A magyarok és a szexuális kisebbségek voltak a gyűlöletbeszéd fő célpontjai Romániában

A magyarok és a szexuális kisebbségek voltak a gyűlöletbeszéd fő célpontjai 2018-ban Romániában, derül ki az ActiveWatch nevű romániai civil szervezet jelentéséből.

Az ActiveWatch nevű romániai civil szervezet a közbeszédben megjelenő legszembetűnőbb problémákat gyűjtötte össze. (Ez egy olyan civil szervezet, amit korábban Soros György és a Norvég Alap is támogatott, és nyilvánosan kiállt például azért, hogy vitázni lehessen az RMDSZ székelyautonómia-tervezetéről.) Az intoleráns diskurzus és gyűlöletbeszéd minden formáját beemelték a kutatásba, nemcsak azokat, amelyek szankciókat vonhatnak maguk után, hanem azokat is, amelyek bizonyos társadalmi csoportok (nemzeti, szexuális, vallási kisebbségek, és így tovább) el nem fogadására ösztönöznek.

Magyarozó politikusok

A kutatás eredményeinek összesítése során arra a következtetésre jutottak, hogy a magyarok és a szexuális kisebbségek voltak az intoleráns diskurzus és gyűlöletbeszéd fő célpontjai. „Sok esetben politikusok használtak sértő kifejezéseket, valószínűleg anélkül, hogy tudatában lettek volna ennek a ténynek. Továbbra is tapasztalhatók szélsőségesen antiszemita megnyilvánulások. Amióta a sajtó figyelme elfordult a menekültkrízisről, az iszlámellenes és menekültellenes diskurzus is csökkent, de nem szűnt meg teljesen” – derül ki a jelentésből az Agerpres, a román nemzeti hírügynökség összefoglalója szerint.

Érdemes hozzátenni, hogy az idei EP-választási kampányban a legnagyobb román ellenzéki párt, a közvélemény-kutatásokat vezető Nemzeti Liberális Párt (PNL) listavezetője például egy magyarellenes hőzönségeiről ismert tévés műsorvezető volt. Egy másik jobboldali párt, az Európai Parlamentbe végül bejutó Traian Băsescuék Népi Mozgalom Pártja (PMP) pedig a magyarozás mellé még a migránsozást is felvették a repertoárba. De nem csak politikusok tesznek be a magyaroknak, hanem a romániai hatóságok is: polgármesterek kapnak hatalmas büntetést kétnyelvű feliratok miatt, gyanús indokokkal ítélik el Kolozsvár volt magyar alpolgármesterét, a MOGYTTE magyar diákjait szivatják a vizsgákkal, az egyik román titkosszolgálat eltávolíttatja a pápa miseruhájáról a magyar feliratot, majd nem engednek oda magyar elöljárókat az őt megillető helyekre a pápai szentmisén. (Hogy mennyire feszült lett a román-magyar viszony Erdélyben, Kulcsár Árpád írta meg.)

Ébredező civilek

ilyen például a Pride, de valószínűleg ide sorolják azt az interetnikus sétát is, amit románok és magyarok együtt tettek meg az úzvölgyi történések után Kolozsváron.

„A kultúra fontos szerepet játszik a sokszínűség népszerűsítésében és a társadalmi intolerancia tudatosításában. A család meghatározását célzó referendum kapcsán jelentős számú közéleti személyiség nyilvánította ki, hogy támogatja az LGBTQ-közösséget” – magyarázza a dokumentum. (Hogy mi volt ez a romániai ún. családvédő népszavazás, és miért bukott meg a projekt, itt foglaltuk össze.)

A tanulmány arra is kitér, hogy a sportszövetségeknek javítaniuk kell a sportrendezvényeken tapasztalható gyűlöletbeszédek elleni fellépésükön, ugyanakkor a sportot a sokféleség népszerűsítésére kellene minél hatékonyabban felhasználni.

FOTÓ: Gergely Előd Gellért