+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. június 12. szerda, 08:04
Krusovszky Dénes tavalyi regényét majdnem egyöntetűen 2018 legfontosabb regényeként jelölték meg a irodalomkritikusok, egy másik író, Bartók Imre azonban most egy hosszú esszét írt a könyvről, amelyben a Trónok harca nyolcadik évadához hasonlítva vette le az ünnepelt regényről a keresztvizet.

A világ összes botrányai közül talán azért az irodalmi botrányok a legszórakoztatóbbak, mert itt az esetek jelentős részében művelt emberek igyekeznek úgy legyilkolni egymást – már persze, úgymond, virtuálisan –, hogy az azért valamilyen módon elegáns is maradjon.

 

Aki követi az irodalmi életet, az valószínűleg értesült arról, hogy tavaly Krusovszky Dénes regénye, az Akik már nem leszünk sosem volt az a regény, amit nem lehetett kikerülni, és amit körbedicsértek mindenhol, a Magyar Narancsnál is az év könyve lett a listát összeállító kritikusok szerint, és a Libri irodalmi közönségdíját is ő vehette át. Csak két idézet a könyvről:

 

+ „Szépen felépítettnek és finoman megformáltnak tartom. Nagyon profi, lehet, hogy valaki mindjárt azt mondja, túl profi, és épp ez a baj” – mondta róla Károlyi Csaba az Élet és Irodalom Kvartett című rendszeres beszélgetésén.

 

+ „Ahogy minden jól elmesélt személyes történet egy generáció történetévé válik, úgy, azt hiszem, a Krusovszky-regény is önmagán túlmutatva ábrázolja a harmincas generáció menekülését és otthontalanságát” – írta Valuska László a Könyvesblogon.

 

„Teljességgel nivellálja az olvasás imaginárius dimenzióját”

 

A pozitív fogadtatás azért nem volt teljes, az imént idézett ÉS-kvartettben például Bárány Tibor ezt mondta: „Ebben a könyvben viszont végig feltűnő az irodalmi masina működése. Itt most nekem mindjárt meg kell rendülnöm, és meg fogok rendülni. Itt most mindjárt komoly fordulat fog bekövetkezni, és bekövetkezik. Olvasás közben annyira hangosan zúgott az irodalmi gépezet, hogy nem hallottam a szereplők hangját.”

 

Tulajdonképpen ezt a gondolatot fejtette ki a minap Bartók Imre – aki tavaly maga is írt egy Krusovszkyénál vegyesebb fogadtatású regényt Jerikó épül címmel – a Dunszt.sk felületén Akik már nem leszünk sosem, avagy a csalódás, amit Trónok harcának hívnak címmel, amelyben valamiért egymás mellé rakta a Trónok harca utolsó évada és a Krusovszky-regény által érzett csalódást, maga által bevallott módon is csupán azért, mert nagyjából egyszerre érte őt a két dolog.

 

Bartók a kritikájában ízeire szedi Krusovszky pár mondatát, ami azért különösen szórakoztató, mert közben ő maga is olyan remek mondatokkal operál, mint az, hogy Krusovszky

 

„teljességgel nivellálja az olvasás imaginárius dimenzióját”,

 

amivel, ha laikusra fordítjuk, valószínűleg azt akarja mondani, hogy a regény mondatai olyan önismétlő módon írják le és részletezik a dolgokat, hogy az olvasó képzeletére már semmi munka nem marad.

 

Erre példát is hoz, nem is egyet, például ezt: „Visszasétáltam a nappaliba, és végigdőltem a kanapén; egy ideig a plafont bámulva szuszogtam, aztán egyszer csak éreztem, hogy a szemem sarka remegni kezd, és váratlanul sírni kezdtem.” 

 

„Mintha egy szöget ütnének életerős csapásokkal az agyba – a leírás nem hagy kétséget afelől, hogy itt valaki tényleg elsírja magát, és erre minden bizonnyal jó oka van” – írja Bartók a mondatról.

 

Bartók nagyrészt elegánsan, de kegyetlenül magyarázza hosszú bekezdéseken keresztül, hogy szerinte miért rosszak Krusovszky mondatai, majd a szöveg közepe környékén, majdnem csak úgy mellékesen odaveti: „Csak remélni tudom, hogy ezek a megfontolások nem hatnak maliciózus pepecselésnek. A probléma ugyanis nem magával a kiragadott mondattal van, hanem a szöveg egészével.”

 

A vita mindig jó dolog, írók és kritikusok pedig azóta tépik egymás haját, amióta feltalálták az irodalmat. Szerencsére Szálinger Balázs a Bárkán épp mostanában magyarázta el egy tárcában, hogy hogy érdemes reagálnia egy írónak a negatív és pozitív kritikákra: leginkább sehogy. Szóval a reakciókat talán nem is Krusovszky Dénestől, hanem ahogy az lenni szokott, a könyvét egyébként kedvelő irodalomkritikusoktól várhatjuk.

 

Ha tudni akarod, hogy miről fog beszélni mindenki a csütörtökön kezdődő Könyvhéten, akkor még most kattints át ide, és olvasd el az egész esszét!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Borkai Zsolt a szexbotránya óta másodszor szólalt meg. Kérdésekre nem válaszolt.

Zelenszkij elnöksége óta az orosz és az ukrán közvélemény is pozitívabban tekint a másik országra, amellyel de facto egyébként háborúban áll.

És azt, hogy egy csomó nagyvárosban tarolt az ellenzék? Pedig ott van, csak keresni kell.

Azzal, hogy két női jelöltet is megbuktatott az Európai Parlament, felborult az új bizottságban a nemi egyensúly. Szerinted ki legyen a magyar női jelölt? Szavazz!

Az Extinction Rebellion-aktivisták forgalmas csomópontokat foglaltak el a klímaváltozás elleni harc jegyében, a tömegközlekedést
is lebénítva ezzel.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A magyar kisebbségek politikai integrációjának lehetőségei és korlátai a két világháború között. Október 15. Izgi lesz!

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás