+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. június 16. vasárnap, 11:14
Egyedül a liberálisoknak és a balközépnek volt nagyjából egyenletes a teljesítménye a kontinensen.

Egy grafikonon vetette össze a Europe Elects a különféle európai parlamenti frakciók nyugat- és kelet-európai eredményeit a május EP-választásokon, azaz azt, hogy hogyan szavaztak a 2004 előtt is tagsággal rendelkező államok, illetve az azóta három hullámban, 2004-ben, 2007-ben és 2013-ban bevett keleti és déli tagállamok.

 

 

A grafikon szerint az adatokat így összesítve

 

keleten a legjobban a jobbközép-konzervatív Európai Néppárt tagpártjai, illetve a konzervatív, piacpárti, EU-kritikus ECR tagpártjai teljesítettek jól, előbbi 35,5, utóbbi 19,6 százalékot szerzett.

 

A Néppárt eredményéhez számították a felfüggesztett, bizonytalan sorsú Fideszt is, de néppárti tagpárt győzött Horvátországban, Romániában és Bulgáriában is; míg az ECR szavazatarányához leginkább a lengyel kormánypárt, a PiS sikere tett hozzá.

 

Mind a lengyel, mind a magyar kormánypárt kapcsolatban volt korábban az Identitás és Demokrácia néven frakcióvá alakuló, nyugati szélsőjobboldali pártokat tömörítő alakulattal, ehhez azonban végül egyikük sem csatlakozott – tehát hiába nagyon alacsony ennek a frakciónak a sikere keleten – 1,3 százalék –, valójában a Fidesz például sokkal inkább hozzájuk áll közel, mint a Néppárthoz, ahol most maradni próbálnak.

 

A balközép-szociáldemokrata S&D keleten 16,5 százalékot szállított, míg nyugaton 19 százalékot; míg a liberális Renew Europe keleten 11,2, nyugaton 13,4 százalékot hozott össze – ezzel

 

Európa két felében a liberális és a balközép frakció nyújtotta a legegyenletesebb teljesítményt.

 

(Magyarországon az ellenzék pártjai közül az MSZP és a DK az előbbit, a Momentum az utóbbi erősíti.)

 

A hivatalos szélsőjobb mellett keleten a szélsőbaloldali GUE/NGL pártjai sem teljesítettek jól – a legtöbb helyen, így Magyarországon nincs is olyan tagpártjuk, ami indult a választáson –, egyedül Cipruson és Csehországban szereztek képviselői helyeket. Ugyanígy elmaradt keleten a zöldhullám is: nyugaton 13,8 százalékot hoztak a zöldek, keleten 2,2-t.

 

FOTÓ: A berlini fal / Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás