+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. június 12. szerda, 12:24
Míg Nyugat-Németországban annyian élnek 2019-ben, mint eddig még soha, Kelet-Németországból folyamatosan vándorolnak el az emberek. Holott 1945-ig, Németország kettészakításáig még mindkét országrész lakossága párhuzamosan nőtt.

Németország újraegyesülése ellenére az elmúlt harminc évben továbbra is ugyanúgy nő a különbség a keleti és a nyugati országrész népességszáma között, foglalja össze az IFO Intézet drezdai kirendeltségének friss gazdaságtörténeti kutatását a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ez konkrétan azt jelenti, hogy míg Nyugat-Németországban, az egykori NSZK területén annyian élnek ma, mint még soha, addig Kelet-Németország, azaz az egykori NDK népességszáma az 1905-ös szintre zuhant vissza.

 

FEKETÉVEL A NYUGATNÉMET LAKOSSÁGSZÁM, ZÖLDDEL A KELETNÉMET. A CSÖKKENÉST A NÉMET EGYSÉG SEM ÁLLÍTOTTA MEG. FORRÁS: AZ IFO HIVATKOZOTT KUTATÁSA.

 

Mint az a grafikán látható, a második világháború végéig, Németország két részre szakítása előtt nagyjából párhuzamosan nőtt mindkét országrész népessége. A mai nagy különbségnek három oka van.

 

1. Az első katalizátor az NDK-ból való tömeges nyugatra vándorlás volt 1949 és a berlini fal átadása, 1961 között. Rengetegen döntöttek akkor úgy, hogy a szocializmus szovjet mintára történő építése helyett a Wirtschaftswundert választják. Ez idő alatt nagyjából kétmillió ember költözött át az NDK-ból az NSZK-ba.

 

2. Míg az eleve babyboomot átélő Nyugat-Németországba nem csak az NDK-ból települtek át, hanem a hatvanas-hetvenes évek során rengeteg dél-európai (főleg olasz, portugál, később jugoszláv és török), majd aztán később romániai német (erdélyi szász, szatmári és bánáti sváb) vendégmunkás is érkezett, addig Kelet-Németország egyáltalán nem volt tömeges migrációs célpont a szocializmus időszaka alatt.

 

3. A harmadik nagy döfés a keleti területeknek aztán végül az ottani rendszerváltás és a német újjáegyesülés volt: miután erre végre lehetőségük lett, tömegek fogták magukat, hogy áttelepüljenek a német gazdasági növekedésért leginkább felelős nyugati országrészekbe. Ezen még az sem segített, hogy ezzel párhuzamosan számos nyugatnémet próbált szerencsét a keletnémet nagyvárosokban, főleg Kelet-Berlin menőbb részein, Lipcsében és Drezdában. Igaz, ők főleg fiatal, romantikus értelmiségiek voltak, akik klubokat, galériákat, szórakozóhelyeket alapítottak. Velük szemben egymillióan voltak azok a keletnémetek, akik a tömeges munkanélküliség és a kilátástalanság miatt vonzóbbnak látták még a Ruhr-vidéket is az Uckermarknál. (A keletnémet vidékre egyébként ma számos lengyel költözik át a nyugat-lengyelországinál kedvezőbb telekárak miatt.)

 

Felix Röser, a kutatás szerzője megjegyezte, hogy mára lassan ugyan, de közelednek egymás a keleti és a nyugati bérek, valamint a munkanélküliségi mutatók, a német újjáegyesülés lényegében kivéreztette a kelet-németországi vidéki terüleket. Bár az elmúlt időszakban többen is felvetették, hogy a Kelet-Németországra fordítandó támogatásokat inkább a gazdaságilag valamennyire erős nagyvárosokra fordítsák, Röser szerint ez végzetes lenne a vidékre nézve. Az is igaz viszont, hogy

 

ha 1945 után Lipcse és Drezda párhuzamosan fejlődött volna a nyugatnémet nagyvárosokkal, ma mindkettő milliós lakosságú, ennek megfelelő vonzerejű központ lenne, nem pedig 550 ezres, így némileg azért másodvonalbelinek számító város.

 

Vagyis: ma mindkét szászországi város Hamburggal (1,8 millió lakos), Münchennel (1,5 millió lakos) és Kölnnel (1 millió lakos) játszana egy ligában az országban, ahol a főváros, Berlin egyébként sem egy vízfej.

 

CÍMLAPFOTÓ: Harmon Rapp / Pxhere

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Azonnali mindig közép-európai lapként tekintett magára, az eszme azonban nem csak Budapesten van jelen. Indul a nagy trianoni szomszédvita!

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

Így tiltakoznak a rendőri brutalitás ellen, no meg azért, mert több ezer embert tartóztattak le a rendőrök: arról, hogy velük mi történik, napok óta alig tudni valamit.

Egyszer már biztosan, ezt maga a belarusz belügyminisztérium közölte. Egyre több kép és videó is előkerül az őrizetbe vett tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitásról.

Harmadik nap is folytatódtak a tüntetések Belaruszban. A tüntetők ezúttal jóval decentralizáltabbak voltak, este hattól pedig lekapcsolták a teljes belarusz internetet.

Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

HC Strache úgy indulna Bécsben saját listával, hogy azt se tudni róla, bécsi lakos-e egyáltalán. Ha Strachét kizárják a versenyből, akkor a Stache-párt óv, ha nem zárják ki, akkor meg a volt pártja teszi ezt.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás