+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. június 2. vasárnap, 07:47
Ősztől először játszik a Bundesligában az Union Berlin. A klub egyszerre képviselheti Kelet-Németországot, és mutathatja meg a világnak, milyen is az, amikor egy klubvezetés tényleg fontosnak tartja a saját szurkolóit.

Hétfő este története során először jutott fel a Bundesligába az Union Berlin futballcsapata a Stuttgart elleni osztályozót megnyerve, ez pedig első ránézésre nagyjából akkora szenzáció, mint az Ajax idei menetelése a BL-ben – kicsit közelebbről viszont sokkal nagyobb. Az Union ugyanis hosszú idő után az első keletnémet klub (összesen a hatodik), ami helyet kap a német egyesülés óta összevont ligában, értelemszerűen az első kelet-berlini is.

 

A szenzációnak vannak kulturális okai is: jelenleg az egykori Kelet-Németországot egyedül az az RB Leipzig (az RB eredetileg Red Bull akart volna lenni, de mivel tilos nevet szponzorálni a Bundesligában, ezért végül a Red Bull monogramjával megegyező Rasen Ballsport, azaz „füvön lévő labdasport” lett az előtag) képviseli, aminek bár mivel első osztályú német klubról van szó, szép számmal léteznek szurkolói, de a focit a hagyományok oldaláról is megközelítő szurkolók mérhetetlenül lenézik a Red Bull vállalkozását. Akik viszont mellette vannak, azt mondják, hogy legalább valakinek sikerült véget vetnie a keletnémetek elnyomását.

 

Németország két fele között a mai napig komoly társadalmi és kulturális eltérések vannak, ez pedig épp az egyik legjobban a fociban mutatkozik meg:

 

az újraegyesülés sokak szerint nem valódi újraegyesülés volt, hanem Kelet-Németország egyszerűren beolvadt Nyugat-Németországba,

 

és a nyugati oldal nem is nagyon törődött azzal, hogy feléjük azért 1949 és 1990 között történtek dolgok, kialakultak szokások. Például fociban, ami épp abban a fél évszázadban lett a világ legnépszerűbb sportja, amikor Kelet-Németországnak külön bajnoksága volt.

 

ÜNNEPLŐ JÁTÉKOSOK. FOTÓ: UNION BERLIN / FACEBOOK

 

Ennek a bajnokságnak voltak saját élcsapatai: az 1975-től élt DDR Oberligában a Dynamo Berlin volt a csúcsragadozó, de az elit része volt a Dinamo Dresden és a Hansa Rostock is. A keletnémet foci minősége a közelébe sem került a nyugatiénak, de a szurkolókat így is meglepte, hogy a bajnokság kiterjesztése után összesen két csapat, a Rostock és a Dresden került be a Bundesligába (gyorsan kiestek nem sokkal később), a többieket elszórták a másodosztály és a regionális bajnokságok között. Az amúgy sem túl erős lábakon álló keletnémet világképet mintaértékűen rombolta a tény, hogy a korábbi sikeres klubjaik már nem nemzetközi indulásra hajtanak, hanem a sokadosztályban szerencsétlenkednek, rosszabb esetben csődbe is mennek. (A rekordbajnok Dinamo Berlin például a negyedosztályba került.)

 

Hogy érzékeltessem, miről van szó:

 

képzeljük el, ha Magyarország valamilyen módon inkább megint összeáll Ausztriával, és azzal kéne szembesülni, hogy a Fradin és az Újpesten kívül az összes addig virágzó szurkolói élettel rendelkező klub jelentéktelenné változik.

 

Az Union Berlin amúgy már a keletnémet bajnokságban sem tartozott az elithez, és nem csak a feljutása csoda, de az is, hogy egyáltalán létezik: a kommunizmus alatt hagyományosan az ő meccseikre jártak a rendszerellenes szurkolók, ami miatt inkább tűrték őket, mint támogatták (szemben a Dynamóval, amit a Stasi vezetője, Erich Mielke igazgatott), ezzel a háttérrel pedig eleve csak a német harmadosztályban indulhattak el 1994-ben, és a másodosztály állandó tagjaivá is csak 2009-ben váltak.

 

De az Union Berlin nem csak azért olyan baromi érdekes csapat, mert az NDK-ból érkezett, hanem azért, mert még a hagyományosan szurkolóbarát német mezőnyből is kiemelkedik, mennyire közösségként tekintenek a szurkolóikra, és ez különösen nagy szó abban az időszakban,

 

amikor a világ topklubjai már az ázsiai mezeladásokra figyelnek inkább, mint arra, hogy amúgy magáénak érzi-e a csapatát mondjuk egy átlagos manchesteri.

 

A csapatról szóló információk közül az elsők közt szokás kiemelni, hogy az Union Berlin inkább egy család: a klubelnök Dirk Zingler egész életében szurkoló volt, és a mai napig a VIP kívüli részeken is fel szokott tűnni és beszélgetni a hétköznapi jegyvásárlókkal. A sikeres üzletember Zingler 2004-ben lett az elnök, amikor épp a csőd szélén táncoltak a berliniek, de nem csak az ő pénzügyi segítsége segített, hanem az, hogy tömegesen mentek el a szurkolók vért adni, hogy aztán az ebből befolyt pénzzel megmentsék az Uniont.

 

„Úgy is mondhatnám, hogy a vérünket adtuk ezért a csapatért” – mondta egy szurkoló.

 

A klubvezetés nem csak ezért lehet hálás, hanem az Union Berlin stadionjáért is: amikor kiderült, hogy szükségük lenne egy modernebb stadionra, ha továbbra is saját pályán akarnak játszani, de nem rendelkeznek hozzá elég tőkével, nagyjából 2000 szurkoló önkéntes munkában ment ki, hogy megcsinálják. Cserébe egyértelműen a szurkolói akarat érvényesül: egész Európában különlegesnek számít, hogy a 22 ezres befogadóképességből mindössze 3600 ülőhely, ugyanis a berliniek még vallják, amit minden rendes szurkoló, tehát hogy egy meccset állva kell nézni.

 

A stadion többségi tulajdona ezért cserébe az Union szurkolói szervezetéhez került, akik ennek megfelelően beleszólhatnak például a jegyárak alakulásába is.

 

Sőt, a szurkolók gyakorlatilag mindenbe beleszólhatnak: amikor a német futballszövetség 2012-ben szigorítani akarta a szurkolókra vonatkozó szabályokat, összehívták a legnépszerűbb 36 klub elnökét megbeszélni a részleteket. A szabályok életbe lépéséhez mindenki aláírása kellett volna, de Zingler nemet mondott rá, mivel szerinte ilyenekről igenis egyeztetni kell az érintettekkel is, ahogy a fontosabb üzleti döntésekbe is bevonja azt a 12 ezer embert, akik fizetik az éves tagdíjat.

 

ÉLŐKÉP A STUTTGART ELLENI OSZTÁLYOZÓ MECCSEN. FOTÓ: UNION BERLIN / FACEBOOK

 

A családias hangulatnak megvan az eredménye, ugyanis az Union rendszeresen teltházak előtt játszik, úgyhogy több néző már az első Bundesliga szezonjukban sem megy oda ki, hiszen fizikailag lehetetlen. Az biztos, hogy a szurkolók rettentő büszkék, örülnek neki, hogy összejön két berlini rangadó végre a Hertha ellen, a hétfői osztályozó meccs után például sokan a gyepet is feltépték, hogy eltegyék emlékbe. Arra túl sok esély nincs, hogy bent is tudnak maradni, hiszen a egész liga legcsóróbb csapatáról van szó, de hát már az is csoda, hogy egyáltalán van még Union Berlin.

 

FORRÁSOK: Copa90, Guardian

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mit ajándékozna Gyurcsánynak és Orbánnak a Wellhello frontembere, és mennyi pénzt fog költeni karácsonyra?

Az ázsiai pénznek akkora hatalma van az európai topsportban, hogy simán el tudják hallgattatni a kínos ügyekről beszélő sportolókat.

A klímaaktivista posztolt magáról egy képet, ahogy egy túlzsúfolt német vonaton a földön ül csomagjaival, a német vasút szerint viszont nyugodtan ülhetett volna a saját, első osztályra szóló helyén is.

Volt szóvivő, aki élő adásban káromkodott, Boris Johnson pedig még fagyasztóba is bújt az újságírói kérdések elől. Szóval áll a báll, de miért is?

A volt Munkáspárt-tag, Corbyn-szövetséges Ken Livingstone szerint a „zsidó szavazatok nem segítettek” a párt esélyein.

Pollreisz Balázs postaládájába valószínűleg Borkai Zsolt legnagyobb rajongója dobott be egy irodalmi igényű fenyegető levelet, ami miatt a politikus a rendőrséghez is fordult azóta.

És miért várja ezt hatalmas tömeg a bastogne-i városháza előtt a hidegben? A furcsa népszokásnak a második világháborúhoz van köze.

A hét kérdése

Végre kilépnek a britek? Vagy folytatódik a komédia? Esetleg az egész brexit csak egy kitűnő médiahekk volt arra, hogy végre figyeljen a britekre valaki? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Ablonczy Balázs előadása az összeomlás rejtett oldalairól december 19-én.

Magyar topédesek december 20-án, Budakeszi, Kálvária Pince.

Nem csak szurkolóknak. Budapesten, az Ellátóházban, december 21-én.

Ez ilyen zene lesz. Pécsen, a Szabadkikötőben. December 29.

Az év egyik legjobb évnyitó bulija: Pécs komplett belvárosában koncertek délelőtt 10-től éjfélig. Január 4.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás