16. vasárnap, 07:17
A rendszerváltás óta 3085-ször emlegették a kommunistákat a parlamentben. De csak emlegetni sikerült őket, elintézni a lusztrációt, az aktanyilvánosságot vagy a felelősségre vonást már nem.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Ma, június 16-án van a harmincadik évfordulója a rendszerváltást elindító egyik fontos eseménynek: annak, hogy újratemették Nagy Imrét. Biztosan lesz ma egy csomó cikk olyan párhuzamokkal, hogy jaj, az akkori fiatal, liberális, oroszellenes, Nagy Imre újratemetésén beszédet mondó Orbán Viktor mit szólna a mai, Nagy Imre-szobrot villámgyorsan eltüntető, oroszbarát és illiberális önmagához, úgyhogy én inkább kerestem egy kevésbé elcsépelt, mégis ide illő dolgot erre az évfordulóra.

 

A K-Monitor jóvoltából létrejött egy tök jó adatbázis, ahol 1990-ig visszamenően egy helyen lehet kulcsszavakra keresni a parlamenti jegyzőkönyvek szövegeiben. A témához illően természetesen

 

a kommunista szó volt az első, amit beírtam a keresőbe. Ezt 3085-ször emlegették a tisztelt házban az elmúlt 29 évben.

 

Az első látványos adat, ami szembeötlik, az az, hogy Torgyán Józsefet csak a Jobbik néppártosodásának áldozatul esett Novák Előd és a KDNP-s Rétvári Bence múlta felül a kommunistázások számában. A második meg az – és igazából ez a legbeszédesebb –, hogy még közvetlenül a rendszerváltás után, Zétényi-Takács törvénnyel együtt sem kommunistáztak messze annyit a parlamentben, mint a csúcspontot jelentő 2011-2012-ben.

 

ENNYIRE INTENZÍVEN KOMMUNISTÁZTAK A PARLAMENTBEN

 

A kommunistázáscunaminak azonban sajnos nem az volt az oka, hogy megkésetten bár, de rendezte volna a parlament az egykori magas rangú kommunisták kitiltását a közéletből (a posztszocialista blokkon belül nálunk valamiért nem sikerült lusztrációs törvényt alkotni sem a kilencvenes években, sem később), vagy a kommunista bűnösök megbüntetését. Az elvileg ezt szolgáló lex Biszku alapján még az ihlető-névadót, az ’56-os megtorlásokat levezénylő egykori kommunista belügyminisztert sem sikerült jogerősen elítélni.

 

Kommunistázás a parlamentben azóta is csak szavakban történik. A hírhedt negyedik alkotmánymódosítással 2013-ban a biztonság kedvéért alkotmányossá tették a lex Biszkut, és részletesen beleírták azt is az Alaptörvénybe, hogy mi mindenért felelős az MSZMP a szocialista diktatúra kiépítésétől kezdve az állampolgári jogok tiprásán át a köztörvényes bűncselekményekig. Lett nagy sápítozás az üres szavak miatt, amik azóta is üres szavak maradtak.

 

A retorikájában antikommunista kormánytöbbség azonban csak korlátozottan szeret vitatkozni a kommunistákról, a szavazásról nem is beszélve.

 

Már vagy tucatszor tagadták meg a tárgysorozatba vételét az ügynökakták nyilvánosságáról szóló LMP-s javaslatnak, ami azt jelenti, hogy még plenáris vitában sem hajlandók elmagyarázni, miért nem támogatnak egy ilyen ötletet.

 

Nehéz is lenne.

 

Szóval a kormány, és főleg Orbán Viktor mostanság leginkább csak az MSZP kapcsán szokott kommunistázni a parlamentben – teljes joggal, biztonságos terepen, és persze mindezek után a hitelesség látszatát is jó messzire elkerülve.

 

Az Azonnali Reggeli fekete nevű hírlevelének olvasói ezt a cikket – és még mást is – már péntek reggel megkapták a postafiókjukba. Iratkozz fel te is a hírlevélre, ha nem akarsz semmiről lemaradni!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A brit LibDemek és a Skót Nemzeti Párt vitázni akartak Boris Johnsonnal és Jeremy Corbynnal, de nem hívták meg őket. Hiába reklamáltak.

Az átlag liechtensteini háztartás eladósodottsága meghaladja a kétszázezer eurót, amivel GDP-arányosan a kontinens leggazdagabb országa számít egyben a legeladósodottabb társadalomnak is.

Az egyik legnevesebb filmfesztiválon vitte haza az Eufória című sorozat első részében nyújtott teljesítményéért a legjobb pilotnak járó díjat.

Bár nyíltan nem határolódott el Orbántól, Bakunak és Ankarának is beszólt Várhelyi Olivér. Mutatjuk, miket válaszolt a bővítési biztosjelölt!

Párizs blokkolta két nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának megkezdését: most elmondják, szerintük hogyan kéne csinálni a bővítést.

Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett országban független megfigyelők számtalan választási visszaélést jelentettek, a hatóságok ezekből egyet sem ismertek el.

Fideszes nincs a jelöltek között, a párt néppártbeli tagsága ugyanis még mindig revízió alatt van. De KDNP-s, felvidéki hidas és MKP-s vagy épp erdélyi RMDSZ-es politikus sem jelöltette magát pozíciókra.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás