+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Bakó Bea
2019. június 5. szerda, 13:24
Hozzányúl a médiaszolgáltatással kapcsolatos törvényekhez a Fidesz. Maximalizálnák a híradók hosszát, több bulvártartalmat engednének bennük közölni, de nagyvonalúbban kezelnék azt is, kinek hány rádiója lehet. Ráadásul kóddal korlátozva még pornót is lehetne adni lineáris médiaszolgáltatásban. Mindezt pedig a kereszténydemokrata Semjén Zsolt is jegyzi a javaslatot előadó Rogán Antal mellett.

Módosítja a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos, az egyes paragrafusok miatt kétharmados többséget igénylő törvényt a kormány, az erről szóló javaslatot kedden este nyújtották be a parlamentne – vette észre az Azonnali. A módosítás benyújtója Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, előadója pedig Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke. A módosítások a tervek szerint már idén augusztustól életbe lépnének. 

 

Rövidebb híradók több bulvárral

 

A módosítás szerint többek közt változnak az úgynevezett jelentős befolyásoló erővel rendelkező (a továbbiakban: JBE) médiaszolgáltatókkal kapcsolatos szabályozások. Utóbbiak gyakorlatilag azokat a médiumokat jelentik, amelyek sokakat érnek el, a törvény szerint egész pontosan „a legalább tizenöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező” médiaszolgáltatók minősülnek annak, vagyis a TV2, az RTL Klub és a köztévé tartozik ebbe a körbe.

 

A szabályozás szerint eddig az alábbi műsorhossz vonatkozott a JBE televíziókra: „valamennyi munkanapon reggel 7 és fél 9 között legalább tizenöt perc hosszúságú hírműsorszámot, továbbá valamennyi napon este 6 és 9 óra között legalább húsz perc hosszúságú önálló hírműsorszámot volt kötelező eddig közzé tenniük”.

 

Az új szabályozás viszont teljesen eltörli a reggeli kötelező tájékoztatást a tévékre nézve,

 

az esti időtartamát pedig már korlátozza legalább húsz perc, legfeljebb negyvenöt perc hosszúságban. Viszonyításképpen: az RTL híradója kedd este például 54 perces volt, akárcsak a TV2-é.

 

Ami a JBE rádiókat illeti, ott eddig valamennyi munkanapon reggel fél 7 és fél 9 között legalább tizenöt perc önálló hírműsorszámot voltak kötelesek egybefüggően szolgáltatni, mostantól ezt legalább tíz, legfeljebb negyvenöt percben szabályoznák.

 

Az új szabályozás több teret ad a bulvártartalmaknak is. Korábban „a más médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag” a hírműsor időtartamának húsz százalékánál nem lehetett hosszabb terjedelmű éves átlagban.

 

Az új törvény viszont már jóval megengedőbb: ezentúl a hírműsorszám időtartamának harmincöt százaléka lehet olyan, amely nem szolgálja a demokratikus közvélemény tájékoztatását.

 

Jön a pornó liberalizációja

 

A módosítás foglalkozik a legszigorúbb, a VI. kategóriába sorolt műsorszámokkal is, vagyis azokkal, amelyek alkalmasak „a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaznak”. Míg eddig a VI. kategóriába sorolt tartalmakat nem lehetett lineáris szolgáltatásban, tehát a hagyományos tévés műsorfolyamban közzétenni, most már ha szigorú feltételek mellett is, de lehetőség lesz erre:

 

úgy lehet sugározni pornót lineáris műsorfolyamban is, ha az csak kóddal hozzáférhető, és csak 18 éven felüli előfizetők számára.

 

Az új törvény kitér a kiskorúakra vonatkozó adatok adatkezelési tilalmára, vagyis a médiaszolgáltatók a velük kapcsolatban gyűjtött személyes adatokat kereskedelmi céllal – így például közvetlen üzletszerzés, profilalkotás és viselkedésalapú célzott reklámozás céljából – nem kezelheik.

 

Több Európa, rugalmasabb reklámidő

 

Változnak a műsorkvóták is, amelyek előírják, hogy az adásidőből mennyit kell európai és magyar művek bemutatására fordítani. Míg a műsorszámok egybeszámított időtartamának eddig több mint negyedét kellett csak európai műveknek kitenniük, ez a jövőben harminc százalékra nő. A magyar művekre vonatkozó kvóta változatlanul tíz százalék marad.

 

Módosulnak a közzétehető reklámok arányának számítása is: míg eddig óránként nem lehetett több a reklámidő 12 percnél, ezt a húszszázalékos arányt mostantól nem óránként, hanem sávonként reggel 6 és este 6, illetve este 6 és éjfél között kell csak átlagosan betartani. Így trükközhetnek azzal a tévék és a rádiók, hogy a számukra legfontosabb műsoridőben több percnyi reklámot adnak le, míg a kevésbé nézettebb időszakokban kevesebbet, amivel szintén kijön majd az előírt átlag.

 

A rádiós piacon nőhet a koncentráció, és a frekvenciákat is hosszabb időre adják

 

Újdonság még, hogy eddig legfeljebb hét évre osztottak rádiófrekvenciákat, ezt most tíz évre növelnék, míg a tévék esetén változatlanul tíz év maradna a jogosultsági idő. És míg eddig a lejártakor a rádiók és tévék kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre lehetett megújítani a jogosultságot, ez az időszak a jövőben hét évre nyúlna.

 

Az új törvény módosítja azt is, ki hány rádió felett rendelkezhet. Eddig egyvalaki vagy egy országos, vagy két körzeti és négy helyi, vagy tizenkét helyi rádiós médiaszolgáltatásra lehetett jogosult.

 

Körzeti és helyi viszont megengedőbb lesz a szabályozás: már akár négy körzeti és hét helyi, vagy tizenkilenc helyi rádiós médiaszolgáltatásra is lehet egyszerre jogosultságot szerezni.

 

A korlátozások ráadásul az új szabályozás szerint nem is vonatkoznak majd a tematikus rádiókra, mint amilyen például a Retro Rádió, amely része a kormánypárti médiaalapítványnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak.

 

NYITÓKÉP: Azonnali-montázs

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás