+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. június 8. szombat, 08:00
Azerbajdzsánnal játszanak szombat délután aranylábúink. Az azeri fociról hagyományosan nem tudni semmit, pedig az a szomorú helyzet, hogy több dologban is előttünk járnak.

Amikor Azerbajdzsán kerül szóba a focival kapcsolatban, a valódi sporthagyományokkal rendelkező Magyarországról általában maximum röhögni szokás, pedig különösebben nincs rá okunk: jelen állás szerint az azeri foci nem sokkal gyengébb, mint a magyar. Az elsőosztályú bajnokságuk helyzetét nagyjából úgy lehetne leírni, hogy a mi imádott NB I-ünkhöz hasonló, csak az ottani bűnözők nem a focin keresztül akarnak gazsulálni az elitnek. 

 

Maga a Premyer Liqasi névre hallgató bajnokság nyolc klubot jelent, amiben viszont még a magyar helyzetnél is nagyobb vízfejhelyzet van: a 2018/2019-es bajnokságban a nyolc szereplő csapatból öt a fővároshoz, Bakuhoz tartozik.

 

Bár modern stadionokkal el van látva az ország, a nézőket ismerős módon nem vonzza túlzottan a dolog: átlagosan 1000-1500 ember van kint egy azeri focimeccsen, bár a helyiek éleslátását bizonyítja, hogy ők legalább nem is akartak sokkal nagyobbat álmodni: a legnagyobb stadion is 13 ezres, de például

 

a jelenleg az ország messze legjobb csapatának számító Qarabağ egy 5800 néző befogadására alkalmas létesítményben játssza hazai meccseit.

 

Az ország legjobb csapata az egyetlen, ami mögé tényleg beálltak pénzzel Azerbajdzsánban: egy élelmiszeripari vállalatnak köszönhetően messze ők a leggazdagabb csapat, ennek megfelelően évek óta komolyabb kihívó nélkül nyerik a bajnokságokat. Érdekes, hogy ez a csapat hivatalosan nem bakui lenne, de 1993 óta nem játszottak hivatalos meccset a mostanra a hegyi-karabahi háború miatt szellemvárossá változott Agdamban. 

 

 

A Transfermarkt adatai szerint a klub keretének összértéke 14,76 millió euró, tehát elvileg a Fradi és a Videoton is többet ér. Ennek fényében különösen nyomasztó a tény, hogy a Qarabağ 2014 óta négyszer is állva maradt az Európa-liga csoportköréig, egyszer pedig a Bajnokok Ligába is bejutott. Ha valaki nem tudná: Magyarországon szenzációnak számított 2018-ban, hogy a Videoton évek óta először bejutott az Európa-ligába.

 

Válogatott szinten ennek ellenére a magyarnál sokkal rosszabb a helyzet: a Qarabağnál inkább kiegészítő szerepet játszanak a saját nevelésű játékosok (bár még így is valamivel nagyobbat, mint a Ferencvárosnál a magyarok), a többi klub pedig eleve nem foglalkozik különösebben a tehetséggondozással,

 

Azerbajdzsán válogatottja egész Európa egyik leggyengébb alakulata.

 

Velünk szemben ők a múltba sem tudnak révedni: az ország 1990-ig a Szovjetunió része volt, de oda finoman szólva sem Baku környékéről válogatták be a focistákat, önállóan soha nem jutottak ki Európa-bajnokságra és világbajnokságra sem. Sőt, a két verseny selejtezőin összesen 13 alkalommal tudtak győzni bárki ellen 1996 óta, előtte nem is indultak el. 

 

Ennek ellenére úgy tűnik, a leginkább diktátornak nevezhető elnök, Ilham Aliyev úgy gondolja, érdemes elkezdeni a fociba fektetni: idén Bakuban játszotta az Európa-liga döntőjét az angol Chelsea és a szintén angol Arsenal a 68 ezer székes Olimpiai Stadionban. A helyszín fogadtatásáról sokat mond, hogy a csapatukat hagyományosan bárhova nagy számban kísérő angol szurkolók úgy gondolták, ez már nekik is sok, és mindössze pár ezren látogattak el a tökéletesen érdektelenné vált döntőre. 

 

Az pedig a nemzetközi foci döntéshozóiról mond el sokat, hogy a futball szempontjából teljesen halott Baku is az egyik helyszíne legyen a 2020-as Európa-bajnokságnak, jelenleg Európa-szerte azért szurkol minden kijutásra esélyes válogatott, hogy ne ott kelljen meccset játszaniuk.

 

Reális esélye már nincs is kijutni a tornára Azerbajdzsán válogatottjának, de soha nem szabad elfelejteni, hogy a magyar válogatott hagyományosan képes bárkitől kikapni. Ha viszont kikapunk, akkor már csak a csoda segíthet a selejtezős helyzetünkön, de az eddigi pontok és esélyek ide kattintva átnézhetők.

 

Szóval szombat 18:00, Azerbajdzsán-Magyarország!

 

FOTÓ: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Trianon következménye a vízfejűség és az együttélés kultúrájának elvesztése is, azt pedig el kell felejteni, hogy „mindent vissza”. Videó.

Eddig a nyilvánosság előtt nem ismert momentumosok jelentkeztek Fekete-Győr András helyére, de még nagyobb a verseny az elnökségi helyekért.

Hamarosan nyithatnak a fürdők, múzeumok, színházak, és ha minden jól megy, két hét múlva már személyesen is kérdezhetnek az újságírók kormányinfón. A részletek!

Ezt azután mondta nekünk, hogy erdélyi magyar extremizmusról és az erőszak veszélyéről értekezett hosszasan.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Mi fog történni az albérletpiaccal a koronavírus-járvány miatt kibontakozó gazdasági válság hatására? Június 9.

Ipari stílusű bútorok, munkavédelmi plakátok és sok más június 13-án.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás