+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Bakó Bea
2019. június 5. szerda, 13:24
Hozzányúl a médiaszolgáltatással kapcsolatos törvényekhez a Fidesz. Maximalizálnák a híradók hosszát, több bulvártartalmat engednének bennük közölni, de nagyvonalúbban kezelnék azt is, kinek hány rádiója lehet. Ráadásul kóddal korlátozva még pornót is lehetne adni lineáris médiaszolgáltatásban. Mindezt pedig a kereszténydemokrata Semjén Zsolt is jegyzi a javaslatot előadó Rogán Antal mellett.

Módosítja a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos, az egyes paragrafusok miatt kétharmados többséget igénylő törvényt a kormány, az erről szóló javaslatot kedden este nyújtották be a parlamentne – vette észre az Azonnali. A módosítás benyújtója Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, előadója pedig Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke. A módosítások a tervek szerint már idén augusztustól életbe lépnének. 

 

Rövidebb híradók több bulvárral

 

A módosítás szerint többek közt változnak az úgynevezett jelentős befolyásoló erővel rendelkező (a továbbiakban: JBE) médiaszolgáltatókkal kapcsolatos szabályozások. Utóbbiak gyakorlatilag azokat a médiumokat jelentik, amelyek sokakat érnek el, a törvény szerint egész pontosan „a legalább tizenöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező” médiaszolgáltatók minősülnek annak, vagyis a TV2, az RTL Klub és a köztévé tartozik ebbe a körbe.

 

A szabályozás szerint eddig az alábbi műsorhossz vonatkozott a JBE televíziókra: „valamennyi munkanapon reggel 7 és fél 9 között legalább tizenöt perc hosszúságú hírműsorszámot, továbbá valamennyi napon este 6 és 9 óra között legalább húsz perc hosszúságú önálló hírműsorszámot volt kötelező eddig közzé tenniük”.

 

Az új szabályozás viszont teljesen eltörli a reggeli kötelező tájékoztatást a tévékre nézve,

 

az esti időtartamát pedig már korlátozza legalább húsz perc, legfeljebb negyvenöt perc hosszúságban. Viszonyításképpen: az RTL híradója kedd este például 54 perces volt, akárcsak a TV2-é.

 

Ami a JBE rádiókat illeti, ott eddig valamennyi munkanapon reggel fél 7 és fél 9 között legalább tizenöt perc önálló hírműsorszámot voltak kötelesek egybefüggően szolgáltatni, mostantól ezt legalább tíz, legfeljebb negyvenöt percben szabályoznák.

 

Az új szabályozás több teret ad a bulvártartalmaknak is. Korábban „a más médiaszolgáltatótól átvett, illetve a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló, bűnügyi tematikájú híranyag” a hírműsor időtartamának húsz százalékánál nem lehetett hosszabb terjedelmű éves átlagban.

 

Az új törvény viszont már jóval megengedőbb: ezentúl a hírműsorszám időtartamának harmincöt százaléka lehet olyan, amely nem szolgálja a demokratikus közvélemény tájékoztatását.

 

Jön a pornó liberalizációja

 

A módosítás foglalkozik a legszigorúbb, a VI. kategóriába sorolt műsorszámokkal is, vagyis azokkal, amelyek alkalmasak „a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaznak”. Míg eddig a VI. kategóriába sorolt tartalmakat nem lehetett lineáris szolgáltatásban, tehát a hagyományos tévés műsorfolyamban közzétenni, most már ha szigorú feltételek mellett is, de lehetőség lesz erre:

 

úgy lehet sugározni pornót lineáris műsorfolyamban is, ha az csak kóddal hozzáférhető, és csak 18 éven felüli előfizetők számára.

 

Az új törvény kitér a kiskorúakra vonatkozó adatok adatkezelési tilalmára, vagyis a médiaszolgáltatók a velük kapcsolatban gyűjtött személyes adatokat kereskedelmi céllal – így például közvetlen üzletszerzés, profilalkotás és viselkedésalapú célzott reklámozás céljából – nem kezelheik.

 

Több Európa, rugalmasabb reklámidő

 

Változnak a műsorkvóták is, amelyek előírják, hogy az adásidőből mennyit kell európai és magyar művek bemutatására fordítani. Míg a műsorszámok egybeszámított időtartamának eddig több mint negyedét kellett csak európai műveknek kitenniük, ez a jövőben harminc százalékra nő. A magyar művekre vonatkozó kvóta változatlanul tíz százalék marad.

 

Módosulnak a közzétehető reklámok arányának számítása is: míg eddig óránként nem lehetett több a reklámidő 12 percnél, ezt a húszszázalékos arányt mostantól nem óránként, hanem sávonként reggel 6 és este 6, illetve este 6 és éjfél között kell csak átlagosan betartani. Így trükközhetnek azzal a tévék és a rádiók, hogy a számukra legfontosabb műsoridőben több percnyi reklámot adnak le, míg a kevésbé nézettebb időszakokban kevesebbet, amivel szintén kijön majd az előírt átlag.

 

A rádiós piacon nőhet a koncentráció, és a frekvenciákat is hosszabb időre adják

 

Újdonság még, hogy eddig legfeljebb hét évre osztottak rádiófrekvenciákat, ezt most tíz évre növelnék, míg a tévék esetén változatlanul tíz év maradna a jogosultsági idő. És míg eddig a lejártakor a rádiók és tévék kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre lehetett megújítani a jogosultságot, ez az időszak a jövőben hét évre nyúlna.

 

Az új törvény módosítja azt is, ki hány rádió felett rendelkezhet. Eddig egyvalaki vagy egy országos, vagy két körzeti és négy helyi, vagy tizenkét helyi rádiós médiaszolgáltatásra lehetett jogosult.

 

Körzeti és helyi viszont megengedőbb lesz a szabályozás: már akár négy körzeti és hét helyi, vagy tizenkilenc helyi rádiós médiaszolgáltatásra is lehet egyszerre jogosultságot szerezni.

 

A korlátozások ráadásul az új szabályozás szerint nem is vonatkoznak majd a tematikus rádiókra, mint amilyen például a Retro Rádió, amely része a kormánypárti médiaalapítványnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak.

 

NYITÓKÉP: Azonnali-montázs

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenti választások után a román pártok általában feláldozzák a rossz eredményért felelősnek tartott pártvezetőt. Jelenleg ez körvonalazódik a jobbközép kormánykoalíció legnagyobb pártjánál.

Igor Matovič kormánya sokadszor is nekiugrik az országos tesztelésnek, és a többi szabály is szigorodik: január 27-től pár kivételtől eltekintve csak negatív teszttel lehet elhagyni a lakóhelyet.

Egyre több van belőle –
hóbort vagy a közöségi közlekedés új útja a libegő?

Armin Laschet a merkeli politikát viszi tovább a Néppárt Fideszhez való viszonyában is.

A tavaly augusztusban megmérgezett politikus vasárnap repült haza Berlinből.

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás