+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. június 2. vasárnap, 07:47
Ősztől először játszik a Bundesligában az Union Berlin. A klub egyszerre képviselheti Kelet-Németországot, és mutathatja meg a világnak, milyen is az, amikor egy klubvezetés tényleg fontosnak tartja a saját szurkolóit.

Hétfő este története során először jutott fel a Bundesligába az Union Berlin futballcsapata a Stuttgart elleni osztályozót megnyerve, ez pedig első ránézésre nagyjából akkora szenzáció, mint az Ajax idei menetelése a BL-ben – kicsit közelebbről viszont sokkal nagyobb. Az Union ugyanis hosszú idő után az első keletnémet klub (összesen a hatodik), ami helyet kap a német egyesülés óta összevont ligában, értelemszerűen az első kelet-berlini is.

 

A szenzációnak vannak kulturális okai is: jelenleg az egykori Kelet-Németországot egyedül az az RB Leipzig (az RB eredetileg Red Bull akart volna lenni, de mivel tilos nevet szponzorálni a Bundesligában, ezért végül a Red Bull monogramjával megegyező Rasen Ballsport, azaz „füvön lévő labdasport” lett az előtag) képviseli, aminek bár mivel első osztályú német klubról van szó, szép számmal léteznek szurkolói, de a focit a hagyományok oldaláról is megközelítő szurkolók mérhetetlenül lenézik a Red Bull vállalkozását. Akik viszont mellette vannak, azt mondják, hogy legalább valakinek sikerült véget vetnie a keletnémetek elnyomását.

 

Németország két fele között a mai napig komoly társadalmi és kulturális eltérések vannak, ez pedig épp az egyik legjobban a fociban mutatkozik meg:

 

az újraegyesülés sokak szerint nem valódi újraegyesülés volt, hanem Kelet-Németország egyszerűren beolvadt Nyugat-Németországba,

 

és a nyugati oldal nem is nagyon törődött azzal, hogy feléjük azért 1949 és 1990 között történtek dolgok, kialakultak szokások. Például fociban, ami épp abban a fél évszázadban lett a világ legnépszerűbb sportja, amikor Kelet-Németországnak külön bajnoksága volt.

 

ÜNNEPLŐ JÁTÉKOSOK. FOTÓ: UNION BERLIN / FACEBOOK

 

Ennek a bajnokságnak voltak saját élcsapatai: az 1975-től élt DDR Oberligában a Dynamo Berlin volt a csúcsragadozó, de az elit része volt a Dinamo Dresden és a Hansa Rostock is. A keletnémet foci minősége a közelébe sem került a nyugatiénak, de a szurkolókat így is meglepte, hogy a bajnokság kiterjesztése után összesen két csapat, a Rostock és a Dresden került be a Bundesligába (gyorsan kiestek nem sokkal később), a többieket elszórták a másodosztály és a regionális bajnokságok között. Az amúgy sem túl erős lábakon álló keletnémet világképet mintaértékűen rombolta a tény, hogy a korábbi sikeres klubjaik már nem nemzetközi indulásra hajtanak, hanem a sokadosztályban szerencsétlenkednek, rosszabb esetben csődbe is mennek. (A rekordbajnok Dinamo Berlin például a negyedosztályba került.)

 

Hogy érzékeltessem, miről van szó:

 

képzeljük el, ha Magyarország valamilyen módon inkább megint összeáll Ausztriával, és azzal kéne szembesülni, hogy a Fradin és az Újpesten kívül az összes addig virágzó szurkolói élettel rendelkező klub jelentéktelenné változik.

 

Az Union Berlin amúgy már a keletnémet bajnokságban sem tartozott az elithez, és nem csak a feljutása csoda, de az is, hogy egyáltalán létezik: a kommunizmus alatt hagyományosan az ő meccseikre jártak a rendszerellenes szurkolók, ami miatt inkább tűrték őket, mint támogatták (szemben a Dynamóval, amit a Stasi vezetője, Erich Mielke igazgatott), ezzel a háttérrel pedig eleve csak a német harmadosztályban indulhattak el 1994-ben, és a másodosztály állandó tagjaivá is csak 2009-ben váltak.

 

De az Union Berlin nem csak azért olyan baromi érdekes csapat, mert az NDK-ból érkezett, hanem azért, mert még a hagyományosan szurkolóbarát német mezőnyből is kiemelkedik, mennyire közösségként tekintenek a szurkolóikra, és ez különösen nagy szó abban az időszakban,

 

amikor a világ topklubjai már az ázsiai mezeladásokra figyelnek inkább, mint arra, hogy amúgy magáénak érzi-e a csapatát mondjuk egy átlagos manchesteri.

 

A csapatról szóló információk közül az elsők közt szokás kiemelni, hogy az Union Berlin inkább egy család: a klubelnök Dirk Zingler egész életében szurkoló volt, és a mai napig a VIP kívüli részeken is fel szokott tűnni és beszélgetni a hétköznapi jegyvásárlókkal. A sikeres üzletember Zingler 2004-ben lett az elnök, amikor épp a csőd szélén táncoltak a berliniek, de nem csak az ő pénzügyi segítsége segített, hanem az, hogy tömegesen mentek el a szurkolók vért adni, hogy aztán az ebből befolyt pénzzel megmentsék az Uniont.

 

„Úgy is mondhatnám, hogy a vérünket adtuk ezért a csapatért” – mondta egy szurkoló.

 

A klubvezetés nem csak ezért lehet hálás, hanem az Union Berlin stadionjáért is: amikor kiderült, hogy szükségük lenne egy modernebb stadionra, ha továbbra is saját pályán akarnak játszani, de nem rendelkeznek hozzá elég tőkével, nagyjából 2000 szurkoló önkéntes munkában ment ki, hogy megcsinálják. Cserébe egyértelműen a szurkolói akarat érvényesül: egész Európában különlegesnek számít, hogy a 22 ezres befogadóképességből mindössze 3600 ülőhely, ugyanis a berliniek még vallják, amit minden rendes szurkoló, tehát hogy egy meccset állva kell nézni.

 

A stadion többségi tulajdona ezért cserébe az Union szurkolói szervezetéhez került, akik ennek megfelelően beleszólhatnak például a jegyárak alakulásába is.

 

Sőt, a szurkolók gyakorlatilag mindenbe beleszólhatnak: amikor a német futballszövetség 2012-ben szigorítani akarta a szurkolókra vonatkozó szabályokat, összehívták a legnépszerűbb 36 klub elnökét megbeszélni a részleteket. A szabályok életbe lépéséhez mindenki aláírása kellett volna, de Zingler nemet mondott rá, mivel szerinte ilyenekről igenis egyeztetni kell az érintettekkel is, ahogy a fontosabb üzleti döntésekbe is bevonja azt a 12 ezer embert, akik fizetik az éves tagdíjat.

 

ÉLŐKÉP A STUTTGART ELLENI OSZTÁLYOZÓ MECCSEN. FOTÓ: UNION BERLIN / FACEBOOK

 

A családias hangulatnak megvan az eredménye, ugyanis az Union rendszeresen teltházak előtt játszik, úgyhogy több néző már az első Bundesliga szezonjukban sem megy oda ki, hiszen fizikailag lehetetlen. Az biztos, hogy a szurkolók rettentő büszkék, örülnek neki, hogy összejön két berlini rangadó végre a Hertha ellen, a hétfői osztályozó meccs után például sokan a gyepet is feltépték, hogy eltegyék emlékbe. Arra túl sok esély nincs, hogy bent is tudnak maradni, hiszen a egész liga legcsóróbb csapatáról van szó, de hát már az is csoda, hogy egyáltalán van még Union Berlin.

 

FORRÁSOK: Copa90, Guardian

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Két emberjogi aktivista kampányt kezdett azért,
hogy az orosz döntéshozók alkossanak törvényt a
családon belüli erőszak ellen.

Miért töröltetett öt merevlemeznyi adatot Kurz egyik munkatársa a kancellár bukása elött még gyorsan?

Legyen a miénk is hosszabb? Szavazz!

Kiakadtak a prágai polgármester kijelentéseire, a cseh külügyminiszter csak annyit mondott, hogy nincs ráhatásuk a demokratikusan választott önkormányzatokra.

Az Emmi több mint 1,4 millió forintot fog költeni a rejtélyes tevékenységre, amelyről nem árulták el, hogy micsoda.

A hét kérdése

Föld alá vinnék a HÉV-et, de már idéntől 5-ös metrónak hívnák. Ilyen alapon bármi lehetne a hatos metró: mi legyen az?

Azért ide elnéznénk

A Művészetek Völgye legizgalmasabb borai július 19-28. között, esténként.

Az új-zélandi fiatalokból álló Alien Weaponry július 24-én a Dürerben meg is mutatja, hogy mennyire. Vendég: Cryptodira.

Hogyan érintette a Strache által felvásárolni akart Kronen Zeitungot az Ibiza-gate? Erről lesz szó. Bécs, július 25.

Verdi vagy Bernstein művein túl a zenekar két zenészének saját szerzeményét is elő fogja adni a Nemzeti Ifjúsági Fúvószenekar.

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogyan sikerülhetett véget vetni csúcsoligarcha hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Mizsei Kálmán leírta!

Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó!

Akihez több botrány fűződik, mint önálló gondolat. A hétgyerekes családanya az egyik legsikertelenebb politikus: igaz, ahányszor megbukott, azt mindig felfelé tette.

Van mit ünnepelni az előválasztás után. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás